Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 26°C Még több cikk.

Egekbe szökött árak: meddig drágulhatnak még az élelmiszerek?

A kenyér kilója alig kapható 300 forint alatt, miközben más alapvető élelmiszerek ára is közel 100 százalékkal emelkedett pár év alatt.


Alig két éve átlagosan 242 forintba került a kenyér kilója, s akkoriban finoman fogalmazva sem éreztük ezt a tarifát olcsónak.

Rég volt, tán igaz sem volt: emlékeznek még a 173 forintos kenyérre?

Főleg annak fényében, hogy 2005-ben még 173 forintot fizettünk a kenyérért, most pedig pékségekben gyakorlatilag 340-350 forint alatt nem jutunk hozzá a mindennapi betevő kilójáért.


Vajon mit gondolnak az emberek az élelmiszerárak rohamos drágulásáról? Videó: Cseh Róbert.


Persze, akciókat mindig ki lehet fogni, de érdemes azt is figyelni, hogy ezek a kedvezményes termékek többnyire nem 1 kg-os kenyerek, hanem csupán 75 dekásak.


Termék 

2001 

2002 

2003 

2004 

2005 

2006 

2007 

2008 

2010 

Bontott csirke (kg) 

510 

479 

462 

505 

521 

538 

626 

671 

880 

Gyulai kolbász (kg) 

 2040

 2160 

2040 

2130 

2240 

2390 

2720 

2940 

3599 

Kenyér (kg) 

144 

151 

156 

178 

173 

179 

215 

242 

320 

Sör (0,5 l) 

125 

138 

148 

162 

168 

172 

179 

187 

220 

Étolaj (1 l) 

250 

291 

284 

278 

257 

267 

306 

457 

350 

Tej (1 l)

141 

155 

160 

159 

156 

168 

187 

222 

235 

Tojás (1 db) 

21 

20 

19 

21 

20 

22 

26 

31 

36 

Forrás: KSH és kisalfold.hu-gyűjtés. Megjegyzések: az összegek adott termékcsoport átlagárával egyenlők. A 2010-es átlagárakat a győri Tesco Hipermarketban gyűjtöttük össze január 18-án.

A kenyér ára több mint 100 százalékkal ugrott meg

Minden bizonnyal nagyon nem is kell kommentálni táblázatunkat, hisz a számok nem hazudnak: egyértelműen látszik, hogy az árak egyre rohamosabban nőnek.



Szavazzon!


Egy olyan termék akad (kenyér), ahol a drágulás több mint 100 százalékos, miközben az árucikkek többségénél az emelkedés eléri a 75-80 százalékot (Gyula kolbász, sör, tej, tojás).

Az utóbbi kilenc esztendőben egyedül csupán az étolaj ára nőtt "visszafogottan", igaz, például két éve 457 forinton tetőzött a háziasszonyok számára nélkülözhetetlen olaj.


Fotóillusztrációk: Kisalföld-archívum. Montázs: Koncz Szabi.
Fotóillusztrációk: Kisalföld-archívum. Montázs: Koncz Szabi.


Nincs megállás: mekkora drágulás várható 2010-ben?

"Erős inflációs nyomás nehezedik 2010-ben a kiskereskedelemre és az iparra az elszabadult energiaárak és a növekvő minimálbér miatt" – nyilatkozta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki nem lát lehetőséget a költségnövekedések áthárítására, mert folytatódik a keresletcsökkenés.


Tömött polcok, kevés vásárló: ez azért valahol érthető.
Tömött polcok, kevés vásárló: ez azért valahol érthető.


Ezzel párosul a fogyasztási szokások átalakulása, a takarékosabb háztartás: mindent összevetve így az üzletekben a fogyasztói árakat elsősorban a keresletcsökkenés határozza meg.

"Az üzemanyagköltségek növekedése nyilvánvalóan megjelenik majd az árakban – tette hozzá Vámos –, de hogy hány százalékban, azt még a gyártók sem látják".

"Számos esetben a minőséget nem igazán tartom megfelelőnek"

A kisalfold.hu stábja megkérdezett egy-két járókelőt a győri sétálóutcán, a téma természetesen az egekbe szökött élelmiszerárak voltak.

"Sajnos, több hústermék esetén is észrevettem a rendkívüli drágaságot, ami már csak azért is bosszant, mert számos esetben a minőséget nem tartom megfelelőnek.

A hústermékeknél például nem egyszer feltűnik, hogy nem kevés vizet adnak hozzájuk" – mondta Kerekes Istvánné.

"Óriási hibának tartom, hogy a magyar mezőgazdaságot szétverték, holott Közép-Európa éléskamrája lehetnénk. A rendkívül magas élelmiszerárakban ez is komoly szerepet játszik" – vélekedett Herold István.


Pénzromlás, avagy mit mutat az inflációs görbe?

2009-ben első tizenegy hónapjában átlagosan 4,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2008 azonos időszakában. (Ez az adat nem csupán az élelmiszerekre vonatkozik.)

Az év közepi áfa- és jövedékiadó-emelés óta távolodott el az infláció a 3 százalékos cél közeléből, azonban a várt 4 százalékpont körüli emelkedés helyett csak alig felével ugrott meg a drágulás üteme.

A háttérben az áll, hogy a drasztikusan beszűkült kereslet miatt nem tudták a fogyasztókra hárítani a cégek az adóemelésből származó költségnövekedést, mivel így is kevés a vásárló. 


Olvasóink írták

64 hozzászólás
  • 64. Mankapunka 2010. január 21. 23:10
    „Pálinka tartja az árát.”
  • 63. pisti83 2010. január 21. 17:22
    „E mellet persze jelentősen csökkentek a sertést, a tej és a gabona, és a gyümölcs felvasalási árai. Talán még sincs itt minden teljesen rendben.”
  • 62. adamasz1977 2010. január 21. 12:21
    „szocdem! A cefre nem azért cefre mert a földről szedik fel :)) A cefre egészséges, válogatott gyümi:)”
  • 61. adamasz1977 2010. január 21. 12:11
    „54.-hez Benica! A helyben sütött tescós árut ne nevezd kenyérnek!”
  • 60. czindi 2010. január 21. 10:57
    „ha az 58-as nem MO-on él, azt hiszem nem indulhat. Igaza van, persze attól, hogy valaki látja a gondokat, nem biztos, hogy tud is tenni ellene. ( no de aki nem is látja? vagy nem is akarja? )”
  • 59. pityesz 2010. január 21. 06:51
    „58 as remélem indul a választáson.”
  • 58. LuciusCorneliusSullaFelix 2010. január 20. 21:01
    „Magyar mezőgazdaság a rendszerváltás után.
    A magyar mezőgazdaság a hozzáértő és tisztességes magyar paraszt szemszögéből
    (és nem a betonrengeteg okoskodóinak tollából)
    (szubjektív tanulmány)

    Röviden, hogy miért is panaszkodnak a mezőgazdaságban dolgozók, az idei és a tavalyi helyzetet összehasonlítva.
    1) Magyarországon ahhoz, hogy egy gazdaság tisztességes úton nyereséges legyen, legalább 90, 100 hektár földet kell megművelnie. 1 hektár = 10.000 négyzetméter. Tőlünk nyugatra ez a földmennyiség fele ennyi sincs. Az osztrákok például 30 hektárból is megélnek.
    2) Idén a búza mázsánkénti felvásárlói ára jó szerencsével 4200 HUF volt bruttó, azaz ebből még lejön a magtárba betár, kitár (mert azt is a termelővel fizettetik meg), az áfa (ami vállalkozásban visszaigényelhető, hiszen nem a gazda az utolsó eladó, hanem a kereskedő), a rostálás, amivel egyben 10-12%-át a terménynek le is vonják. Azt mondják kosz, tört szem, stb... azaz ez mind veszteség a gazdának.

    A 4200 bruttó volt a minőségi malmi búza ára, aminek jó a sikére (30 feletti), jó az esése (amit csak akkor mérnek, ha sok a termés az adott országban, és ürügy kell arra, hogy lejjebb nyomják az árakat), és nem gombás a gabona (fuzáriumos gabonát nem veszik meg a gazdától, vagy csak über szar áron veszik meg... hogy miért veszik meg? Mert kirostálják, és összekeverik a rendes, gombamentes gabonával, és jó áron továbbadnak rajta).
    A fuzárium egy gombafajta, amely megtelepszik a gabonaszem külsején, méreganyagot (mikotoxint) termel, majd ez az őrlés során bejut a lisztbe, korpába, majd logikusan a kenyérbe, gabonapehelybe, egyéb élelmiszerbe. A drága teljes kiőrlésű termékek a legveszélyesebbek. Védekezni nem nagyon lehet a fuzárium ellen, a méreg gyengíti az immunrendszert, rákkeltő hatású (manapság mi nem?), és korai (óvodáskori, kisiskoláskori) pubertást okoz. A Délmagyar.hu ír egy ötévesen menstruáló kislányról, akinek a mellében csomók nőttek, és aki a sok, fuzáriummal fertőzött gabonapehelytől lett beteg. A szülei csak jót akartak neki, és tessék, hamarosan cisztával műtik. Ez valami egészen borzalmas...
    Alattomos a méreg amiatt is, mert kihat a lányok és fiúk későbbi nemzőképességére. De veszélyes az anyatejen keresztül az újszülöttekre is, mert csecsemőknél is kimutattunk emlőcsomót. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hormonális elváltozásokon túl rákkeltő a hatása. Mióta pár hete híre ment a fuzáriumproblémának, naponta újabb esetekkel keresnek fel.
    Szegedi kutatók évek óta hangoztatják, hogy a fuzáriumfertőzöttség nagyobb a megengedett határértéknél, de sosem figyelt rájuk semmilyen hivatal. A méréseiket nem fogadták el, vészmadárnak titulálták őket, jó hogy ki nem röhögték.

    Aki betárolja a gabonát, mert kevesli az árat, és egyáltalán van lehetősége betárolni valahová, annak két lehetősége van:
    - van saját raktára (minimális ezeknek a gazdáknak a száma)
    - egy TSZ-hez, vagy mezőgazdasági kft-hez tárolja be a gabonáját, amiért be és kitárat kell fizetnie, tárolási díjat kell fizetnie, fizetnie kell a gázosító vegyszert, mivel a gabonába 3 hónap után bele mennek a zsizsikek (kivéve talán a silókat).

    Ez mind pénz... és persze a saját traktorán kell elvinni a saját gabonáját a kereskedőhöz, vagy a tsz raktárakba, ami nem kis üzemanyagköltség.
    Ha az embernek nincs saját kombájnja, akkor fogadni kell, ami hektáronként 12.000-16.000 HUF, plusz a gazda fizeti a gázolajat is néhol. És most jön a legjobb, ha a gabona az érése után megázik, a minősége (sikér) elromlik. 32-es sikérű búzából pár esős nap után 22-es lesz, vagy akár ez alatti. Ez takarmány minőség, amiért bruttó 2200 Ft-ot adnak.
    Ja igen, a bruttó 4200-as át kb 3800-as nettót jelent. A 2200-as kb 1800 Ft-ot.

    Egy hektár földön aszálymentes évben, ha rendesen meg lett műtrágyázva a föld, kapott alapműtrágyát is még ősszel, és nem kellett újravetni a földet még decemberben, vagy tavasszal, mert felzabálták a magokat a vad madarak, és a bogarak (minimum 2-3 szor le lett vegyszerezve a gabona, közben le lett taposva is ugye...), akkor minőségi földön (Tamási jó föld, Lajoskomárom kiváló fekete a föld), akár 100 mázsa búza is terem... persze csak minőségi vetőmaggal, ami méreg drága (mittom én, 30 kiló 50.000 HUF). Nekünk rekordtermésnek számít, ha hektáronként 60 mázsa gabona terem.
    Aszályos évben, ha ugyan úgy megkap mindent a föld, ez 30-45 mázsa.
    Aszályos évben, pl tavaly, a búza ára 5000 HUF nettó volt! Idén 3800. Szerinted a kenyér ára idén lejjebb ment valamit is? Nem. Nem ment... Nem furcsa?

    A műtrágya három-négy éve még 3000 HUF volt (100 kiló), idén már 6000 HUF körül vesztegették, már ha kapott az ember, mert a németek felvásárolták a magyar műtrágyát. Idén ősszel pedig már csoda, ha az ember 9000-ért hozzájut, jövő tavaszra 12.000 HUF lesz!!!

    Pár éve az olcsó orosz műtrágyára védvámot raktak, mert a magyar egyeduralkodó KFT!!!, mondom KFT tönkrement volna. És dolgoznak ott úgy 500-an talán? Oké, jött a válasz, megmentjük a magyart! Védővámot ide! És kibasztak 10 000 gazdával az 500 kedvéért, akik semmi fizetésért güriznek egy milliárdosnak... hol is vagyunk? Ja igen, Magyarországon...

    Természetesen a gázolaj ára is feljebb ment. Azt tudni kell, hogy ha az ember nem közúton használja el a gázolajat, akkor az útalapot vissza lehet igényelni. Erre komoly szabályozások vannak, hogy mekkora földre mennyi igényelhető vissza év végén az államtól.

    A vegyszerek ára kétévente duplázódik. Ez nem csak a kereskedők miatt van, hanem azért is, mert az unióban jóval szigorúbbak az előírások, amik folyamatosan szigorodnak, és amit idén még lehet használni, azt jövőre már nem biztos. Ezért a jóval drágább vegyszereket lehet csak használni, amik viszont cserébe környezetkímélők.

    Még egy dolog a gabonáról. A kereskedő mindenképp jól jár. A kereskedőké a haszon. A televízióban, a híradóban idén többször is hírt adtak a búza aratásáról: végig azt mondták, hogy milyen jól áll az aratás... nos, idén aratás idényben 2 hétig esett az eső. Ilyenkor az, akinek nincs kombájnja, elbukik mindent, mert bérkombájnt nem könnyű találni, ha mindenki azt akar. A gabona minősége szar lett. Kiválóból szar lett azalatt a két hét alatt. Na és most jön a slussz poén! A takarmánybúzaként eladott búzát külföldön már étkezésiként adja el a kereskedő. Hogyan? A kereskedő vesz jó minőségű gabonát, összekeveri a rossz minőséggel és tádámm, átlagos minőségű gabonát kapott, ami még épp étkezési.

    A tv-ben egy az egyben bemondták, hogy a magyar gazdák nagyon elégedettek lehetnek, mert 3500-as áron veszik a búzát (bruttó!), a 4200-as ár csak aratás elején volt, meg akkor, ha szerződést kötött a gazda valakivel. Majd a következő mondatában a bemondónő folytatja, Németországban a gabona ára 6000 HUF!

    Minden duma nélkül, az olaszok és a németek rajtunk röhögnek, mert potom pénzért viszik ki innét a gabonát. Persze a kereskedők is pontosan ezért veszik a gabonát. Mert viszik exportra. Nem dolgozott a haszonért egy éven át a földeken, nem izzadt meg a munkában, telefonált kettőt a kapcsolatának, és kész... keresett jó pár millió forintot. Természetesen itt igazából százmilliókról szokott szó lenni... Sok egyébként a csaló. Volt olyan osztrák kereskedő, aki úgy vette meg a búzát, hogy exportálni fogja. Azaz, a magyar gazda visszakapja az áfát. Majd az osztrák mégis Magyarországon belül adta el a terményt, ami az ő oldaláról ÁFACSALÁS!
    Na de! A magyar törvény úgy szól, hogy a termelőtől hajtja be az ÁFÁT az APEH, a gazda meg ha tudja, hajtsa be a kárt a kereskedőn.
    Azaz, te leköpsz engem, és engem büntetnek meg, mert csulás a pofám... hol is vagyunk? Ja igen, magyarországon.

    Tavaly a napraforgó mázsája 16.000 HUF volt, idén már csak 6000-et ad érte a KITE. Kis kitérő:
    A KITE RT az egyik legnagyobb mezőgazdasági cég Magyarországon (Kukorica és Iparnövény Termelési Egyesülés - KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Részvénytársaságot). Még tíz-húsz éve tönkretettek minden mezőgazdasági nagy céget, majd szinte egyeduralomra törtek. És azóta mindenért baromi sokat kérnek, szinte minden rajtuk keresztül megy. A mezőgazdasági kamara keze meg van kötve, semmit sem tudnak tenni (a mezőgazdasági kamara = szakszervezet).

    A repce ára is feleződött idénre, plusz a jégesők nálunk 50%-os kárt tettek a földekben. Akinek volt biztosítása, az nem, vagy csak alig vesztett vele, de akinek idén pont nem volt jégkár biztosítása, az elbukta az idei év repceföldjeinek bevételét, a többi terményének a hasznából kell a veszteséget kihozni.

    Tavaly a kukoricát nyersen, szárítás nélkül 5000-ért vették, azaz learatták és tisztán másánként kaptad az 5000-et (az áfa ugye visszaigényelhető), azaz ez persze bruttó ár. Annyi a kitétel természetesen, hogy a kukorica vize megfelelő legyen (a kukorica ha nagyon vizes, akkor elrohad, kigyullad, stb. nem lehet vizesen betárolni, szárítani kell, vagy meg kell várni, amíg magától ki nem szárad eléggé).
    Idén a kukorica ára 2800 HUF bruttó!!!! A nettó ár, amitől a kukorica termelése nullszaldósra kihozható (önköltséget visszahozza), 3000 HUF nettó!!!!!!!!!
    Somogyban a kukoricaföldeket is ugyanúgy elverte a jég, és a kukorica levelében iszonyú kár keletkezett.
    A kukorica növény persze küzd az életéért, ezért megnő 3 méteresre a 180 centi helyett, új leveleket hoz, a termést, a kukoricacsövet meg nem tudja kinevelni. Fele akkora csövek lesznek, és kényszerérettek. Azaz már most potyognak le a földre a csövek!
    Még nem mondtam, de a vadásztársaságok Somogyban iszonyú szemetek, főleg nálunk. Többszöröse a vadállomány a hivatalosan előírtnál, és iszonyatos kárt okoznak a termésben. Persze nagy hányadát a vadásztársaság kifizeti, de nagy a veszteség így is.
    - ha a vadak rombolása miatt kár keletkezik a terményben, a vadásztársaság általában pénzben fizet, mert neki így egyszerűbb, nem sok választási lehetőséget adnak. Természetesen ők nem a márciusi, várható magasabb árral fizetnek, hanem a mostani alapból bukás árral. A vadkár komoly mennyiség, akár 60%-os kárt is csinálhatnak, ha valaki balszerencsés és épp 4 koca 4x12 süldővel dönti a kukoricát, másik 30 szarvassal egyetemben (valós példát mondtam, Lullán nem egyszer történik ilyen).

    Gondoljunk csak bele. Aki most el kell, hogy adja a kukoricát, az csak bukhat rajta, amennyiben nem lesz rekord 120 mázsás hektárankénti termése, ami ugye nem lesz, mert elverte a jég, és terménykiesés lesz mindenhol. Ha be kell tárolnia, akkor márciusig tárolnia kell a kukoricát legalább, mert a tőzsdén a márciusi áraknál várható emelkedés. Nem tudni mennyi lesz az ár, mivel ilyenkor a kereskedők nem jönnek ki az árakkal, és elemzések se készülnek annyira, maguk ellen természetesen nem dolgoznak a pénzes emberek.
    Tudni kell, hogy a kereskedő három-négy hétre rá fizeti ki a termés árát, miután elvitték! Ez az átlagos. Ha a gazda vesz valamit, azért vagy azonnal, vagy egy héten belül fizetni kell. Sokszor előfordul, hogy az eladott terményért akár 1-2 hónapig sem fizetnek, mindenféle kötbér nélkül. Általában a gazdák arra kényszerülnek, hogy a következő évre szükséges vegyszert, műtrágyát, vetőmagot ősszel hitelre vegye, vagy terményének fejében, KAMATRRRRAAAAA! Kötbér nincs, kamat van, ha rólad van szó. Éljen a KITE.
    Személy szerint, nekünk állami segítséggel sikerült kilábalnunk ebből a "minden évben termeltetői HITEL-t kell felvenni" körből. Kedvezményes hitelt adott az állam, asszem 10 éves futamidőre.
    Tudni illik, minden év végén, több milliós a kiadás a következő évre szükséges cuccok bevásárlása.
    Az uniótól föld alapú támogatást kapnak a magyar gazdák. Asszem ez most 45.000 HUF hektáronként. De, mielőtt még azt hinnéd, hogy milyen jól járnak a gazdák, jöjjenek a részletek:
    - Magyarország az EU támogatás mellé még ad állami támogatást is, amiért a nyugati EU államok anyáznak, mintállat... "Hogy képzelitek ti magyarok, hogy előnyhöz juttatjátok a sajátjaitokat???". A nyugati EU-tagállamok a többszörösét kapják a földalapú támogatásnak, mint a magyarok. De ez az apróság valahogy nekik nem szúr szemet.
    - a földalapú támogatást nálunk nem a termelő kapja, áh csacsiság... az a föld tulajdonosáé, aki bérbe adja a földet. Azaz esetünkben pesti milliomosoké, az MSZP-s milliárdosoké, akik sose fogtak még egy gerebjét sem a kezükben, azaz a termelő sok esetben a bérelt földért nem kap semmit. Az mind a bérbeadóé... Örüljön a paraszt, hogy dolgozhat a földön, nem kell neki még támogatás...
    - mikor kiderült, hogy lesz ez a földalapú támogatás, a vegyszer árusok, a műtrágyagyárosok, és úgy általában mindenki nagymértékben árat emelt. Lehet még sajtolni a parasztból pénzt? Nosza neki!
    És elérkeztünk az alapkérdéshez. Ha ennyire gazdagok a parasztok, miért rinyálnak állandóan? Mert mindenki belőlük él, mindenki az ő megtermelt árujukból húz hasznot, míg maga a paraszt épp, hogy talpon tud maradni, és ezt is csak úgy tudja megtenni, ha 3x több földet művel meg, mint nyugati szomszédaik, jóval elmaradottabb eszközökkel.
    Az állam hihetetlen támogatást ad új gép vásárlására, de gondoljuk végig. Egy új kombájn 30-50 millió. Még ha az állam fizeti a felét, akkor is 15 milliót a hitelben úszó gazdának kéne fizetnie.
    El sem tudod képzelni, hogy mennyire el vannak adósodva Somogy környékén a parasztok, beleértve minket is. Még 15 évig hitelt kell fizetnünk, de örülünk, ha még két évig bírjuk,
    és utána mi lesz?

    DRÁGA A KENYÉR VAZZEEEE! Ki miatt?
    A kenyér nem a búza miatt drága, a kukoricapehely nem a kukorica miatt drága, a sör nem az árpa miatt drága...
    Ha a gabona miatt lennének ezek drágák, akkor hogyhogy nem csökken ezeknek az ára, mikor a gabonaárak felére, harmadára estek vissza?
    Nagy a szomszéd paraszt gépállománya? Lehet. De nagy valószínűséggel milliós adósság van mögötte.
    Az szerencsés, akinek van segítsége, saját földön termel, saját kombájnja és raktára van. Mert ő nincs 100%-ig kiszolgáltatva a kereskedőknek.
    Azoknak a kereskedőknek, akik külföldről hozzák be az Ausztriában már romlottnak számító, itthoni törvények szerint még 2 hónapig friss (használható) húst. Akik a magyar dinnyét önköltségi ár alatt veszik, akik a magyar almát, gyümölcsöt önköltségi ár alatt veszik.
    Azok a kereskedők, akik a magyar méhészek virágpora helyett kínait vesznek, azok akik a kínai fokhagymával tönkretették a magyar, világhírű fokhagymatermelést, és azok a kereskedők, akik a magyar tejet nullszaldós áron veszik át,,, ha átveszik.
    Nincs már nagy magyar konzervgyár, nincs már magyar cukortermelés, a húsipar fele nem magyar. Te otthon vagy, de hamarosan kivásárolják alólad még az otthonodat is. Szokj hozzá és menj el mosogatófiúnak Angliába.
    A magyar gazdaságot tönkre kell tenni, igen. És meg is történt, még az Orbán-kormány ideje alatt. Az Orbán-kormány szétzúzta az összes TSZ-t, ami még működött. Nem adtak nekik állami támogatást, és szinte az összes megbukott pár év alatt. A bankoké lett a TSZ, no igen. Azok meg elkótyavetyélték árveréseken (csődeljárás).
    Na most a lajoskomáromi tsz, ami az egyik leghíresebb gazdaság volt Magyarországon, most egy holland kezében van. Nem egy holland társaság kezében, egy holland ember kezében van, aki Hollandiában mezőgazdász., érdekes.
    A kapolyi TSZ már többször gazdát cserélt, miután az állami gazdaság megbukott. Az elmúlt 8 évben 3-4 gazdája volt, abból 3 budapesti pénzember volt, akik ott mosták tisztára a pénzüket. Az összes helyi gazdával szemetek voltak, senkit nem engedtek oda a terménnyel.
    Biztos hallottál már arról, hogy Somogy megyét felhajtók/dílerek járják. Bemennek a földhivatalba, ahol simán kiadják az összes infót, hogy kinek hol van földje. Majd szépen a díler, aki általában egy helyi lakos, elmegy az öregekhez (általában hozzájuk), és feketén kézpénzzel kifizeti a földek árát nekik, majd kiadják az utasítást: a földet XXX-nek kell ELAJÁNDÉKOZNI!
    Ajándékozás után NINCS ILLETÉKFIZETÉS! És senkinek nem tűnik fel, hogy fél Somogy megye egy PESTI emberkének lett elajándékozva. Hogy is van ez?
    Az öregeket jóhiszeműen kihasználják (sokszor fordult elő olyan, hogy az öregek eladták a rossz földjüket így, és megtartották a jót. Majd végül kiderült, hogy a díler a jó föld helyrajzi számát írta be az ajándékozási lapra).
    Amint letelik a türelmi idő és bárki vehet Magyarországon földet, ez az összes föld megy a nyugatiak kezébe, egy csettintésre.
    Báj báj Magyarország... ez sajnos nem elmélet. A legjobb gazdaságok már most is hollandok, osztrákok kezében vannak.
    Most épülnek ki az országban az Etanol üzemek Kb 2 nagy és 5-7 kisebb. Nem lehet benne magyar tőke! Nem engedik meg! Norvég, német, finn pénzből épülnek a magyar finomítók, rokonom az egyik főmérnök az építőknél, és Ő mondta ezt.
    Nyugat fél a magyar gazdaságtól. Amikor a termelési kvótákat osztották ki az újonnan belépő tagállamoknak (mennyi disznó, tej, állat lehet az országban aktív termelésben), PONT előtte fél évvel tették tönkre a magyar disznótenyésztést az osztrákok és a németek import disznóival, a legtöbb gazda már nem tenyészt disznót, mert nem éri meg. Nekünk is azóta is üresen áll az összes disznóól (40-50 disznó férne el). És régen volt is annyi simán.

    Az ország el tudná tartani magát, többszörösen. Gondolj csak arra, hogy rendszerváltás előtt mi voltunk a ruszkik éléskamrája. Asszem ezzel a kérdést nem is kell tovább firtatni. Azóta csak még kevesebb ember él itt, nem több.
    Magyar malom, magyar kenyér? Természetesen. Most nyugatra exportáljuk a gabona háromnegyedét, mert nekik kell, nekünk meg annyi van belőle mint a szemét (mondják ezt a kereskedők). Pár éve annyi gabona volt az országban, hogy eladhatatlan volt és ekkor jöttek létre a nagy intervenciós raktárak, amit csak itt csak most csak nálunk,,, természetesen kereskedők üzemeltettek, vettek ki. Nyugaton ilyet, információim szerint nem lehet megcsinálni!
    Itt, Németországban sehol nincs a boltokban kínai cucc, vagy külföldi gyümölcs. Nekik van annyi eszük, hogy csak a saját országuk termékét vegyék, még akkor is ha esetleg rosszabb. Nálunk meg a multik diktálnak, simán behoznak minden szart, ha épp úgy tartja kedvük.
    Van a modellezők között, ahova jártam, egy faszi, akinek a cége nyomtatja a nagy kampányplakátokat a gyökereknek... a faszi multimilliomos... csak modellrepülőkre milliókat költ el, nem is dolgozik gyakorlatilag, már az emberei csinálnak mindent.”
  • 57. sme 2010. január 20. 17:59
    „Ausztriában lassan minden olcsóbb lesz, az áruk minőségéről és a választékról már nem is beszélve..”
  • 56. Mankapunka 2010. január 20. 12:22
    „Még több Pálinkát a népnek.”
  • 55. santa_lucia 2010. január 20. 10:03
    „Hát igen, aki teheti, Ausztriába jár vásárolni. ?rdekes, ott a péklnél helyben sütött kenyér a drágább, amit meg kiszállítanak a Hoferhez, Lidlhez stb. annak meg átlag 99 centért (söt délutánra már 79 centért is) meg lehet venni kilóját. Nem értem, hogy csinálják. Más rendszer. Talán végre el kellene kezdenünk tanulni hasznos és az országot elöbbre vivö dolgokat is attól az "átkos kapitalista nyugat"-tól.”
  • 54. benica 2010. január 20. 07:34
    „Itt a legdrágább árakat sorolták fel.Vannak olcsóbb tejtermékek,kenyér is,meg 7oo-8oo ft os parasztkolbász is.Én direkt a Tescoba járok ,mert olcsóbb mint a Kaise,Spar,stb.Azt elfelejtik a kenyér áránál m egirni,hogy ahol helyben sütik a kenyeret nyilván olcsóbb mint ahol fuvarozzák több kilométereket.!!”
  • 53. pityesz 2010. január 20. 06:54
    „De Meg mondta Egy nagyon okkos ember:A magyar ember tud dolgozni de enni is szeret.Most se munka se kaja.
    Valaki más meg azt mondta :Rá érő éhező ember kezét a ördög vezeti.....Három millió,Unatkozó ember.De
    lehet hogy,ez a demokrácia.”
  • 52. ryasenior 2010. január 20. 00:36
    „A magyar felvágottak töltelékáruk íze egyre pocsékabb persze a nagyon éhes ember megeszi. Ajánlom a húsipari szakembereknek és más élelmiszert készítőknek menjenek egy kóstoló körútra Ausztriába.Szeretnék öntudatos vásárló lenni és az leszek ha a termékek jobbak lesznek legalább ízre ha már az adalékanyagot sehol sem hagyják el az íze élvezetesebb legyen.”
  • 51. Mankapunka 2010. január 19. 23:48
    „szocdem Lesz még új a fa alatt,de nekem majd a rohadó kell,mert attól lesz finomabb a pálesz. Cukrot meg veszek olcsón a Pez gyárban,mert az összetört maradékot 25 kg-ként el lehet hozni.Tapasztalat.

    Most még csak szúrnak,de mi lesz,ha lőnek.
    Mulder meg Scully szokott néha menni a Cool-on. Ha ilyen dolgok megtörténnek az utcán mikor éjjel megyek a városba,biztos beszarnék a röhögéstől,jönne a dejavu érzés,hogy ezt láttam már valahol.
    Pl. Pásztor utcai óvoda(NKK) éjjel leszakadt emberi kezek lennének a sötétben az út közepén, újlak utcai vasúti átjáróban az éjféli Railjet elején szétloccsant hulla ráragadva az ütközőre.

    2015-re azért nem kell félni,hogy a katonaságtól kikerülnek 10-szer felújított AK-47-ek.
    Megyek is az éjszakába,hátha valami szaftosat találok útközben. ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ”
  • 50. nicag 2010. január 19. 20:38
    „Minden emelkedik csak a fizetés nem.És ne mondják azt hogy tévhitbe élt a cikk írója.Aki városi az tényleg "olcsóbb" 260,-Ft-os kenyeret ehet.De már megint nem a vidékire gondol akinek nincs minden nap ideje sem pénze hogy bemenjen az olcsóbb kenyérért Győrbe vagy más nagyvárosba.Vannak mozgóboltosok akik járják az utcákat de ahogy megy fel az üzemanyag az ő áraik is ugyan úgy viszonyulnak hozzá.A kiskereskedőknek is meg kell élni.És ha sürgősen kell valami,még is ott kell megvenni.Vagy tévedek? Tisztelettel”
  • 49. czindi 2010. január 19. 20:03
    „Ameddig a gázolaj árát emelik. Azt ugyanis minden követni fogja, mert muszáj. Ma voltam TESCOba. Szívesen veszek magyar árút, ha lehet. Ha van. Meg ha bírja a nyugdíjas pénztárcám. DE: Tesco tojás:29 magyar termék: 45 ft. Szerintetek melyiket veszik meg a kispénzűek? ( Szerintem még a nagypénzűek is ezt veszik.)
    ( maradandó: a MOSZAD-ot kihagytad. Vagy ez nem véletlen?)”
  • 48. éaa 2010. január 19. 18:45
    „Nagyon szép lesz az idei május, mert gyönyörködhetünk a virágzó repcetáblákban. Mikor beteltünk a csodálattal, gondolkojunk el hol láttunk búzavetést.
    Aztán egy év múlva beszéljük meg a kenyér árát.”
  • 47. istván51 2010. január 19. 18:33
    „A cikk iroja ha ébren van ne álmodjon.Most jöttem a boltbol 260ft a kenyér.
    egyébként meg emlékszem 0.40 filléres zsemlére is.
    Egyetértek a 45.ős hozzászoloval”
  • 46. Truder 2010. január 19. 17:46
    „Határ a csillagos ég...mert tudják, hogy enni muszáj.”
  • 45. topgan 2010. január 19. 17:20
    „Nem akarok vitatkozni, de én tudok olyan mintaboltot Győrben, ahol már 2 éve / 2008. január 14-én nyitott /, ugyanannyiba, 265 Ft-ba kerül egy kg kenyér, a fél kg-os 145 Ft. Nem a legdrágább maszekot kell megkeresni, hanem a kicsi boltokat is figyelembe kell venni, mint régen elődeink... A sarki kisbolt lehet, hogy csak 1-2 embert foglalkoztat, nem több százat, mint a multi, de érdeke, hogy olcsón és jót adjon . Üdv mindenkinek”
64 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már három hetet havazott

Az észak-dunántúli állami utakra 10 ezer tonna sót szórtak az idei télen. Ez kétharmada annak a… Tovább olvasom