Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

Édes Bergmann-hagyaték

Az apa, Bergmann Imre Kapuvárról indult, Budapesten tanulta a cukrászatot és Győrben lett híresen ismert. A családtagok, felesége, lányai, fiai már tőle sajátították el az édesmesterséget.

Az egyik Bergmann cukrászda a megyeszékhelyen most is Nádorvárosban, az Attila utcában van, ahol 1955-ben nyitotta Bergmann Imre. Az 50. évfordulóra „átalakították", most tágasabb, de változatlanul családias, meghitt, mint valamikor. Violacsokor díszíti az asztalokat, a fali polcokon megannyi becses tárgy: gyertyatartók, mozsarak, öreg teafőzők.

A kapuvári születésű Bergmann Imre Budapesten lett cukrászmester, 1939-ben a mostani Bartók Béla úton nyitotta első üzletét. Négy évvel később Láziból választotta élete párját, aki a munkában is társa volt. A Bergmann cukrászdát 1949-ben államosították, tulajdonosa az akkori üzemélelmezési vállalatnál lett élelmezésvezető. „Főzz ma jobban, mint tegnap!" – volt a jelszó. Mindennap egyformán jót kell az asztalra tenni, vélekedett a maga alkalmazta szlogen szerint a cukrászmester. Amikor 1954-ben visszakapta az iparát, Gönyűn nyitott cukrászdát, egy évig ingázott, 1955-ben lett cukrászdája a Bergmann családnak az Attila utcában. Az ebédlőből a cukrászda, a konyhából a műhely. Az ötvenes évek közepétől lett ismert a Bergmann név, és bizonyos értelemben fogalommá vált.

A gyerekek közül Stefánia 1944-ben született, követte őt Mária Magdolna, Ernő és Imre. Valamennyiük számára természetes volt, hogy az apjuk mellett dolgozva tanultak, váltak cukrásszá. A Bergmann lányok tanári, orvosi asszisztensi pályát választottak később, Ernő 15 éve Balatonfüreden nyitott cukrászdát, és nem kis kitérő után ifjabb Bergmann Imre édesapja mellett vált felkent mesterré. Bergmannék történetét kövessük az ifjabb Imre életpályájával.

Győrben a bencéseknél érettségizett, Sopronban szerzett erdőmérnöki diplomát, a Bakonyban erdészkedett, Bakonybélen volt erdőművelő. Hogy lett aztán mégis cukrász? Édesapja után vonzódott a régi, szép dolgokhoz, így járva a Veszprémi Múzeumban „dőlt el" az élete. Mert Győrben nem tudott elhelyezkedni, az ottani múzeumban dolgozott az ugyancsak győri Z. Szabó Ágnes néprajzos-muzeológus. Győrben nem találkoztak, noha – akkor ők erről nem tudtak – a szülők jól ismerték egymást, hiszen Z. Szabó László – Ágnes édesapja – a Kazinczy Ferenc Gimnázium ismert tanára volt. A fiatalok ismeretségéből házasság lett, Ágnes két évig tanított később a Kazinczyban maga is, s úgy lett a házaspárnak egy városban munkahelye, hogy Imre hazajött és később átvette édesapja cukrászdáját.

A franciakrémes idősebb Bergmann Imre nevéhez fűződik. A párizsi kúp, a Rigó Jancsi, a lúdláb, az orosz krémtorta több évtizedes Bergmann-kedvencek. A vendégek, ez kiderült, szeretik Bergmannéknál a hagyományos finomságokat. Eredeti recept szerint, kifogástalan alapanyagból, beleadva mindent, ami a recept szerint szükségeltetik. És persze együtt haladnak Bergmannék is a korral. Imre kiállításokra jár, külföldre is, szakmai rendezvényekre utazik, továbbképzi magát. Győrben, a belvárosban lévő Bergmann cukrászda vezetése, minden gondja a feleségé. A Bergmann lányok közül Ágnes most fog érettségizni, szeretne tovább tanulni; Júlia még kazinczys. Lehet, ők vihetik tovább Győrben a Bergmann cukrászat nevét.

Ferenczi József

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Négy másodpercig bírta az olimpikon

A kétszeres olimpiai bajnok öttusázó, Martinek János is bikára szállt nemrégiben azon a rodeótréningen, amelyen a vállalkozó szellemű versenyzőjelöltek próbálhatták ki magukat „élesben". Tovább olvasom