Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

Dörzsölt szélhámosok dáridója

A tizenkilencedik század végén a szélhámosokat mákvirágnak nevezték. Az idősebb korosztály még őrzi ezt a nyelvi hagyatékot, a fiatalok véletlenül se mondanák azt valakire, hogy gyönyörű mákvirág, az ő szókészletük máshonnét, más rétegből merítkezik.
Csiky Gergely komédiája a Kisfaludy Teremben

Csiky Gergely komédiája, amelyet a győri színház társulata a Kisfaludy Teremben mutatott be Illés István rendezésében, kivételes példányokat mutat be ama virágszálakból. A legkivételesebb Zátonyi Bence, akit Ungvári István formál színpadi alakká. Kivételessége abban ragadható meg, hogy érzelmekkel kereskedik. Nem földdel, birtokkal, még csak nem is disznókkal (vagyis sertésekkel), birkákkal, hanem nőkkel, akiket házasságszédelgéssel vesz le a lábukról és továbbadja őket pénzért. Ha a szituáció valóban ebben sűrűsödik, ahogy eddig leírtuk, akkor könnyű belátnunk, hogy a mai szélhámosok dáridójának előképét figyelhetjük Csiky Gergely komédiájában.

Ha elragadtatottan fogalmaznánk, akkor kijelenthetjük azt is, hogy a Mákvirágok szerzője bizony megsejtett valamit az eljövendő időkről. Igazából ez a körülmény ad késztetést, hogy egy színházi rendező manapság elővegye a művet. Illés Istvánról a színházbarátok annyit tudnak, hogy a nemzeti tradíciók tisztelete, valamint a nevelési-tanítási attitűd is serkenti munkára és végül az, hogy alkotótársainak, a színészeknek jó szerepeket kínáljon. Mindez eszébe jut azoknak, akik a nézőtéren ülnek és figyelik a társulat tiszteletre méltó tagjainak komédiázását a „padlásszínház" intim terében.

„Nem lehet vitatni, hogy a darab szerzője miért volt korának elismert színpadi szerzője, remek alakokat és szituációkat teremtett, jóllehet egyes figurái elnagyoltak, a többihez képest kevésbé kidolgozottak." A Mákvirágokban sem véletlen, hogy a már említett Zátonyi Bence és Timót Pál (Maszlay István) kulcsfigura. Ha csak annyit jelzünk, hogy a dörzsölt szélhámos – mai fogalmainkkal – megvezeti a mélyről jött „barátját", ak kor tényleg csak keveset mondtunk. A két színész (ahogy emlegetni illik) valóban találkozik szerepével. Jól ismerik ezeket a karaktereket, Ungvári Istvánnak, Maszlay Istvánnak is bőven van művészi tapasztalata, hogy az egyik ficsúrt, svihákot, a másik élhetetlen alakot formáljon.
Mindkét színésznek jó „sorozat" van a háta mögött. Feltűnő azonban, hogy Maszlay ezt a számadóból újgazdaggá vált alakot nagyon is élesen magára tudja ölteni. A hamisítatlan komédiát ő hitelesíti legerőteljesebben. A hölgyek szerepeit (Gyöngyössy Katalin, Molnár Judit, Mézes Violetta, Molnár Virgínia, Baranyai Ibolya) kimértebben alkotta a szerző. A mű egészében mégis plasztikusnak tetszenek. Kis-Kovács Gergely díszletei, Hruby Mária jelmezei egyaránt segítik a mű dramaturgiai funkcióinak kiteljesedését és a mű történetiségének megőrzését. Bármily paradoxon, a mai időben egy Csiky Gergely-komédiával is lehet kísérletezni a „padlásszínházban". Aki kedveli, szerencséje van. Aki nem, fanyaloghat rajta. A leírtakból kiderül, mi melyik táborhoz soroljuk magunkat. .

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győr: van új közgyűlés

A képviselők és Balogh József polgármester eskütételével csütörtökön megalakult az új győri… Tovább olvasom