Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Döntöttek a szakképző iskolákról

Győr - Eldőlt, milyen megoldással alakítják át Győrben a szakképzés rendszerét. Az alapozó és a szakmai képzés szétválasztásával a diákok nyernek, későbbre tolódik ugyanis a tényleges pályaválasztás időpontja.
A szakképzési rendszer átalakítására törvény kényszeríti az önkormányzatokat, enélkül ugyanis nem kaphatnak szakképzési támogatást az intézmények – Győrben ez évente közel 370 millió forintot jelent – és nem vehetnek részt pályázatokon sem.

A fentiek feltétele, hogy legalább 1500 fős, úgynevezett térségi integrált szakképző központok (TISZK) alakuljanak; Győrben ennyi tanulót mindössze a Lukács-iskola tud felmutatni. Az átalakításra több lehetséges változat felmerült az elmúlt hónapokban, többek között az, hogy a környékbeli városokkal egy szakképzést szervező társulást hoznak létre, de az is, hogy egyetlen, hatalmas intézménnyé vonják össze a 16 érintett győri szakképző iskolát.

Végül megszületett a végleges döntés: az iskolák egy szakképző központba tömörülnek, miközben az önállóságuk megmarad. Ami azonban sokkal fontosabb, szétválasztják a szakmai alapozó és a szakmai vizsgára felkészítő évfolyamokat. Ezzel egyben szétválasztják azokat az iskolákat, ahol elsősorban a továbbtanulásra készítenek fel, s azokat, amelyeknek a tényleges középfokú szakmai képzés az erősségük. Valójában a köztudatban és a mindennapi életben ez már régen elkezdődött, hiszen vannak olyan intézmények – elsősorban szakközépiskolák –, ahol már régen nem a végzett diákok elhelyezkedése, hanem az egyetemre, főiskolára felvett diákok száma a legfőbb eredményességi mérőszám.

Papp András, a győri önkormányzat oktatási és kulturális osztályának vezetője szerint a jelenlegi rendszer olyan széttagolt, hogy szükség van a „profiltisztításra"; erre utal a győri iskolarendszer átvilágításának eredménye is.

– Több helyen gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai, sőt, még általános iskolai képzés is folyik, egy-egy szakterület szakmáit pedig több helyen is oktatják, ami egyértelműen gazdaságtalan – indokolta az osztályvezető a döntést.

S hogy mit jelent a tervezett változás a gyakorlatban? Azok a szakképző iskolák, amelyek eredményeik alapján a legsikeresebben készítenek fel a felsőoktatásra, a továbbiakban csak ezzel „foglalkoznak", s mellette úgynevezett szakmai alapképzést adnak a középfokú szakmát választóknak, azok pedig, amelyek jelenleg is a legjobb technikai adottságokkal – eszközökkel, tanműhelyekkel – rendelkeznek, kizárólag a szakmai vizsgára készítenek fel. Az utóbbi, úgynevezett fogadóiskolákba felvételi nélkül juthatnak be a diákok a 10. vagy a 12. év végén; attól függően, hogy milyen alapvégzettséget igénylő szakmát választanak.

Rugalmasabb lesz a rendszer abban is, hogy a mielőbbi biztos szakmát választók lehetőséget kapnak arra, hogy a hiányszakma tanulása mellett levelező tagozaton készüljenek fel az érettségire.

A képzés idejére a tandíj és a tankönyvek költségét az önkormányzat átvállalja.

Hogy pontosan mely szakképző iskolák „szövetkeznek", az egyelőre képlékeny, de az azonos szakmacsoportok alapján nem nehéz kikövetkeztetni. A Baross, a Deák és a Pálffy például már elvben meg is egyezett: előbbi két intézmény az érettségire (és az esetleges továbbtanulásra), míg a Pálffy a szakmai vizsgá(k)ra készíti majd fel a
diákokat. Valószínű az is, hogy elektronikai-elektrotechnikai vonalon a PÁGISZ, míg a gépészeti szakmákban a Lukács lesz a „szakmai elméleti és gyakorlati iskola". (Utóbbi intézmény ugyan magában is több mint 1500 fős, de egy fenntartó alatt ésszerűtlennek tűnik több TISZK vállalása.)

Valószínűleg a PÁGISZ biztosítja majd az elektronikai-elektrotechnikai szakmák gyakorlati képzési helyét. Képünkön Herold László 12.-es tanuló munka közben. Fotó: H. Baranyai Edina

– Így a gyerekeknek nem kell tizennégy évesen súlyos döntést hozniuk a jövőjükről, a konkrét pályaválasztás és a munkába állás közti idő a jelenlegi 4–6 évről 2–3 évre rövidül. Így ők és az iskolák is rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a munkaerő-piaci igényekhez – mondta Papp András.

A győri önkormányzatnak február 8-ig kell benyújtania azt a pályázatot, amelyen az átalakítás költségeire nyerhető pénz. Első körben 400, később további 800 millió forintra lenne szükség. Ha a város nyer, akár egy év alatt – a 2009/2010-es tanévre – felállhat az új rendszer, ha nem, két-három év alatt valósulhat meg.

Olvasóink írták

  • 3. gyakor 2008. január 21. 20:14
    „Nos, az első probléma ott van, hogy kényszerítés. Ha nem teszed azt amit a kormány akar, nem kapsz szakképzési támogatást. Itt aztán van önálló döntési lehetőség.
    1500 fős TISZ. megvalósulásának kényszere miatt, létrejön egy mondvacsinált oktatási egység, ahol minden résztvevő, továbbra is önállóan működik. Rosszúl értelmezem?? Ez csak azért kell, hogy pályázhassanak??
    Abban egyetértek Papp Andrással, hogy a győri középfokú intézmények és képzések terén valamikor rendet kell tenni. Húsz év után ennek kidolgozása még mindíg képlékeny? Most kell rájönni arra,ami már a 9-10. osztály bevezetésekor világos volt, tudniillik: az alapozónak szánt 9-10. évfolyamot a szakmai képzésnél külön kell kezelni. Ennek ellenére erőltették a szakmai alapozó képzés jelleget. Vagy ez most is így lesz?
    Az tény, hogy ma a munkaerő piac igénye gyorsan változik. Azonban nem vagyok meggyőződve arról, hogy ezt a változást a cikkben leírt rövid reagálással kell a szakképzésnek követnie. Két-három év szakképzési idő nem képes két-három év munkaerőpiaci változásra reagálni. A speciális képzések bevezetése, vállalati szintű továbbképzések képesek csak ezt az igényt kielégíteni.”
  • 2. H.Béla 2008. január 21. 12:00
    „Ha jól tudom a város költségvetése 37 milliárd forint.
    a cikkben szereplő összeg ennek az egy százaléka. miért nem ment szembe a város a kormányzattal, hogy bebizonyíthassa, hogy nem az a jó, amit akarnak. ennek egyetlen célja van megint, hogy a pénzeket meg lehessen szerezni. egy hatalmas kalapba összehordott lóvé esetében nem fog feltünni, hogy még két-három kéz kotor!
    arról, hogy a jelenlegi létszámok mellett milyen lehetne az oktatás színvonala nem beszél senki! arról, hogy nincs szakmai alkalmassági vizsga a tanároknál, nem beszél senki, arról, hogy a kirúgásra kerülő tanárok azok lesznek-e akik ökrök, vagy azok, akiknek nincs protekciójuk, nem beszél senki!”
  • 1. Kiss Mihály 2008. január 21. 10:15
    „Budapesten 120.000.000,- Forint nyomát keresi a legnagyobb ellenzéki párt, melyet a minisztériumok tapsoltak el szakértőkre - szerintük fölöslegesen!
    Győrben 12.200.000.-Forintot fizettek ki egy szakértői cégnek 2007-ben, a ugyancsak vitatható "tippekért".
    Ők az alábbi javaslattal éltek 2007. júliusában:
    Azok a városrészek, amelyekben egy-egy közoktatási központ jöhet létre és működhet a jövőben, illetve azok az intézmények, amelyeket ezekben a közoktatási központokban központi intézménynek, székhelyintézménynek javasolunk, a következők: 1. Adyváros: Móra Ferenc 2. Belváros: Jedlik Ányos 3. Gyárváros: Lukács Sándor 4. Marcalváros I.:Kovács Margit ÁMK 5. Marcalváros II.: Krúdy Gyula 6. Ménfőcsanak-Gyirmót: Petőfi Sándor 7. Nádorváros:Baross Gábor 8. Révfalu: Szent-Györgyi Albert 9. Szabadhegy: Szabadhegyi Közoktatási Kp. 10. Szentiván: Váci Mihály 11. Sziget-Újváros: Kossuth Lajos.
    Ez lett volna a profiltisztítás? Városrészenkénti központokkal?
    Döntő többségében óvodák, általános iskolák és szakképzők együtt? Tessék már újra elolvasni!
    http://www.gyor.hu/adatok/szakjelentes2_.doc
    Ami Budapesten probléma pénzköltés ügyben az Győrben miért nem az?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy vesével, de túl az életveszélyen

Túlvan az életveszélyen a pénteken Téten meglőtt rendőr. Hancz Péternek a lövedék a jobb veséjét… Tovább olvasom