Kisalföld logö

2016. 08. 30. kedd - Rózsa 19°C | 27°C

Diploma után: röghöz kötve vagy szabadon?

A hallgatói szerződés sokat vitatott pontját, a „röghöz kötést" megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Elérték a hallgatói önkormányzatok, amit akartak, ám a döntésnek van egy szépséghibája...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Szabó Máté alapvető jogok biztosát kérte, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz (AB) a hallgatói szerződések ügyében, úgy vélik ugyanis, hogy a röghöz kötéssel sérül a munkavállalók szabad mozgáshoz való joga.
Az AB kimondta ezt: „A hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is." Ez azonban csak észrevétel, a testület a rendelet megsemmisítését formai okokkal indokolta: „A hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni." A kormány azóta a törvénybe iktatáson dolgozik, a parlament oktatási bizottsága már be is nyújtotta törvényként az erről szóló szabályozást.

Gáspár Gergely, a Nyugat-magyarországi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke úgy véli: „Így hiába az ombudsmani vizsgálat és az alkotmánybírósági döntés, olyan, mintha nem is történt volna semmi." Hozzátette: „Problémát jelent, hogy a leendő elsőéveseknek fogalmuk sincs, hogy mi várja őket, hogy milyen feltételekkel tanulhatnak."

Májer Eszter, a Széchenyi István Egyetem HÖK-elnöke örül az AB döntésének, annak, hogy tartalmi kifogásai is voltak a testületnek. „Továbbra sem értünk egyet a hallgatói szerződés intézményével" – jegyezte meg.

Kiss Dávid, a HÖOK soproni származású elnökségi tagja megkeresésünkre elmondta: „Nagyon örülünk az Alkotmánybíróság döntésének, mert igazolta, hogy aggályaink jogosak. Bár formai okokra hivatkozott a megsemmisítésnél, az általunk is jelzett tartalmi kifogásokat is megfogalmazta. Ez előremutat, jelzi, hogy tartalma is támadható. Ha a kormány törvénybe emeli a rendelet szövegét, ismét a testülethez fordulunk Szabó Mátén keresztül. Tartalmi okokra hivatkozva is meg kell semmisíteni a jogszabályt."

Kiss Dávid szerint a „jelenleg felvételizők úgy várhatják a ponthúzást, hogy nincs szerződés, hiszen a rendelet már nem hatályos, törvény pedig még nincs". Megjegyezte: „Hiába védekezik a kormány azzal, hogy a rendelet tartalmát változatlanul emelik a törvénybe, s az már a felvételi eljárás előtt ismert volt, a törvény azután születik meg, s visszamenőleg nem alkalmazható."

A hallgatói szerződésről. Ennek aláírása lenne az egyetemre, főiskolára való beiratkozás feltétele az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas tanulók esetében. A megállapodással a hallgató vállalja többek között, hogy a diploma megszerzését követő húsz éven belül a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban magyar munkáltatónál dolgozik. Ez a pont vált ismertté röghöz kötésként.


Olvasóink írták

  • 3. Strossi 2012. július 13. 07:16
    „aham, megint egy óóóóóóóóriási ötlet!

    miután visszaterelték a visszaminősített rokkantnyugdíjasokat (természetesen azokra gondolok, akik valóban rászorulnak a támogatásra) a munka világába, ezek a fiatalok is itthon fognak dolgozni...

    de kérdem én, HOL FOG EZ A SOK EMBER DOLGOZNI????
    amikor a Nokia is bezár, meg a többi
    mindenki nem tud elhelyezkedni az Audiban meg a Mercedesben...

    valahogy egészen másként, OKOSAN kéne ezeket a dolgokat kezelni”
  • 2. Tündenéne 2012. július 12. 12:39
    „Csak akkor megfelelő munkahelyeket is kéne ám biztosítani. Hiába köteleznek rá, hogy itthon maradjon az ember, ha közben meg nem kap munkát...”
  • 1. Contar 2012. július 11. 11:56
    „Aki fizet, az diktál! Nincs ebben semmi különös.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Majdnem leállt a szigetközi vízpótlás

A Kisalföld által indított országos népi kezdeményezés hatvannapos időtartama alatt, amit az… Tovább olvasom