Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 24°C Még több cikk.

Diagnózis: eladni és racionalizálni

Győr - Mint arról a Kisalföldben beszámoltunk már, Győr kulturális stratégiáját Sándor János és csapata elkészítette. A még mindig nem publikált tervezet számos érdekes tényt tartalmaz a jelenlegi állapotokról, és számos lehetőséget villant fel a jövőre nézve.
Hogy mi válik valóra a kulturális győri stratégiából, a közgyűlés valamikori döntésén múlik majd, de nyilván addig számtalan politikai erő próbálja saját módosításait a tervezet mondatai közé „beleszőni". A tanulmány egy diagnózisrészből és egy jövőképből áll. Mindkét fejezetben található olyan rész, amely önmagában is érdemes arra, hogy a nyilvánosság is megismerhesse.



Mennyibe kerül egy néző elérése?

A győri kulturális csoport és a pénzügyi osztály munkatársai szolgáltatták az adatokat a tanulmány készítőinek. Ezekből kiderül, hogy Győrött a kulturális célokra (nyilván ide kell érteni az intézmények fenntartását is, nem csupán a bennük található programokat) évente 2,5 milliárd forintot fordítanak. Pályázati pénzekből ehhez az ágazathoz 60 millió forint folyik be egy esztendőben. Vagyis nem elég erős a pályázati motiváltság, hiszen ennél jóval több pénz is elnyerhető lenne.

A másik, pénzekhez kötődő érdekesség az a számítás, melyet a tanulmány tartalmaz. Jól látható, hogy egy-egy művészeti intézményben mennyibe kerül egy nézőre vetítve a létrehozott produktum. Azok, akik azt gondolják ezen számok alapján, milyen jó, hogy mondjuk a fesztiválirodának mindössze 550 forintból „kijön" egy néző, tévednek, hiszen a sikeresnek tartott Budapesti Őszi Fesztiválon ez az összeg egy nézőre vetítve 16.000 Ft(!). Győrött a jegyek, belépők eladása egy-egy produkció létrehozásának a 20–25 százalékát fedezi csak, az összes többi önkormányzati, illetve állami támogatás.


A nézők a lábukkal szavaznak

Jelen pillanatban a legtöbb pénzébe a városnak a színház kerül. A 225 fő alkalmazott és az óriási, gazdaságtalanul működtethető épület évente 1453 milliárd forint kiadást jelent. Ehhez társul 341 millió forintos jegybevétel. A többi művészeti intézmény 196 főt alkalmaz, és 945 millió forintba kerül, miközben 146 millió forint jegybevételt produkál. (Filharmónia, bábszínház, fesztiváliroda, Családi Intézet stb. és az épületeik fenntartása.) Egy év alatt Győrben 450 ezer ember fordul meg kulturális eseményeken, ahogyan a tanulmány mondja, a lábával szavazva. A tervezet kicsit átszabná a nézők „szavazatai" alapján a kulturális támogatás rendszerét. A színháznak 1,2 milliárdot adna, a filharmóniának 350 milliót, a balett 450 milliót kapna, a bábszínház 100-at, a megalakuló Győri Művészeti és Fesztiválközpont 200 milliót.
Mindezekhez szükséges a tanulmány szerint egy 2014-ig tartó időszakban, hogy ésszerűsítsék a győri kulturális élet színtereit is. A színház felújítása elkerülhetetlennek tűnik Sándor Jánosék szerint, mint ahogyan az is, hogy a 27 helyszínen megtalálható 22 kulturális intézmény koncentráltabban, jobb körülmények között tevékenykedjen.


Vaskakas: A bábszínház új helyre, legalkalmasabban az ifjúsági házba költözhetne. Fotó: H. Baranyai Edina

Eladni és kivonulni

Hangsúlyozottan egy tervről és egy lehetőségről beszél a tanulmány, amikor azt javasolja a városnak, hogy adja el, vagyis vonuljon ki az alábbi kulturális intézményekből: Szabadhegyi Művelődési Ház és telek (helyette a Győr Plaza mellett épülő Generációk Háza multifunkcionális bázisként veszi át szerepét). Napóleon-ház (jól eladható lakásnak, irodának, szolgáltatása a Győri Művészeti Központba, a gyűjtemények központi elhelyező helyére kerülne). Gyermekek Háza, Vaskakas Bábszínház és telek (elavult épület, ingatlanfejlesztésre alkalmas belvárosi telek, a Gyermekek Háza a Generációk Házába kerülne, a bábszínház új helyre, legalkalmasabban az ifjúsági házba költözne). Újvárosi Művelődési Ház (olajgyár helyén létrehozandó táncszentély veszi át funkcióját a terv szerint). Gyárvárosi fiókkönyvtár (Origo Arrabonába kerülne át). Belvárosi fiókkönyvtár (szentiváni közösségi központba kerülne). Borsos-ház (Győri Művészeti Központba). A terv szerint ezen ingatlanok eladásából 500 milliós bevétel származhatna, amelyet nyilván az új kulturális helyszínek kialakítására lehetne fordítani.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egymillió állampolgár, félig kívül a nemzeten

Romák vagy cigányok. Egyáltalán: mennyien vannak. Hol van gyökere a többség és kisebbség látszólag… Tovább olvasom