Kisalföld logö

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 2°C Még több cikk.

Családmesék: Mindent apámról...

Főként hitük, segítőkészségük és jó kedélyük miatt őrzi a Lanczendorferek nevét a Bakony- és a Sokoróalján az emlékezet. A család egyik közismert tagjáról nemrégiben könyv született.

A családfa egyik gyökerét Bakonygyirót, a kis sváb falu, a másikat Gyirmót és Ménfő táplálta. Ezért élt két kultúra a családban, amelynek egyik jeles képviselőjéről, Lanczendorfer Károlyról a közelmúltban tudományos mű jelent meg az Akadémiai Kiadónál. A könyv szerzője a „főszereplő" lánya, Lanczendorfer Zsuzsanna néprajzkutató, aki tanárai jóvoltából – Voigt Vilmos biztatására, Küllős Imola segítő közreműködésével – vállalta a nehéz, mégis szép feladatot.

– A kötet, bár édesapám teljes szellemi kincsestárát tartalmazza, csak látszólag szól róla. Katona- és fogolytörténeteiben, színes önéletrajzában, gazdag dal- és anekdotakincsében, a róla készített emlékező beszélgetésekben ott rejtezik családunk három-négy nemzedékének sajátos krónikája is. Mivel a Lanczendorfer-ág régi iparosdinasztia, apu mindig büszkén emlegette, hogy kocsmájukban látta meg a napvilágot. Az épületről készült régi fénykép került a könyv borítójára – mesélte Lanczendorfer Zsuzsanna. – Mindig szeretettel emlegette Punk Annát, bakonygyiróti nagyanyját is, akitől – templomi előénekes volt – rengeteg imádságot, egyházi éneket, népdalt tanult. A német nyelvet is tőle sajátította el, így a családban gyakran társalogtak „svábul". Hasonlóképpen fontos helyként élt szívében az anyai ág fészke, Gyirmót, majd az új otthon, a szomszédvár, Ménfő is, ahol édesapjának hentesüzlete, mészárszéke volt. Ott dolgozott fiatalkorában ő is.

– Meghatározó élmény volt életében a katonaság, majd az orosz fogság is. Például az utóbbi alatt számos gyönyörű Mária-énekkel gazdagodott. Átvészelte a történelem viharos időszakait, így többek között az ötvenes-hatvanas évek meghurcoltatásait is. Hite mellett segítője, nélkülözhetetlen támasza volt édesanyám, a jó és okos feleség, akivel a sors megáldotta.
Lanczendorfer Zsuzsanna édesapjára emlékezve elmondta: jó pár történet maradt fenn segítőkészségéről, adakozásairól és jóságáról is.

– Amikor börtönbe került a ráfogott feketevágás miatt, egy cigányember jelentkezett a bíróságon, hogy ő leülné a büntetést apu helyett, mivel annyi jót tett korábban vele, hogy ez a legkevesebb, amivel meghálálhatja. Amikor a ménfői katolikus templom épült a negyvenes évek végén, pénzzel és virslivel állt a nemes ügy mellé, de rendszeresen adományozott a focicsapatnak is. Egy anekdota szól arról is, hogy édesapám híres szőlősgazda volt, aki szívesen adott a borából mindenkinek. Mégpedig úgy, hogy aki azonnal fizetett, az a legjobbat, aki „majd" fizetett, az a kicsit rosszabbat kapta. Akiről pedig tudta, hogy sohasem jön vissza a pénzzel, annak a csigerből mért egy litert.

– A sors iróniája, hogy apu, bár a kéziratot látta, de a könyv megjelentése előtt néhány héttel elment e világból... Élete utolsó szakaszában gyakran énekelte: „Nem írok, nem sírok, nem is könnyezek. / Lesz tavasz, lesz nyár, de én nem leszek." Ha testi valójában nincs is köztünk, de alkotásai, továbbadott, egybegyűjtött kincsei, emlékei éltetik őt lelkünkben és a ménfőiek emlékezetében is.

Gülch Csaba

Bemutató csütörtök délután

Az ünnepi könyvhét zárórendezvényeként Lanczendorfer Zsuzsanna „Mindent apámról..." című könyvét csütörtök délután 5 órakor mutatja be Küllős Imola néprajzkutató, egyetemi tanár Győrött, a megyei könyvtár emeleti klubjában.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Dőlnek a fák a város szélén

Egy barkácsáruház építése miatt 105 fát vágnak ki Marcalváros szélén - Győr gondosan kialakított parkerdeje határában. Ehhez engedély nem kell, mivel a beruházó megvette a területet az önkormányzattól. Az építési engedély azonban 76 értékes fa elültetésére kötelezi. Tovább olvasom