Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Családmesék: Mi lett a bányász három fiából?

Győr - A bányász apa három fiának sorsa azon a napon pecsételődött meg, amikor községükben megjelent egy néptáncos, és tanítványokat verbuvált. Olyan családmese következik, amelyben látszólag a véletleneknek volt döntő szerepük.
Királd: kis község Borsodban, oda való volt Kakuk Pál, aki hogy, hogy nem, Szanyból való leányban talált rá élete párjára. A világháború alatt történt, a fronton megsérült ifjút pesti kórházban gyógyították, jövendőbelije ott nővérkedett. Onnan az ismerkedés, majd a szerelem, Szanyban volt a lakodalmuk, az ifjú pár Királdon vert tanyát. A Kakuk családba született három fiú, Pali, János és Feri a helyi iskolát járta ki.

Ekkortájt történt, a kilencszázhatvanas években, hogy a néptánc megszállottja, egy férfi Ózdról Királdra ment táncot tanítani, néptáncosokat verbuválni.

A tánc az életük: Kakuk Zsófia, Kakuk János és Ócsag Anna. Fotó: Szük Ödön

Tánccal a világ körül

A három Kakuk fiút ugyancsak sikerült beoltania a néptánc szeretetére. Mindhármójuknak a tánc lett az élete, az életük meghatározója. Egyikük negyed századon át a Magyar Állami Népi Együttes tagjaként táncolt, egy másik Miskolcon, az ottani nemzeti színház hivatásos táncosaként dolgozott, s mi most a középső fiú, János életének állomásait igyekszünk felvillantani.

János, miután otthon kijárta az iskolát, Miskolcon tanult tovább technikumban. A gyártástechnológus ifjúnak a kohászati művek lett az első munkahelye, de akkor persze már javában táncolt, az Avas néptáncegyüttes tagjaként. Később, mikor kitelt a katonaideje, még néhány hónapra visszament dolgozni Miskolcra, aztán a fővárosba vezetett az útja. A Duna Művészegyüttesnél

hivatásos táncos lett, hét és fél évig az együttessel járta a világot,
az európai országok után Kubába és Koreába is elvitt az útja. A Duna együttes a belügyi tárcáé volt, a BM klubjában találkozott János egy ifjú balerinával, Ócsag Annával. Két év múltán lettek házasok...

A balettről álmodott

Anna budapesti. Őt nem a véletlen vezette a tánchoz, pici korától a balettről álmodott. Tízéves korától a balettintézetben tanul, ott érettségizik, elvégzi a művészképzőt. 1978-ban az akkor még a Kisfaludy nevét viselő győri színház lesz az első munkahelye, hogy egy év múlva a Győri Balett alapító tagjai között lehessen. Annának és Jánosnak a győri belvárosi „színészházban" van egy szobájuk, a férjet egy ideig a munkája még a fővároshoz köti, ingázik, aztán úgy jön haza, hogy a néptáncosnak Mosonmagyaróváron lesz a munkahelye. Két évig egy általános iskolában tanít, majd Győrben is egy iskolában: földrajzot és testnevelést. Ugyanis János néptáncosévei alatt elvégezte Egerben a tanárképző főiskolát. A néptánccal se szakít azonban, a Rába táncegyüttes tagja, majd vezetője, Pápán a Vadvirág együttes irányítója. A tanítás esztendei után a megyei művelődési központ munkatársa lesz, a művészeti csoportot vezeti, később az intézmény igazgatóhelyettese.

Az ő ötlete a nemzetközi néptánc- és népzenei fesztivál, nyárokon át tömegeket vonz a Széchenyi térre, és sok más egyéb mellett néptánc, társastánc, jazzbalett nyári táborok szervezője. Kakuk János ma Győrszentivánon, a nemrég nyílt Molnár Vid Bertalan Közösségi Ház munkatársa.

Színpadon közösen is

A feleség, Ócsag Anna huszonhét évet töltött a balett színpadán, 1979-től A Nap szeretteitől 2006-ig, A Megváltó utolsó szava a keresztenig, s ezalatt megannyi áttapsolt este, megannyi szép siker az Élet peremén-beli Pankájától az 1993-as, Párkákban táncolt idős asszonyáig. Abban az évben, 1993-ban lett „Az év táncosa". A balettpálya még tartott, amikor Ócsag Anna tíz éve a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola klasszikusbalett-oktatója lett. Íme hát négy áttáncolt élet, Ócsag Annáé és a három Kakuk fiúé, az ötödiké a családban, akié hivatalosan nemrégen kezdődött.

Anna és János leánya, Kakuk Zsófia a fővárosban a Magyar Táncművészeti Főiskolán végzett, s második éve a Győri Balett tagja. Most kezdődő pálya? Csak részben, hiszen Zsófi tízévesen, Az operaház fantomjában volt először színpadon és megadatott a család számára, hogy később anya és lánya, ha nem is egy adott pillanatban, de egy estén közösen is volt már színpadon. A családból négyük tánccal töltött életének mérlege már megvonható, Zsófi még pályája elején.

A bányász apa nagyon büszke volt fiaira és Annára sem kevésbé szülei. Zsófi tehetséges, sokféle művészi érzékkel megáldott – így szülei. Gyönyörű és hihetetlenül nehéz pálya, a családból négyen ezt már tapasztalatból tudják. A táncost mindig kísérti a sérülés. Ócsag Annának szerencséje volt, egyszer volt szalagszakadása, négy hónap után már újra táncolt.

Tudja, tudnia kell ezt Zsófiának is, aki abban is biztos lehet, hogy amikor színpadra lép, ketten az övéi közül neki külön is tapsolnak.

Olvasóink írták

  • 2. ASHER 2009. március 26. 18:08
    „..."mi lett a banyasz harom fiabol?"
    most gonosz leszek; MUNKANELKULI!!!!!”
  • 1. Szanyi Romeo 2008. február 09. 03:00
    „Szeretnék érdekodni a muvészképzo kurz infomrációi iránt!
    KOszonettel:
    Szanyi Romeo”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bajban a kiskereskedők: megállíthatatlanok a multik

Győr - A Graboplast-csomópont, a multinacionális cégek korlátozásának lehetősége és a meghiúsult… Tovább olvasom