Kisalföld logö

2017. 01. 25. szerda - Pál -8°C | -1°C Még több cikk.

Bűnszövetkezet? Pécsi egyetemi vesztegetés - Elnapolták a tárgyalást! - fotók

Az első rendű vádlott esetében kiderült, hogy nincs jelen a meghatalmazott védője, így a tárgyalás nem folytatható le, s a vádirat ismertetésére sem került sor. A tárgyalást elnapolták.

10.20: Elnapolták a tárgyalást! Az első rendű vádlott esetében kiderült, hogy nincs jelen a meghatalmazott védője, így a tárgyalás nem folytatható le, s a vádirat ismertetésére sem került sor.

A következő időpont: október 1-je. Felmerült olyan javaslat is, hogy a távol maradt ügyvéd fizesse meg a mai tárgyalással járó költségeket.

9.00: Ezekben a percekben kezdődött el a tárgyalás, amelyet ezúttal is országos sajtóérdeklődés kísér.

Fotók: M.M
Elképzelhető azonban, hogy a sok vádlott (27) adategyeztetése miatt a vádirat ismertetésére csak órák múlva kerül sor. Megtörténhet az is, hogy az első rendű vádlottat a mai napon ki sem tudják hallgatani. 
 
Előzmények: Kedden kezdi tárgyalni a Győri Törvényszék a pécsi egyetemen történteket, a híres vesztegetésről szóló vád alapján. A költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt beidézett 27 vádlott pere ezután várhatóan októberben folytatódik.

Az előzményekkel kapcsolatban dr. Máté Kinga bírósági sajtószóvivő tájékoztató összefoglalóját közöljük: A Pécsi Törvényszék, illetve az ennek okán eljárt Pécsi Ítélőtábla büntetőbíráinak elfogultsága miatt a Kúria – korábban Legfelsőbb Bíróság – 2012. május 23. napján kelt határozatával az eljárás lefolytatására a Győri Törvényszéket jelölte ki.

A Győri Törvényszékre a büntetőeljárás iratai 2012. június 19. napján érkeztek meg.

A büntetőügy kapcsán a Győri Törvényszékre 2012. június 20. napján alkotmányjogi panasz érkezett, amelyben a Be. 228. § (5) bekezdése és 2. § (2) bekezdése alaptörvénybe ütközésének megállapítását és e törvényhelyek megsemmisítését kérte az indítványozó.

Az alkotmányjogi panasz azt sérelmezi, hogy az ügyben nem volt teljes körű az iratismertetés – illetve a kiadott iratokkal kapcsolatban is merültek fel aggályok, mint például a sorszámozás hiánya – valamint a vádiratban szerepel olyan vádpont, amellyel kapcsolatban korábban nem történt gyanúsítás.

Az alkotmányjogi panasz az Alkotmánybírósághoz megküldésre került.

A pécsi egyetemi vesztegetésként ismertté vált ügyben 27 vádlott érintett, a bűncselekményekkel 24 különböző gazdasági társaság hozható összefüggésbe. A sértett a Pécsi Tudományegyetem. A vádirat 30 vádpontot tartalmaz, a nyomozati iratok több, mint 16.000 oldalt tesznek ki.

A vádlottak közül az I., III-XV. rendű vádlott a Pécsi Tudományegyetem közalkalmazottjai, a XVI. rendű vádlott pedig az egyetem korábbi hallgatója, illetve az ÁOK Hallgatói Önkormányzatának elnöke volt.

A vádlottak közalkalmazotti jogviszonya részben – I., III., VIII. és XIV. rendű vádlottat illetően - közös megegyezéssel, részben - a X., XIII. és XV. rendű vádlottat illetően – felmentéssel, egy vádlott vonatkozásában - XII. rendű – lemondással időközben megszűnt.

A IV., V., VI. és IX. rendű vádlottal szemben a munkáltató fegyelmi eljárást indított, amelyet a büntetőügy jogerős befejezéséig felfüggesztet azzal, hogy a vádlottak vezetői megbízását egyidejűleg visszavonta.

A VII. rendű vádlott közalkalmazotti jogviszonya csoportos leépítés keretében szűnt meg, illetve a XI. vádlott közalkalmazotti jogviszonyát is megszüntették.   

I. A vádirat szerint I. Gábor I. rendű vádlott a PTE magasabb beosztású közalkalmazottjaival, III-XII. rendű vádlottakkal olyan szerveződést hozott létre és működtetett rendszeresen – 2009. júniusa és 2010. májusa között – amelynek célja az volt, hogy a PTE pénzeszközeiből számukra havi rendszerességgel fizethessenek ki 200.000-300.000 forint közötti pénzösszegeket jogosulatlanul. Az I. rendű vádlott által létrehozott rendszer lényege szerint a PTE valótlan tartalmú szolgáltatásokért fizet – egyes vele szerződési viszonyban álló - külső vállalkozásoknak. Ezen vállalkozások tényleges teljesítés nélkül - valótlan tartalmú okiratok alapján - az egyetemtől megszerzett pénzeszközökből a vádlottaknak rendszeresen kifizetéseket teljesítenek.

I.

Gábor I. rendű vádlott a cél érdekében B. Tamás II. rendű vádlottat vonta be, aki - mint az E. Ügyvédi Iroda képviseletében eljáró személy - közbeszerzési tanácsadási szolgáltatást nyújtott az egyetem részére.

A vádlottak abban állapodtak meg, hogy az egyetem az ügyvédi irodának díjazást fizet megbízási szerződés alapján, amely szerződés keretében azonban tényleges – az egyetem érdekében végzett szellemi tevékenység elvégzésére - csak minimális mértékben került sor. Az ilyetén túlszámlázott összegekből történtek a későbbiekben a vádlottak részére a jogtalan kifizetések.

Az ügyvédi irodához érkezett jogtalan egyetemi kifizetéseket B. Tamás II. rendű vádlott továbbutalta két olyan gazdasági társaság számlájára, amelyek a vádlott érdekeltségi körébe tartoztak. A pénzösszegeket ezt követően magánszemélyekhez köthető vállalkozásoknak utalta tovább.

I. Gábor és B. Tamás I. és II. rendű vádlott tevékenységük jogszerű látszatának fenntartása érdekében megbízási vagy alvállalkozói szerződéseket kötöttek különböző gazdasági társaságokkal, ezen túlmenően a szerződések tartalmának megfelelő valótlan tartalmú teljesítés igazolásokat is kiállítottak. A kifizetések felett I. Gábor I. rendű vádlott mindvégig ellenőrzést gyakorolt.

II. 

A vádirat szerint I. Gábor I. rendű vádlott mindvégig arra törekedett, hogy a PTE vásárlásai után ő és a hozzá közel álló közalkalmazottak az egyetemi beszállítóktól rendszeresen, az aktuális vásárlás értékének 8-10 %-ában kifejezhető, „kenőpénzt" kapjanak vissza.

Ezt a feltételt szabták ugyanis a közbeszerzési eljárásban résztvevő szállítók képviselői számára azért, hogy bekerülhessenek az egyetem gazdasági partnerei közé, illetve, hogy az egyetem gazdasági partnerei maradhassanak. A vádlottak - munkakörük és beosztásuk folytán - befolyásolni tudták az aktuális közbeszerzési eljárások menetét és eredményét. Olyan viszonyt alakítottak ki a szóban forgó vállalkozásokkal, amelynek keretében ezen vállalkozásokat olyan információkkal látták el, hogy a közbeszerzési eljárásokban versenytársaikkal szemben kedvezőbb ajánlatot tehessenek. Ennek fejében pénzbeli juttatásokat vártak el.

Fenti tevékenység különböző informatikai beszerzések kapcsán valósult meg.

III. 

A vádirat szerint I. Gábor I. rendű vádlott, F. Tamás XXIII. rendű vádlott, V. Károly XXIV. rendű vádlott személyes ismerősök voltak, akik cégeik révén és személyesen is kapcsolatban álltak.

Az I. rendű és a XXIII. rendű vádlott megbízási szerződést kötött, így a PTE és a XXIII. vádlott érdekkörébe tartozó D. Zrt., az egyetem szervezeti és működési szabályzata módosításának támogatására.

Ezen szerződések kapcsán a XXIII. rendű vádlott gazdasági társasága tényleges tevékenységet nem folytatott, ennek ellenére I. rendű vádlott igazolta a teljesítést és kifizetések is történtek.

IV.

A vádirat szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel a PTE részéről kötött TIOP támogatási „Science, Please!" szerződés keretében az egyetem informatikai hálózatának fejlesztésére egy keretösszeg állt rendelkezésre. Az egyetem célja az volt, hogy 2009. év végére az egyetemi intézményeket nagy teljesítményű optikai kábel hálózattal kössék össze.

I. Gábor I. rendű, S. Csaba III. rendű vádlott az optikai gerinchálózat kiépítése során a projekt keretében valótlan tartalmú okiratokkal finanszíroztatták a hálózat fejlesztését a támogatóval, illetve a hálózat fejlesztését nem azzal a műszaki tartalommal valósították meg, amelyet az egyetem általi megrendelés - illetve az ez alapján kiállított számla - tartalmazott.

I. Gábor I. rendű, S. Csaba III. rendű és C. Balázs XXVI. rendű vádlott a sértett nevében eljárva - valótlan tartalmú okiratok felhasználásával - a magyar költségvetésből 18 millió, az Európai Közösségek Költségvetéséből 106 millió forintot szereztek meg a PTE számára jogtalanul.

V.

A vádirat szerint I. Gábor I. rendű vádlott a II. pontban írt vesztegetések koordinálása érdekében közalkalmazotti jogviszonyt létesített ügyvivő szakértői munkakörre V. Bálint XIII. rendű vádlottal, aki nem rendelkezett olyan szakképzettséggel, vagy szaktudással amelyet a Gazdasági Főigazgatóságon a  fentieken túl hasznosítani lehetett volna. A nyomozó hatóság nem tudott beszerezni bizonyítékot arra, hogy V. Bálint XXII. rendű vádlott munkaköre jellegének megfelelő tevékenységet fejtett volna ki 2009. júliusa és 2010. júniusa között.

V. Bálint XXII. rendű vádlott közalkalmazotti jogviszonya 2010. augusztusában megszűnt, részére 2009-2010. évben összesen bruttó 1.143.103 forint jövedelmet fizettek ki.

VI.

A vádirat szerint a V. Bálint XXII. rendű vádlottnál lefolytatott házkutatás során a vádlott nevére kiállított - méretre és formátumra a nemzetközileg általánosan elfogadott útlevél formátumnak megfelelő - okmányt foglalt le a nyomozó hatóság.

Az okmány nagyfokú hasonlóságot mutat a nemzetközileg alkalmazott úti okmányokkal, ezáltal megtévesztésre alkalmas minőségű. A lefoglalt okmány azonban a fiktív okmányok körébe tartozó útlevél, kibocsátója nem létező ország, illetve szervezet.


VII.

A vádirat szerint I. Gábor I. rendű vádlott rendelkezett - korábbi vezető beosztása kapcsán - egy úgynevezett ezüst V.I.P. bankkártyával, amely reprezentációs és utazási költségek fedezésére, illetve készpénz felvételére volt használható az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata szerint. A vádlott számára kiadott kártyával kereskedői elfogadóhelyen 500.000 forint, készpénz felvételére pedig 200.000 forint volt a rendelkezésre álló felső határ.

Az I. rendű vádlott előzetes letartóztatását a bíróság 2011. júliusában óvadék ellenében megszüntette és egyidejűleg a vádlott házi őrizetét rendelte el. 

Az I. rendű vádlott vezetői megbízatását 2010 október 15. napjával visszavonták. Ezt követően I. rendű vádlott már nem volt jogosult - a beosztásához kötött - V.I.P. kártya használatára, annak ellenére, hogy az új megbízott gazdasági főigazgató utasítása ellenére - adminisztrációs hiba miatt - nem került sor a kártya, illetve a hozzá tartozó kódok letiltására.

Mindezek ellenére I. Gábor I. rendű vádlott 2011. augusztusában 12 tranzakciót kezdeményezett a nála lévő bankkártya felhasználásával 3 millió forintot meghaladó értékben.

A cselekményt a bank biztonsági főosztálya észlelte és a kártya letiltása, illetve a szolgáltatók megkeresése a megrendelések törlése érdekében nagyobb részben eredményes volt.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Levelek az ősz ecsetjével és kitinpáncélos fotómodellek - fotók

Levelek az ősz ecsetjével és kitinpáncélos fotómodellek címmel hétfő délután öt órakor nyílt meg… Tovább olvasom