Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Bujtor István szülinapra a nagyszentjánosi lánynak

Egy Bujtor Istvánnal való találkozást kapott ajándékba tavaly nyáron, 18. születésnapjára Semsák Liza. A nem mindennapi meglepetést nagymamájának köszönhette, aki tudta, hogy unokája kamaszkora óta rendületlenül rajong a népszerű színészért és bátyjáért, Latinovits Zoltánért.

A történet Latinovits Zoltánnal kezdődött. Semsák Lizát 12 éves korában, az Egy magyar nábob című filmet nézve ragadta meg a színészkirály tekintete. A nagyszentjánosi lány ezután szinte egy ültében vagy nyolcszor örvendezte végig az alkotást, majd különös zarándoklatként évente ellátogatott szüleivel a balatonszemesi temetőbe, hogy Latinovits sírjánál gyertyát gyújtsanak.

– Fontos volt számomra a hely, ahol nevelkedett, amely meghatározta az életét, ahová gyakran hazatért. Aztán szinte vele párhuzamosan fedeztem fel magamnak öccsét, Bujtor Istvánt, akinek filmjei, színházi alakításai megunhatatlanná váltak számomra – mesélte rajongással Liza, aki tavaly nyáron különleges ajándékot kapott nagymamájától 18. születésnapjára. – Titokban levelet írt a veszprémi színházba, Bujtor igazgató úr pedig időpontot ajánlott a kért találkozásra. Mikor megtudtam, majdnem elájultam az örömtől.


A népszerű színész a tőle megszokott őszinte kedvességgel fogadta irodájában a vendégeit, és ahogy Liza szavaiból kiderült, megértően mosolygott a lány zavartságán, megilletődöttségén.

Úgy váltunk el, hogy még találkozunk. Nem sejtettem, hogy személyesen akkor láttam őt először és utoljára.
Semsák Liza
– Mikor üdvözölt, eltűnt a kezem a tenyerében. Alig tudtam megszólalni, aztán mégis szinte minden átmenet nélkül ott tartottunk, hogy miként lett a közgazdászból színész, majd felidézte a pályakezdő győri éveit, beszélgettünk a névváltoztatásáról, a filmjeiről, no és persze a vitorlázásról is. Amikor a terveiről kérdeztem, valami fordult a hangulatában, elkomorult és arról beszélt, elege van abból, hogy minden, a művészet is a pénzen múlik. Latinovits Zoltánra tereltem a szót, akinek Szindbád alakjában megfestett portréja ott függött szemben velünk, az iroda falán. Végtelen szeretettel beszélt róla. Természetesen szóba került édesanyjuk is, aki egyébként idén nyáron, százéves szemesi legendaként követte odaátra szeretett két fiát. Az az asszony, akiről Bujtor István azt mondta nekem: „Szegénykémnek egy rohanás volt az élete, folyton azt figyelte, melyikünkkel van gond."

Liza ereklyeként őrzi a dedikált könyvet. Fotó: Krizsán Csaba
Liza ereklyeként őrzi a dedikált könyvet. Fotó: Krizsán Csaba

Liza memóriája, akár egy precíz magnó, rögzítette a jó másfél órás beszélgetés részleteit, amelynek végén közös fotó is készült.

– Meghívott bennünket, hogy az igazgatói páholyban egy előadásra a vendégei legyünk. Búcsúzásként megajándékozott egy dedikált könyvvel is, majd úgy váltunk el, hogy még találkozunk. Nem sejtettem, hogy személyesen akkor láttam őt először és utoljára. Tüneményes ember volt, a vele való találkozás életem legnagyobb élményeként marad meg bennem. És szomorú, de idén Balatonszemesen járva már három gyertyát kellett gyújtanom a temetőben, ott, ahol ezek a számomra kedves emberek nyugszanak és testüket őrzi a föld.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tizedes meg a többiek Győrben

Szombaton van a bemutatója a legendás film alapján készült színdarabnak Győrben. Tovább olvasom