Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Bős kulcsrakész, Magyarország nem tárgyal

A Kisalföld által indított országos népi kezdeményezés hatvannapos időtartama alatt, amit az aláírásgyűjtésre szánhatunk, visszatekintünk a Kisalföld cikkeit felidézve a Szigetköz elmúlt negyedszázadára. (5. rész)
"Václav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Budapestre érkezett. A csehszlovák küldöttség szerint a vízlépcsőrendszer környezetvédelmi szempontból káros beruházás." (1990. január 27.)

"A szlovák kormányelnökség azt hangoztatta, hogy a bősi szakasz üzembe helyezésének elodázásával csak tovább nőnek az ökológiai, gazdasági, sőt, társadalmi-erkölcsi és politikai károk." (1990. január 29.)

"Csehszlovák, magyar és osztrák részvétellel Hainburg–Pozsony–Somorja–Bős–Komárom vonalon a Duna folyását követve nemzetközi élőlánc alakul ki, tiltakozva a bősi erőmű befejezése ellen." (1990. február 3.)

"Németh Miklós átfogó számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett a bős–nagymarosi beruházásról. A megállapítások alapján az új kormány dönthet majd a személyi felelősségre vonásról... Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök a kétoldalú tárgyalások azonnali újrakezdése, a bősi erőmű 1991-es üzembe helyezése mellett foglalt állást... A magyar álláspont szerint a kényszer szülte, 1989-es, kompromisszumot tartalmazó javaslat tárgyalására most nem kerülhet sor Csehszlovákiával..." (1990. március 9.)

"Bős kulcsrakész. Alfred Laczko, a Hydrostav bősi egységének igazgatója elmondta: a munkálatokat lehetetlenség tovább lassítani, ugyanis készen vannak." (1990. május 25.)

"Még nem tisztázott, hogy milyen ajánlatot teszünk az osztrákoknak a bős–nagymarosi kártérítés rendezésére, de időben reagálunk« – nyilatkozta az Antall-kormány dunai vízlépcső-kormánybiztosa, Sámsondi-Kiss György. Mint elhangzott, az új magyar kormány csak szeptember második felében foglalkozik részletesen a bős–nagymarosi beruházással." (1990. július 17.)

"A dunakiliti duzzasztómű sorsa még bizonytalan. A jelenlegi átmeneti állapot, a félbehagyott munkálatok, a félig kész műtárgyak, vízgazdálkodási beavatkozások pillanatnyi minő- ségükben nemhogy javítanák, sokkal inkább rontják a szigetközi hullámtér állapotát... A Szigetközben a hullámtéri ágrendszer vérkeringését a vízlépcsőrendszer üzembe helyezésére tervezték, ami azt jelenti, hogy felülről vízpótlást kellene biztosítani – nyilatkozta Kertész József szigetközi szakaszmérnök." (1990. augusztus 24.)

"A mi meggyőződésünk, hogy a vízlépcsőt nem szabad üzembe helyezni, mert az ökológiai kárai nagyobbak lennének, mint a hajózásból vagy az energiatermelésből fakadó előnyök – nyilatkozta a Kisalföldnek Sámsondi-Kis György kormánybiztos az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának mosonmagyaróvári kihelyezett ülésén." (1990. augusztus 25.) (Folytatjuk)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balogh József is támogatja a Kisalföld kampányát

Az, hogy a térség közszereplői hasonlóan vélekednek a Szigetközt és a Mosoni-Dunát érintő… Tovább olvasom