Kisalföld logö

2017. 07. 29. szombat - Márta, Flóra 16°C | 27°C Még több cikk.

Bős–Nagymaros a számok tükrében

A Kisalföld által indított országos népi kezdeményezés hatvannapos időtartama alatt, amit az aláírásgyűjtésre szánhatunk, visszatekintünk a Kisalföld cikkeit felidézve a Szigetköz elmúlt negyedszázadára.

Az előzmények: Magyarország és Csehszlovákia kormányfője 1977- ben aláírta a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést.

A szerződést az elnöki tanács törvényerejű rendeletben hirdette ki, az erről készült jelentést az Országgyűlés 1978- ban tudomásul vette.

Ugyanez történt 1984-ben is, amikor a határidők négyéves halasztását rögzítették. Magyarország a beruházást 1981–83 között szüneteltette, Csehszlovákia az idő alatt is tovább folytatta az építési munkálatokat.

A Minisztertanács 1986- ban fogadta el a vízlépcsőrendszer módosított (környezetvédelmi hatásvizsgálatok, osztrák közreműködés) beruházási javaslatát. A Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer készültségi foka 1988-ra magyar oldalon elérte a 25 százalékot, Csehszlovákiában meghaladta a 60 százalékot.

Ezzel a teljes rendszer mintegy fele részben elkészült. (Maróthy László miniszter jelentése az Országgyűlés 1988. őszi ülésszakán.)

"A magyar fél fokozott ütemben folytatja a munkálatokat a vízlépcsőrendszer építésénél: a múlt évben felhasznált 4,5 milliárddal szemben 5,6 milliárd forintot költ az idei programban előirányzott feladatok teljesítésére.

Megközelítően negyven hazai vállalat és intézmény, valamint több jelentős osztrák és jugoszláv partner vesz részt a magyar félre háruló munkálatokban.

Dunakilitinél olyan ütemben építik a duzzasztóművet, hogy 1989 végére minden munkát befejezzenek és a csehszlovák oldalon bevezethessék a Duna vizét a 25 kilométer hosszú üzemvízcsatornába, és ennek révén a bősi 720 megawattos erőmű 1990-ben megkezdhesse az áramtermelést. Ennek megfelelően az idén a duzzasztómű betonozási munkáit az év végére befejezik, elkészítik a hajózsilip és az alsó, valamint a felső hajóvárakozó tér nagy részét.

Dunakiliti térségében folytatják a tározó menti és a csehszlovák üzemvízi csatornához kapcsolódó jobb parti töltés építését.

A Szigetközben a Duna mellékágainak rendezésével olyan vízpótló rendszert alakítanak ki, amely lehetővé teszi, hogy ebben a térségben állandó szinten tartsák a talajvizet és megszüntessék ennek szélsőséges ingadozásait.

A tervek szerint ennek a hálózatnak több mint a fele készül el az év végére és 1990 elejére befejeződik a munka." (1988. február 22.)

"Havas Péter, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer magyar kormánymeghatalmazottja elmondta, hogy a vízlépcsőrendszer költségeit még 1984-ben 54 milliárd forintban jelölték meg és ebből 35 milliárd forint jut Magyarországra.

Ez az összeg is tartalmaz hitelt, hiszen a dunakiliti duzzasztómű alapozásánál különleges injektálásra volt szükség. Ezt osztrák cégek végezték, illetve végeztették el, s a magyar feladatokhoz különleges gépek importjára is szükség volt...

A nagymarosi erőmű osztrák tőkéből létesül, amit nem közvetlenül pénzzel, hanem elektromos energiával kell majd 1996-tól kezdődően 20 éven át törleszteni.

Az osztrák közreműködő 20–22 milliárd schillingnek megfelelő árammennyiséget vár Magyarországtól. (1988. augusztus 3.)
(Folytatjuk)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vizet a Dunába: Az itt élőknek lépniük kellett

Szeretnénk a döntéshozókat rádöbbenteni arra, hogy húsz éve nem sikerült a szigetközi problémákra megoldást találni- vallja dr. Tóásó Gyula. Tovább olvasom