Kisalföld logö

2017. 10. 20. péntek - Vendel 8°C | 20°C Még több cikk.

Borkai első száz napja

Interjút adott Borkai Zsolt győri polgármester, aki kedden töltötte századik napját hivatalában.

A megyeszékhely október elsején megválasztott polgármestere, Borkai Zsolt a civil életből jött. Száz nappal hivatalba lépése után beszél arról, hamar megtanulta, hogy „mindenki az önkormányzattól várja bújának-bajának megoldását"; s küzdenie kellett azért, hogy szava legyen a győri Fidesz–KDNP frakción belül, amelynek nem tagja.

Az interjúban nyíltan válaszol arra a kritikára is, miszerint Győrt nem Borkai Zsolt, hanem Szijjártó Péter irányítja. A városházi átvilágítással kapcsolatban pedig kifejti: „Nem az a cél az új struktúrával, hogy elküldjünk embereket, az viszont igen, hogy csökkentsük a vezetők számát – jelenleg 56-an kapnak vezetői pótlékot –, és növeljük a lakossággal közvetlenül foglalkozó csoportok hatékonyságát."

– Más az iroda, mint amilyen még elődje, Balogh József idejében volt. Az ön ízlése szerint alakították át?

FÓRUM

Önnek mi a véleménye Borkai Zsolt lapunknak adott interjújával kapcsolatban?

Fejtse ki véleményét! >>

– Részben az én ízlésem szerint, de azért néhányan segítettek is ebben. Ez az iroda korábban a polgármesteri iroda tárgyalóterme volt. Semmi más nem történt, mint hogy a két funkció egy helyre került, és a korábbi helyiséget más célra használjuk. A nem túl nagy átalakítás azt a célt szolgálta, hogy Győr polgármestere megfelelő körülmények között fogadhassa vendégeit.

DOSSZIÉ

Átvette hivatalát az új polgármester (2006-10-05) >>

A Fidesz Borkait indítja Győrben (2006-06-12) >>

A KÉSZ Borkai mellett (2006-09-27) >>

„ Az önkormányzatokat nem Orbán kormányozza" (2006-11-17) >>
„ Nagyon csalódott vagyok" (2006-10-27) >>

A reményből mindenkinek jusson (2006-12-27) >>

Borkai is leadta (2006-09-01) >>
Borkai visszavonná a rendeletet (2006-07-13) >>

Borkai: olcsó fűtéskorszerűsítés (2006-09-28) >>

Borkai: ''Az életben egyszer jön ilyen felkérés'' (2006-06-15) >>

Borkai: Mentsük, ami még menthető (2006-08-14) >>

Borkai: ne elvonást, támogatást (2006-07-24) >>

Borkai: Ígéreteim számon kérhetők (2006-10-03) >>

Célegyenesben Borkai a Fidesznél (2006-05-29) >>

Öt jelölt egy asztalnál Győr jövőjéről (2006-09-20) >>

Éles harc a polgármesteri posztokért (2006-09-09) >>

„ El nem varrott" ügyek"

– Látszik, mostanra már otthonosan mozog itt. Nyilván száz nap alatt megismerte a város ügyeit is. Az átadás-átvételi eljárás közben-után azt mondta, addig mindent rendben talált, s azóta két előterjesztésből is az volt kiolvasható, hogy a győri önkormányzat anyagi helyzete jó. Akadtak csontvázak a szekrényben?

– Nem csontvázakról beszélnék, hanem „el nem varrott" ügyekről. Ilyen a Kisalföld Voláné. Az elmúlt két évben a város nem kötött egyezséget a közlekedési társasággal. Az elhúzódó pénzügyi viták megoldódtak, 600 millió helyett 300 millió forintos kötelezettségvállalásban egyeztünk meg 2005–2006-ra visszamenőleg. A fürdő kérdéséről viszont még nincs döntés. Egy bizottság ennek a vizsgálatára is felállt, amely februárban remélem, valamilyen állásfoglalást letesz az asztalra. Az elmúlt hetekre bizonyos parlamenti döntések nyomták rá bélyegüket, ami tapasztalható volt a decemberi közgyűlésen is. A gázár-támogatási rendszer átalakítása politikai támadás az önkormányzatok ellen. Számításaink szerint a távhőt használó győriek 55 százaléka nem kap semmilyen támogatást.

– Attól nem tart, hogy sokan mégis az önkormányzatra lesznek dühösek, ha megkapják az első megemelt számlát?

– A kormány célja, hogy a városokra nyomja a felelősséget, de a választópolgárok érettek, és látják az elmúlt időszak történéseit. Ezt a helyzetet nem mi idéztük elő.

– Nagyjából olyan a polgármesteri munka, amilyennek képzelte?

– Az elején nagyon nehéz volt, nemcsak azért, mert új feladatnak láttam neki, hanem azért is, mert a váltást sokan ki akarták használni. Mindenki a polgármesterrel akart beszélni, én pedig minden percemet rájuk szenteltem, ami hajnaltól késő estig lekötött. De nem baj, ez az időszak elmúlt, és mostanra úgy tudtam megszervezni a munkát, hogy azokra a fő dolgokra jusson időm, ami valóban a polgármesterre tartozik.

– Több lett a barátja?

– Amikor Szöulban olimpiát nyertem, akkor is azt éreztem, hogy több lett a barátom. Ezzel most sem foglalkozom. Egy biztos: érződik, hogy mindenki az önkormányzattól várja bújának-bajának megoldását. Van, ami jogos, de azt senki se gondolja, hogy városnak az eleve alulfinanszírozott költségvetéséből mindenre futja.

Vita és vétójog

– Vegyük számba a fontosabb eseményeket! A táskalopás volt az első jelentősebb ügye – azóta csak engedéllyel lehet a polgármesteri folyosón közlekedni. Valóban emiatt szigorították a portaszolgálatot?

– Nem szól másról a szigorítás, mint hogy aki bejön a városházára, az a portán megmondja a nevét, s hogy kihez jött, odaadják neki a belépőkártyát, így regisztrálják. Ez itt most csodának számít, máshol – például a megyei önkormányzatnál – már régen bevezették ezt a rendszert. Részben persze a táskalopási ügy miatt léptünk. De ettől még nyitottak vagyunk – ezért is vezettük be a lakossági kapcsolatvonalat –, bár valóban támadási felületet szolgáltatunk azoknak, akik keresik az alkalmat, hogy elmondhassák: lám-lám, a polgármestert már el is dugták a külvilág elől. Olyat is hallottam, hogy csak kitaláltam a táskalopást, hogy apropót adjak az intézkedésre. Ugyan miért tettem volna?

– A közgyűlés alakuló ülése szintén sokáig témát szolgáltatott a sajtónak, az ellenzék ugyanis egyetlen bizottsági elnöki, alelnöki és külsős bizottsági helyet sem kapott. Ebbe volt beleszólása, vagy az ön mögött álló Fidesz-frakció kezdeményezte a jobboldali erőfölény ilyenfajta reprezentálását?

– Nem az én kezdeményezésemre született a döntés, hanem a frakció határozott erről. Ezzel együtt most is azt mondom: minden bizottságban ott vannak az ellenzéki képviselők, s ha elnöki helyet kaptak volna, akkor most az lenne a baj, hogy miért nem szavaztunk meg nekik még pluszembert.

– Ha már itt tartunk: ön sem a Fidesznek, sem a Kereszténydemokrata Néppártnak nem tagja, így logikusan a jobboldali frakciónak sem. Ha valamivel nem ért egyet, felállhat és mondhatja azt, gyerekek, ezt nem csinálom meg... Mekkora súlya van a szavának?

– Most már nagyon nagy. De őszintén el kell mondani, hogy ezt kivívtam magamnak. Voltak és lesznek is vitáink a frakción belül, ha valamivel nem értek egyet, azt bizony jelzem.

– Vétójoga is van?

– Megtehetem, hogy polgármesteri előterjesztés esetén szembemegyek a frakcióval, ha az csak a politikai ideológiára alapul.

– És megtette már?

– Volt olyan előterjesztés, amit elnapoltunk miattam.

– Melyik előterjesztést?

– Azt nem szeretném megmondani... Tárgyalni fogjuk később, csak másképp, képviselői előterjesztésként. Nézzék, tanulnunk kell még a hatalom kezelését, hiszen a jobboldal eddig mindig ellenzékben volt Győrben. De én nem tudok kivetkőzni magamból, nem vagyok pártkatona, bár nagyon örülök annak, hogy a Fidesz–KDNP ott áll mögöttem. Számomra valóban Győr érdeke az első.

Nyitás/zárás balra

– Nyilván szüksége van és lesz is kormányzati támogatásra. Milyen a viszonya – ezek után – a baloldali politikusokkal? Tud bárkihez fordulni, ha segítség vagy támogatás kell a városnak?

– Tudok fordulni, ugyanakkor nem tudok... És ez az ellentmondásos helyzet nem miattam van. Úgy látom, hogy azok az emberek – pártállástól függetlenül –, akik régóta politikai pályán vannak, legtöbbször bizonyos elkötelezettségeknek megfelelően döntenek. Ebben a helyzetben bármit kérhetnék, ha az országos politikai akarat az erősebb. Persze ettől én még menni fogok a baloldali képviselőkhöz.

Nem is olyan régen én voltam az első jobboldali polgármester, aki Gyurcsány Ferenc meghívására igent mondott. Az más kérdés, hogy utána azért támadtak, mert nem szólaltam meg a találkozón. A válaszom az, azért nem szóltam, mert értelmetlen lett volna. Mindegyik oldal csak a magáét szajkózta, nem arról beszélt, amiről szerintem kellett volna. Ebben a színjátékban nem akartam részt venni.

Balogh Józseffel tartja a kapcsolatot?

– A legelső regionális fejlesztési tanácsülésen találkoztunk. A többi ügy eddig egyértelmű volt, de a kapcsolattól természetesen nem zárkózom el.

Ki irányítja a várost?

– Mi a válasza arra a kritikára, hogy tulajdonképpen Szijjártó Péter és nem Borkai Zsolt vezeti a várost?

– Ugyanaz a válaszom, mint a frakcióval való kapcsolatomat firtató kérdésre: Szijjártó Péterrel is voltak vitáim, nem is akármilyenek... Mégis rám akasztották ezt a titulust, s ezt minden bizonnyal négy évig hallgatni fogom. Mégsem ez fog irányítani; igénylem a segítséget, meghallgatom mások véleményét, de a döntés az én kezemben van, nem Szijjártó Péterében vagy bárki máséban.

A Mosoni-Duna rehabilitációját nem nevesítették a második nemzeti fejlesztési tervben, a kekszgyár a bezárás küszöbéhez ért: olyan kérdések ezek, amelyekkel középiskolai igazgatóként nyilván soha nem foglalkozott. Segít valaki abban, hogy ilyenkor mit érdemes tenni?

– A polgármesteri kabinetnek több résztvevője van: a többiek mellett a Fidesz–KDNP frakcióvezetője, az alpolgármesterek és a bizottsági elnökök a tagjai. Az ő véleményüket meghallgatom. Az igazgatói múltam egyébként előnyt is jelent, mert ott vezetési gyakorlatot szereztem.

– Civilek nincsenek a közelében?

– Vannak, de hogy kik, az hadd maradjon az én titkom.

– Az ügyek között volt az Audi is: ha a multinacionális cég valóban leállt volna a fejlesztéssel – ami szintén a száz nap egyik legfontosabb bejelentése volt –, akkor Győr nagy bajba kerül. Köztudott, hogy ön jól beszél németül: egyeztetnek például az Audi vezérkarával egy ilyen fajsúlyú kérdésben?

– Igen, megkerestek akkor is, amikor komolynak látszott a helyzet, s szavaikból az tűnt ki, hogy meg fognak egyezni a kormánnyal. Így is lett. Ráadásul Győr számára egy nagyon fontos mondat is elhangzott a Kisalföldben, miszerint az Audi sem vitatja, hogy 2008-tól iparűzési adót kell fizetnie. Ez pedig a városnak nagyon komoly lökést adhat. A fizetés ténye tehát nem lehet vita tárgya, az adó mértéke azonban igen, hiszen a város legnagyobb munkáltatójáról van szó.

– Ez jelentheti a pénzügyi kiutat az önkormányzat számára? Az utóbbi hetekben több ízben nyilatkozta, hogy 800 millió forinttal kevesebb állami pénz érkezik Győrbe 2007-ben, ami szinte lehetetlen helyzetbe sodorja az önkormányzatot.

– Ebben az évben még nem látom a kiutat, mert az Audi csak jövőre fizet.

– A települések vezetői év elején általában panaszkodnak, aztán mégiscsak megoldják valahogy a helyzetet. Győr esetében ez nem a szokásos sirám?

– Az önkormányzatra valóban nem egyszerű év vár. Csak a személyi jövedelemadó helyben maradó részének tízről nyolc százalékra csökkentése háromszázmillió forintos kiesést jelent. Nyilván sokkal többen szorulnak majd szociális segélyre is. Valahogy persze mindig volt, most is lesz. De ehhez bizonyos intézkedéseket meg kell hozni. Az oktatásban a kötelező óraszám növekedése miatt például 10 százalékos létszámleépítés várható. Azért sem lesz könnyű év, mert jönnek az európai uniós pályázatok, amelyekhez elő kell teremteni az önrészt. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a jól működő cégeinket egy vagyonkezelőbe hozzuk össze, amely képes kitermelni a szükséges összeget.

– Ha valóban nehezedik a város gazdasági helyzete, az nem lassítja a választási ígéretek teljesítését? Közöttük nem egy van – például a közlekedés gyorsítása, a panellakások fűtésszabályozásának megoldása, a városmarketing és az idegenforgalom erősítése –, amelyek rengeteg pénzbe kerülnének.

– Lassítja is, meg nem is. Ígéreteim amúgy négy évre szóltak, és nem három hónapra. A költségvetési koncepcióban az idegenforgalom kiemelt helyen szerepel. A városmarketinggel már külön szakember foglalkozik. A közlekedés gyorsítása napirenden van. A csomópontokat egyenként néztük át, és amint lehet, kezdődnek az átalakítások, az Új Bácsai út és a 14-es főút kereszteződésénél már történt is ilyen. A panellakások fűtésszabályozását továbbra is szeretnénk megoldani. Létrehozunk egy alapot, amelyre a háztömbök pályázhatnak majd.

– Első polgármesteri bejelentései között szerepelt, hogy átvilágítják a városházát. Mire jutottak?

– Megtörtént az átvilágítás és az első egyeztetés is. Az előterjesztést csak a februári közgyűlésre tudjuk bevinni, mert a szakszervezetnek legalább tizenöt napos véleményezési időt kell adni. A részletekről sajtótájékoztatón is beszámolunk.

– Néhány, a korábbi ciklusokban prominensnek számító szakember már nem dolgozik a városházán, köztük Kovács Lajos jegyző. Készülnek még személycserékre?

– Nem az a cél az új struktúrával, hogy elküldjünk embereket, az viszont igen, hogy csökkentsük a vezetők számát – jelenleg 56-an kapnak vezetői pótlékot – és növeljük a lakossággal közvetlenül foglalkozó csoportok létszámát, azok hatékonyságát. Piacorientálttá kell nekünk is válni. Ha azt megengedjük, hogy 2007-ben a nehéz helyzet ellenére egy évben kétszer adjunk jutalmat, akkor nagy baj van. Az elképzelhető, hogy még lesznek személyi változások – nagy titkot nem árulok el –, elsősorban a vezetőségben. Nem tömegekről, hanem néhány emberről lehet szó.

– Mikortól működik úgy a városháza, ahogyan szeretné?

– Márciustól.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meglesz a vasút a gönyűi kikötőhöz?

Kontz András, a gönyűi kikötőben biodízelolaj előállítását tervező Tempora Bioenergia Zrt. vezérigazgatója járt előzőleg a szerkesztőségben, és előadta: cége az iparvágány építésének előfinanszírozására is hajlandó lenne, a tervezett üzem gazdaságos működtetésének ugyanis feltétele a vasúti összeköttetés. Tovább olvasom