Kisalföld logö

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 3°C | 16°C Még több cikk.

Bazársor(s)ra emlékező séta Abdán

Fénykorában kilencven stand ugyanazzal a magyaros és bőséges kínálattal csábította vásárlásra a külföldieket az abdai bazársoron.

Most kevesebb üzlet különféle árukat értékesítene, de alig akad vevő. A kilencvenes évek pezsgése már a múlté.

– Mint a vulkánkitörés, úgy kezdődött a bazársor története. A nyugatiak, akiknek a szemében akkor még a Balatonnak volt ázsiója, falunkon keresztül tartottak hazafelé és szívesen vásároltak magyaros szuvenírokat – idézte fel a nyolcvanas évek végének sajátos abdai jelenségét Somogyi György, aki több cikluson át volt a település polgármestere. Portálunk kérte, hogy a jelenlegi faluvezetővel együtt tegyen egy múltat értékelő sétát a Bécsi úton, azaz a községet átszelő főút mellett. Még minden helybeli emlékszik arra, hogy a kilencvenes években kilencven bódé állt itt. Egy látványos kirakodóvásár nonstop nyitva tartással. ˝A standok fele engedély nélkül működött, de ha egyet-egyet sikerült lebontatni, mintha újranőtt volna. Ezért a képviselő-testület igyekezett legalább legálissá és biztonságossá tenni a kereskedelmet, ami sokszor torlódást okozott a főúton. A bazárosok alapítványt hoztak létre és annak révén pénzzel hozzájárultak az út, a közvilágítás korszerűsítéséhez, a leállósáv, a magasított járda kialakításához.˝

Savanyúság óriási üvegekben, füles kosár rikító színekben, cigaretta kartonokban, füstölt húsáru a szabadban kilógatva – ezek voltak a bazársor legjellemzőbb árui, csak később jelentek meg a kerti törpék.

Szinte mindegyik bódé teljesen ugyanazt és azonos áron kínálta, ami Somogyi György szerint közgazdasági nonszensz, de ismerik a szakemberek az egyforma árut áruló egymás melletti üzletek egymást erősítő hatását. Erre alapoznak a török bazárok is, amelyekről Szabó Zsolt polgármester szerint az abdai a nevét kapta. Akkoriban illett is rá, ezért nem bánja, hogy rajtragadt ezen a részen. Jó szívvel emlékezik arra, hogy fiatalként jó hangulatot biztosított esti találkozóikhoz. S sok környékbelinek munkát adott, a zöldségféléknek biztos piacot jelentett. Kosárfonásra is többen emiatt szakosodtak és a telkük végét bérbe adóknak is jó pénzük származott a bazársorból. Az azzal szemben lakók viszont inkább csak elszenvedői voltak a forgalommal járó zajnak és a rendőrség többször tartott itt razziát, megjelent a bűnözés, a ˝lányok˝ és az illegális kereskedelem.

Polgármesterek együtt: A jelenlegi és az előző faluvezető, Szabó Zsolt és Somogyi György beszélgetett arról, milyen szerepet kapott és kaphat még Abdán a bazársor.
Polgármesterek együtt: A jelenlegi és az előző faluvezető, Szabó Zsolt és Somogyi György beszélgetett arról, milyen szerepet kapott és kaphat még Abdán a bazársor.

– A falu történetét feldolgozó kötetbe egy sor se került a bazársorról, ami azért mutatja, hogy a lakosok nem érezték magukénak – szögezte le Somogyi György, aki utólag azt hangsúlyozza: az volt a fontos, hogy a kelleténél nem szenvedte meg jobban a falu a sok harcot, amivel a bazársor átalakítása járt. Amikor ugyanis az autópálya elkészült és a potenciális vevőket jelentő forgalom már nem haladt át a falun, az is megpecsételte a bazárok sorsát, hogy az önkormányzat rendezési tervében előírta: költözzenek az út szélétől hátrébb és nem csak összetákolt épületbe. Rengeteg energiáját kötötték le ekkor is a polgármesteri hivatalnak az árudák. Azonban azoknak köszönhetően a főútnál ma is használható a járda, a leálló- és a biciklisáv. A korábbi polgármester azt reméli, egyszer irodák költöznek ide ki Győrből.

Szabó Zsolt úgy gondolja, nehéz megmondani: jó-e, hogy a bazársorról lett egykor híres Abda, mert nem tudni, kinek kötődik kellemes, kinek kellemetlen élménye ahhoz. A jelenlegi faluvezető akkoriban körzeti megbízottként, rendőrként dolgozott a faluban és tudja: több turistát megkárosítottak, esetenként az autókat feltörők, a buszokból tolvajlók, néha az árusok. Viszont mára a régi standok helye legalább rendezetté vált és szerinte akár a helyi őstermelők zöldségeket árusíthatnának itt. A megmaradt árudák épületeiből több ma már üresen áll, csak néhány idézi a hajdan oly jellegzetes kínálatot. A kereskedők különböző dolgokkal próbálkoznak, mert tudják, a helyiek, a környékbeliek lehetnek vevőik. Ezért nyílt itt pecsenyesütő, festék- és motorbolt, cukrászda. Ennek örülnek leginkább a helybeliek.

Szabó Zsolt szerint azok tudnak csak manapság a bazársoron boldogulni, akiknek nem kell bérleti díjat fizetniük, azaz saját tulajdonuk az üzlet. Mint például Lévai Róbertnek, aki elmondta: már a kezdetekkor itt kereskedett, s az akkori sikerek buzdították arra, hogy 2001-ben csinos téglaépületet alakítson ki hajdani bódéja helyén. Azonban most már hiába próbálkozik új profillal, használt bútorok értékesítésével, csökkenő keresletre panaszkodik és az autópályát okolja. A közelben utazók az abdai üzletek miatt nem térnek le arról.

Olvasóink írták

  • 3. piroskaésabarkasz 2010. április 07. 21:20
    „Istenem,azok a gipszben megforgatott a meleg miatt leizzadt téliszalámik!!A kifúrt kilós mérlegsúlyok,ha mesélni tudnának!Nem beszélve a fürészporral feljavitott vegetáról!-De szerintem ezek csak pletykák-....”
  • 2. elihu 2010. április 07. 13:00
    „Azok a nem a napon lebarnult egyedek akik annó ott árulták "magyaros" portékáikat, most más bevételi forrásból élnek. (Más még nagyobb kárára)”
  • 1. Agent 2010. április 02. 08:19
    „"ugyanazzal a magyaros és bőséges kínálattal "

    nem kár érte, az a sok szar giccs jó lenne, ha nem számítanak "magyaros"-nak, illetve az sem, ahogyan pl. denaturált szeszt adtak el pálinka helyett a hazafelé igyekvő turistáknak - eredeti palackozásban, Stockholmban mutatta nekem egy távolba szakadt és érthetően felháborodott hazánkfia eme portékát 1993-ban.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eltemették a tényői vérengzés áldozatait

Szerdán kísérték utolsó útjára, s helyezték örök nyugalomra K. Virágot és két kislányát, Ajnát és… Tovább olvasom