Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 9°C Még több cikk.

Balogh nem jelölteti magát

Balogh József győri polgármester 2006-ban már nem jelölteti magát erre a tisztségre, amit azzal indokol, hogy ideje átadni a helyét másnak. Interjúnkban nemcsak munkájáról beszél, hanem az őt érő vádakra is válaszol.  
A politikus elhatározását a Kisalföldnek adott interjúban jelentette be.

– A jobboldal részéről általában vádként hangzik el, ugyanakkor tény, hogy munkaidejének egynegyedét országgyűlési képviselőként Budapesten tölti. Két év tapasztalata alapján ennek milyen előnyei és hátrányai vannak?
– Egyértelmű előnye, hogy hamarabb jutok információkhoz, és módomban áll részt venni a döntések formálásában. 
 „ Szerencsére ez a kormány olyan, hogy elképzeléseit a nyilvánosság elé tárja, és korrigálja azokat a szakmai-társadalmi viták alapján."
Közvetlen kapcsolataim vannak a minisztériumokhoz, az országos főhatóságokhoz. Számos képviselőtársammal – fideszesekkel és MDF-esekkel is – alkalmam nyílik a tapasztalatcserére, különösen önkormányzati ügyekben, ami javítja munkánk hatékonyságát.

– Hátrányokat nem említett.
– Amiatt, hogy kevesebbet vagyok itthon, a napi ügyekben való részvételem nem annyira meghatározó, mint a korábbi ciklusokban. Ez csak látszólag hátrány, mert egyenes következménye, hogy helyetteseim nagyobb önállósággal bírnak. Nem rossz, hogy a folyamatok vezénylését tőlem egyre inkább függetlenül oldják meg. Igaz ugyanakkor, hogy kevésbé tudom tartani a kapcsolatot az intézmény- és a cégvezetőkkel, bizonyos fokig még a lakossággal is, aminek kissé érzem a hiányát.

Balogh József polgármester
Több Győrhöz hasonló nagyváros szocialista polgármestere erős emberként lép fel az országos politikában, például a pécsi Toller László vagy a nyíregyházi Csabai Lászlóné. Nincsenek ilyen ambíciói?
– Előrebocsátom: bárhol jelenek meg, azt tapasztalom, hogy a győri polgármesteri státus tekintélyes és befolyásos állás, személyemtől függetlenül. Nem szeretem különösebben fényezni magam, és nem vagyok PR-párti, még ha a politikusok esetében a mostani idők erről is szólnak. Sokkal inkább szeretem a megalapozott szakmai tárgyalásokat. Egyébként mély meggyőződésem – és ezt az átlag televíziónéző is fel tudja mérni –, hogy a parlamenti patkóban, ahol a látványos események zajlanak, gyakorlatilag nem dől el semmi. A döntések előkészítése bizottsági, munkacsoport- és frakcióüléseken történik. A plenáris üléseken nagy a felhajtás és kevés az érdemi ügyintézés.

Nem származna mégis Győrnek előnye abból, ha nagyobb szerepet vállalna az országos politikában?
– Nem. Csabainé például lakásügyi kormánymegbízott, de ettől még Nyíregyházán nem épült több lakás, és – dicséretére legyen mondva – az energiatakarékossági program náluk csak idén éri el azt a szintet, ami Győrben már volt az elmúlt években.

– Sokszor elmondták országosan és Győrben is, hogy az idei a takarékosság éve. Mit jelent ez a városban?
– Azt, hogy a tavalyi takarékossági intézkedéseket fenn kell tartani, intézménybezárások nélkül. A takarékosság az ésszerű gazdálkodás alapvető eleme, nem csak kényszerhelyzetekben.

– Nem megy ez a fejlesztések rovására?
– Határozottan állítom, hogy nem. A város költségvetése erre az évre 4,8 milliárd forintos fejlesztést tartalmaz, a lakásalappal együtt pedig 6,5 milliárdosat. Ez megfelel az utóbbi évek összegének. Változás abban van, hogy sokkal inkább a mélyépítési munkák dominálnak – gondoljunk csak a szennyvíztisztítóra, a Fehérvári út új bevezető szakaszára és az új révfalui útra. Bérlakásépítést nem tervezünk, ahogy a többi megyei jogú város sem. Az önkormányzaton kívüli fejlesztések is jelentősek. Győr fejlődési üteme nem lassul, bár ilyen kritikák érnek bennünket.

– Ezzel szemben háttérbeszélgetésekben több cégvezető azt állítja, hogy „áll" a város. Példaként a Frigyes-laktanya ügyét vagy a Rába törzsgyári területének kérdését említik, amelyekben lassúnak tűnik a polgármesteri hivatal.
– Ez legalább annyira szakigazgatási, mint városvezetői kérdés. A főépítész vagy a jegyző helyett nem nyilatkozhatok. A jogszabályokat és az eljárási rendet be kell tartani. A kritikák tetemes részével amúgy egyetértek. Mentségünkre azt tudom felhozni, hogy teljesen új feladattal állunk szemben, amit a szakirodalom barna mezős területek rehabilitációjának nevez. Nincsenek felkészült és gyakorlott tervező apparátusok, nemcsak a városházán, hanem a vállalkozásoknál, és általában az országban sem. Ráadásul az önkormányzatok nehezen kiszámítható anyagi helyzete miatt nem tudunk hosszabb távú, jelentős horderejű pénzügyi döntéseket hozni.

– Győrtől tavaly és idén összesen 1,8 milliárd forintot vont el ilyen-olyan jogcímeken a kormány. Gondolom, megfordult a fejében, milyen jól lehetne riposztozni erre, ha ellenzékben lenne.
– Hála istennek, nem vagyunk ellenzékben.

Másként kérdezek: a februári költségvetési érdekegyeztető fórumon azt mondta, hogy a béremelések költségeinek egy részét tavaly is a városra nyomták, idén is rányomják és elviszik Győr saját adóbevételeinek egy részét is. Ezt a véleményét most is fenntartja?
– Nem könnyű szívvel, de tudomásul vettem az elvonásokat, mert a pénz jó helyre ment. Nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy kormánypárti képviselő vagyok, és ezek a kormány által elhatározott, általam is támogatott és megszavazott intézkedéseket – a pedagógus- és egészségügyi béremeléseket, a jelentős nyugdíjemelést, valamint a gyermeknevelési támogatások növelését – szolgálták. Az más kérdés, hogy amikor ezeket a programokat indítottuk, azzal nem számoltunk, hogy a pénz nem lesz elegendő. Ennek két oka volt: a Fidesz mintegy 900 milliárd forint értékben kisöpörte az államkasszát, a gazdasági növekedés pedig mérsékeltebb lett. A szocialista párt kicsit túlígérte magát, de a szavát betartotta. A terhekből ezért az önkormányzatoknak is vállalni kellett, ami persze nem öröm, mert ez mérsékli az általunk elképzelt fejlesztési ütemet.

– Az elmúlt két évben talán a legnagyobb vitát az iskolabezárások váltották ki. Visszagondolva, hogyan vélekedik, mindent helyesen csináltak?
– Hasznos döntés volt, ha most állnánk neki, ugyanezt csinálnánk végig. Az intézménybezárások nemcsak megtakarítást eredményeztek, hanem jelentős bevételekhez is juttatták a várost. Tény, hogy a vártnál kicsivel több feszültség lett azokban az iskolákban, ahová átcsoportosítottuk a tanulókat, de ez egy-két éven belül megszűnik.

– Nem gondolja ugyanakkor, hogy az új termálfürdő fűtési rendszerének kiválasztásánál hibáztak?
– Úgy látom, hogy bizonyos hibák, mulasztások történtek, azonban ezekből nem származott különösebb anyagi hátránya az önkormányzatnak. Az utólag beépített hőcserélő rendszer néhány milliós többletköltséggel járt ugyan, de ez a félretett pénzekből kigazdálkodható volt. A hibák, mulasztások nem voltak olyan mértékűek, hogy miattuk önkormányzati hatáskörben fegyelmi eljárást kellett volna kezdeményezni. Tiszta a lelkiismeretem, annál is inkább, mert nem vettem részt a termálberuházás előkészítő munkáiban. Az ellenőrzésbe viszont keményen belefolytam: átnéztem az összes dokumentumot, még azokat is, amelyeket nem raktak elém.

– És mit talált?
– Jó lelkiismerettel mondhatom, hogy az általam kialakított vélemény megalapozott. A tanulságokat mindenkinek, tehát a nem önkormányzati közreműködőknek is le kell vonni.

– Egyik nagy vitát kiváltó ügynél – az iskolabezárásoknál és a termálfejlesztésnél – sem exponálta magát különösebben. Szándékosan húzódott a háttérbe?
– Tudatosan és szándékosan. A városházán munkamegosztás van. Arra törekszem, hogy az alpolgármesterek minél önállóbban dolgozzanak az egyeztetés kötelezettségével együtt.

– A ciklusból két, két és fél év van hátra. Milyen eredményekkel lenne elégedett 2006-ban?
– A leglényegesebbnek a közlekedési nehézségek kezelését tartom. Utakat, aluljárót, parkolóhelyeket kell építeni, felújítani. Ezek a fejlesztések nagyon sok pénzbe kerülnek. Sajnos idén átcsoportosítást kellett végrehajtanunk, csökkentettük a megyei jogú városok között kiemelkedően magas útfenntartási és -korszerűsítési munkákra jutó forrást, ellenben több jut beruházási célokra.

– Konkrét terveket nem mondott.
– A legfontosabb a Tihanyi Árpád úti aluljáró és a rá vezető utak megépítése. Emellett meg kell kezdeni a barna mezős területek egy részének rehabilitációját is. Remélhetőleg 2006-ra megépülnek az első lakások a Rába területén.

– A Frigyes-laktanya fejlesztése megkezdődhet két éven belül?
– Remélem. Itt sok más mellett legalább két nehezítő körülmény van. A közlekedési viszonyok csak igen rövid időre teszik lehetővé jelentős forgalmat növelő létesítmény üzembe helyezését. A másik: miután az Árkád Üzletközpont építése hamarosan megkezdődik, kétséges, hogy a város két bevásárlóközpont megépítésével nyer vagy veszít. Elfogadom, nem válik díszére a jelenlegi városvezetésnek, hogy már tizennégy éve nem tudjuk érdemben megkezdeni a laktanya rekonstrukcióját – igaz, a felelősség tetemes részben nem minket terhel.

– Ha az említett tervek jelentős része megvalósul, akkor a szocialista polgármesterjelölt jó esélyekkel indul a 2006-os választáson. Ön lesz az?
– Ez a kérdés már két éve foglalkoztat. Ötvennyolc éves vagyok, két munkakört látok el, ami hosszabb távon nem kezelhető. Arra az elhatározásra jutottam, hogy nem jelöltetem magam polgármesternek 2006-ban. Húsz éve dolgozom a városházán, huszonnégy éve vagyok a képviselő-testület tagja. Történelmi léptékű változásokat éltem meg, itt maradtam, és részese lehettem az óriási átalakulásnak. Azt hiszem, ideje átadni a helyemet másnak.

– A két év múlva esedékes parlamenti választáson indul?
– Elképzelhető.

– Az utódjelölt személye már ismert?
– Lesz utódjelölt, akinek a nevét az MSZP városi vezetése a megfelelő időben nyilvánosságra hozza.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új orvosi ügyeleti társaság Győrben

Eddig az egészségügyi alapellátáshoz tartozó központi orvosi ügyelethez fordulhattak a győriek… Tovább olvasom