Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

Balogh József: Az ítélet az utókoré

Lelkileg teljesen kiegyensúlyozott vagyok - nyilatkozta Kisalföldnek adott interjújában Balogh József.

Győr 1994–2006 közötti polgármestere helyesnek tartja, hogy Borkai Zsolt átvilágítja a városházát: így legalább objektív képet kaphat a hivatalról, kiváló lehetősége nyílik az ismerkedésre.

– Külön szólni kellett ahhoz, hogy ez az interjú még a városházán készülhessen. Nem furcsa?

– Nem. Három és fél éve készülök a búcsúra, és miután két és fél éve nyilvánosságra hoztam döntésemet, volt időm felkészülni. Meggyőződésem egyébként, ha Borkai Zsoltnak nincs annyi elfoglaltsága, szívesen átadta volna a helyét egy interjúra, mint ahogy 1994-ben én is megtettem Kolozsváry Ernő esetében. Nincs semmi probléma. Lelkileg teljesen kiegyensúlyozott vagyok, és az egyéni életemben semmi olyan nem történt az elmúlt napokban, ami ne az elképzeléseim szerint alakult volna.


– Sem utolsó közgyűlésén, sem utolsó hivatali értekezletén nem tűnt különösebben meghatódottnak. Tényleg nem az, vagy csak nem illik annak lennie?

– Voltak azért pillanatok, amikor kicsit meghatódtam...

– ...a közgyűlésen vagy az értekezleten?

– Mindkettőn, emberileg teljesen érthetően. Ez nem azért van, mert bármit megbántam volna, hanem mert a huszonhat év emlékei egy-egy pillanatra befolyásoltak.

– A választás előtt mire gondolt, kinek adja át a polgármesteri láncot?

– Itt némi hiba csúszott a számításaimba. A legutóbbi időkben természetesen dr. Kun Andrásra gondoltam, de tudomásul veszem a választók döntését, és jó szívvel, korrekt módon viszonyulok Borkai Zsolthoz.

– Az MSZP és Kun András hibázott a kampány során?

– Túl korai a kérdés, mert ennek az elemzése még hátravan.

– Nem morfondírozott azon, hogy önnek mennyi esélye lett volna Borkai Zsolt ellen?

– Én nem, bár mások felvetették a kérdést. Pszintén megmondom, nem különösebben foglalkoztat, mert a történelem a „mi lett volna, ha..." kérdésekre nem ismeri a választ.

– Kik voltak többen? Akik szerint nyert vagy akik szerint veszített volna?

– Az emberi természetnek megfelelően természetesen azok voltak túlnyomó többségben, akik úgy vélték, nyertem volna. Ezeket inkább udvariassági gesztusnak tekintettem, mint véleménynek.

– A győri választási eredményeket nézve az igazi meglepetést az jelentette, hogy az MSZP egyéni képviselőjelöltjei mindössze egyetlen körzetet tudtak hozni, miközben még a nagy lakótelepeken is veszítettek. Gondolom, ez igazi mélyütés volt.

– Valóban, messze nem lett annyi egyéni győztesünk, mint amennyivel én magam is kalkuláltam, és összességében is több képviselői helyre számítottam.

A nagy vereség miatt nagy a csalódottság, sok a feszültség?

– A vereség azért nem akkora, mint amennyi a képviselői helyek számából adódik.

– Mire gondol pontosan?

– Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki kilencven-tíz vagy ötvenkettő-negyvennyolc arányban nyer, bár a tényleges mandátum-odaítélés erre abszolút nem érzékeny.

– A csalódottságról, feszültségről még nem mondta el a véleményét.

– Természetesen van csalódottság, de sopánkodás, nyavalygás nincs. Sorainkat rendeztük, és tudomásul vettük, hogy egyelőre ez a helyzet. Biztatásként azt tudom felhozni, hogy 1990-ben a még negyvenhárom tagú képviselő-testületbe hárman jutottunk be, ami súlyos vereség volt, 1994-ben mégis magunkhoz tudtuk ragadni a kormányrudat. Most újra vereséget szenvedtünk, de nem súlyosat. Semmi nem veszett el.

– Mit gondol, milyen polgármester lesz Borkai Zsoltból?

– Nagyon nem ismerem, de személyes benyomásaim jók. Aki egyszer olimpiai bajnokságot nyert egyéni számban, igen erős akaraterővel és ambícióval rendelkezik. Politikai, közigazgatási ügyekben viszont nem járatos, tapasztalata, felkészültsége nincs – ha az akaraterő és az ambíció megmarad benne, akkor jó esélye van arra, hogy megfelelő polgármester legyen. Én segíteni fogom. Persze biztos vagyok benne, hogy lesznek közöttünk jelentős nézeteltérések. A javaslatomra abban egyeztünk meg, hogy ezek nem jelentik a kapcsolatok megszakítását, és mindig keresünk olyan ügyeket, amelyekben közösen fel tudunk lépni.

– A kampány során a jobboldali politikusok egyrészt elismerték a tevékenységét, másrészt azt mondták, lendületet kell adni a városnak, mert Debrecen, Kaposvár, Szombathely elment Győr mellett. Milyen érzésekkel hallgatta ezeket a véleményeket?

– Egyetértően és kritikusan. Mély meggyőződésem, hogy Győr ma jóval előkelőbb helyen van a hazai városok között, mint tizenkét éve volt. Ezt mindenféle statisztika, objektív, politikától mentes minősítés alátámasztja. Több dologgal persze egyetértek. Hogy új lendület kell? Igen, az élet változik és új helyzeteket teremt. Én sem az eddigi gyakorlatot, stílust vinném tovább, mert a körülmények mások, és a súlypontok is eltolódtak. A józan, ésszerű kritikát el tudom fogadni.

– Az új polgármester egyértelművé tette, hogy átvilágíttatja a városházát. Nem tart attól, hogy csontvázak kerülnek elő a szekrényből?

– Én sem tudok ám mindent a városházán. A lelkiismeretem tiszta. Az átvilágítást helyesnek tartom. Két előnye is van: Borkai Zsolt objektív képet kaphat a hivatalról, másrészt kiváló lehetősége nyílik az ismerkedésre.

– Az apparátusnak van félnivalója?

– Ahogy már a rómaiak is megmondták, a világ alapvető jellemzője, hogy változik. Ehhez alkalmazkodni kell. Ha ez mértéktartó, józan és az eddigi folyamatokra épül, tudomásul kell venni, még ha esetleg lesznek vesztesei is – remélem, igen kis számban.

– Ha visszagondol huszonhat éves hivatali és tizenkét éves polgármesteri pályafutására, mely időszak volt a legnehezebb és a legszebb?

– A legszebb a fejlesztések átadása volt. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy az utóbbi két év a számos beruházás – többek között a volt zsinagóga felújítása, az ítélőtábla, a Nádor aluljáró és a Fehérvári út új bevezetőszakaszának felavatása – miatt a város történetének legfényesebb lapjaira kerül. Persze voltak árnyékosabb időszakok is. Nem volt könnyű, de végül megtaláltuk az együttműködést az Orbán-kormánnyal. Ezt azért mondom, mert akkor a helyi Fideszben is viták dúltak, hogy gyarapítsák-e Balogh Jóska sikerlistáját állami támogatással vagy ne. Három éven keresztül éhkoppon voltunk, majd győzött a józan ész, és a negyedik évben idedöntötték a pénzt. Utóbbi a helyes álláspont.

– Önben ezek szerint nincs ilyen dilemma Borkai Zsolttal szemben?

– Nincs. Hát tessék mondani: hogyan bővítenénk a baloldali szavazóbázist, ha vesztegzár alá helyeznénk a várost?

– Az 1998–2002-es ciklus egyik vitatott ügye az egykori városvezetők megörökítése volt márványtáblán, amire – miután 1989–1990-ben tanácselnökként dolgozott – ön is felkerült. Ha utódja folytatja a hagyományt, újra belevésik a nevét míves betűkkel...

– ...nem kell neki, már belevésettem a magamét. Elintézhető munkát nem hagytam az utódomra.

– Mikor? Nem is láttam.

– Az utolsó héten. Egyhangúlag elfogadott közgyűlési határozat van erre. Hozzáteszem: ez teljesen elfogadott gyakorlat. Sopronban festményeket, Nyíregyházán fényképeket, máshol emléktáblákat készítenek a polgármesterekről. Győrben 1743-tól, tehát a szabad királyi városi kiváltságok megszerzése óta vezetik a városbírók és a polgármesterek tábláját. Én a Kolozsváry Ernő által készíttetett táblán csak annyit változtattam, hogy feltüntettem a tanácselnököket is, miután róluk ő méltatlan módon elfeledkezett.

Akkor is vezették a várost, akkor is megharcolták a harcot, és az 1945-től 1990-ig terjedő négy és fél évtized Győr legnagyobb léptékű fejlődésének időszaka volt. Erről nem tudomást venni több mint hiba, bűn. Az én felfogásom szerint a történelem nem könyv vagy márványtábla, amit tetszésünk szerint hol kidobunk vagy megsemmisítünk. Azoknak a neve, akik a város történetének egy-egy időszakát jellemzik, igenis megör ökítésre méltó. Félreértés ne essék: én is méltónak tartom magamat erre.

– Eszerint foglalkoztatja, az utókor hogyan ítéli meg tevékenységét.

– Ez csak természetes.

– És mit gondol, hogyan?

– Ezt bízzuk az utókorra.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tapintható leletek

Megtapintható, kézbe vehető kiállítási tárgyak, Braille-jelekkel írt magyarázó táblák segíti a… Tovább olvasom