Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

Balázs Béla-díj Hartyándi Jenőnek

A nemzeti ünnep alkalmából Balázs Béla-díjat vehet át ma Hartyándi Jenő a Szépművészeti Múzeum barokk csarnokában. A győri rendező-operatőrt több évtizedes munkásságáért a filmes szakma legmagasabb kitüntetésével ismerték el.

Legtöbben a Mediawave fesztiváligazgatójaként, művészeti vezetőjeként, a „párhuzamos kultúrák nagyköveteként" ismerik, pedig Hartyándi Jenő az 1970-es évek óta filmes alkotóként is gazdag és sokszínű életművel büszkélkedhet.
 
Nevéhez közel kétszázötven dokumentum-, kísérleti, tánc-, koncert- és kisjátékfilm fűződik, amelyek megszületésében rendezőként, szerkesztőként, operatőrként vagy vágóként vett részt. Alkotásai rendszeresen szerepeltek, díjakat nyertek az országos függetlenfilm-fesztiválokon, a Magyar Filmszemlék versenyprogramjában, de a nemzetközi mezőnyben is.

– Régi motorosként valahogy úgy érezhette az ember, hogy a filmes szakmában majd minden csak Budapesten történik. Úgy tűnt, hogy még a díjakat is a fővárosi alkotók kapják. Aztán most nekem rácáfolt az élet: munkásságomat az Emberi Erőforrások Minisztériuma a nemzeti ünnepen Balázs Béla-díjjal ismeri el – említette Hartyándi Jenő, akinek pályája egy „normál nyolcas" felvevőmasinával kezdődött.

Sokakkal együtt az amatőr, „műkedvelő" filmesek szépszámú táborához tartozott, ahonnan olyan nagynevű alkotók indultak, mint Sára Sándor, a Gulyás fivérek, Szomjas György és Szőke András.

– Bár az amatőr jelzőt amolyan lekicsinyléssel használták, de nagy előnye volt ennek a közösségnek, hogy nekünk mindenbe bele kellett kóstolnunk: többek között a forgatókönyvírásba, az operatőri munkába, a rendezésbe, a hangosításba és a vágásba is. Ez a sokféleség érvényes a műfajokra is, amely például nálam a különféle eseményeket, folyamatokat megörökítő dokumentumfilmektől a játékfilmen át az animációs alkotásokig terjed – hangsúlyozta a friss Balázs Béla-díjas.
Amikor alkotásai közül a legkedvesebbekről faggattuk, Hartyándi Jenő elsőként az 1989-es győri március 15-i megmozdulásról készült filmjét említette, ami igazi, egyedi kordokumentum. Majd beszélt azokat a „zenei mozgásokat" megörökítő filmjeiről is, amelyek például Szabados György, Dresch Mihály pályáján keresztül mutatnak be egy korszakot. Hasonlóan fontosnak érzi az Újvidéken, Moldvában, valamint Baskíriában, Kazahsztánban, Belső-Ázsiában, Dzsungáriában, Tibetben és Belső-Dél-Kínában készült alkotásait. Filmjei közül – sok más mellett – a Hudi Lászlóval közös A három nővér és a Villányi Lászlóval közös A flamingó térde címűt említette.

Hartyándi Jenő végül megvallotta: díj ide, díj oda, soha sem vágyott arra, hogy Győrt úgymond a „szakmai sikerek" kedvéért Budapestre cserélje.

 Balázs Béla-díjat kaptak. Az elmúlt évtizedekben – többek között – Jancsó Miklós, Gothár Péter, Sára Sándor, Bacsó Péter, Maár Gyula, Koltay Gábor, Gyarmathy Lívia, Bereményi Géza, Jeles András, Enyedi Ildikó, Szász János, Fliegauf Benedek munkásságát ismerték el Balázs Béla-díjjal.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kitől féltek az afgánok?

Menekülésszerűen távozott Győrságról az oda két évvel ezelőtt beköltözött afgán család. Tovább olvasom