Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Azt sem tudjuk, mikor voksolunk

Magyarország - A magyarok 55 százalékát érdekli a jövő júniusi európai parlamenti választás, és a többség a munkanélküliség és a gazdasági növekedés kérdéseiről hallana szívesen a kampányban. Ausztriához és Szlovákiához képest már-már választási lázról beszélhetünk.
Minden tíz magyarországi választóból csak három biztos teljesen abban, hogy részt vesz a 2009. júniusi európai parlamenti választáson, ami gyakorlatilag megegyezik az uniós átlaggal – hozta nyilvánosságra legfrissebb reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményeit az Eurobarometer a napokban.

Alig 2,3 millió magyar megingathatatlan tehát abban, hogy valamelyik pártra ikszelni fog.

A képet árnyalja, hogy további 33 százalék tartja valamilyen mértékben valószínűbbnek, hogy elmegy szavazni, mint hogy otthon marad. Bár az adatokból túlzás lenne választási lázról beszélni, a felmérés alapján magasabb hazai részvételi arány várható a négy évvel ezelőttinél, amikor a választók mindössze 38,5 százaléka fáradt el a szavazókörbe (lásd keretes írásunkat).

Mindez persze nem meglepetés, főleg annak tükrében, hogy a magyarországi megkérdezetteknek csupán 28 százaléka van tisztában egyáltalán azzal, hogy a következő EP-választásokat jövőre tartják. Igaz, az uniós átlag még ennél is alacsonyabb, 16 százalékos. Egy másik kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy honfitársaink 55 százalékát érdekli a választás. A közösség átlaga itt is kevesebb, 46 százalék.

Ha a hazai választókon múlna, a kampány a munkanélküliség és a gazdasági növekedés kérdéseit feszegetné, kétharmaduk ugyanis ezt nevezte a legfontosabb témának. Ugyanez a helyzet az EU egészét tekintve is, azzal a különbséggel, hogy ott az emberek 45–47 százaléka ajánlotta ezeket a problémaköröket a pártok figyelmébe. Nagy különbség további öt területen van: a magyarokat sokkal jobban foglalkoztatja az infláció, a nyugdíjak jövője és a mezőgazdaság, míg Európát a terrorizmus és a bevándorlás.

A közvélemény-kutatás szerint a magyar választók döntésük meghozatalánál a jelöltek személyiségét sorolják az első, míg európai uniós ügyekben való tapasztalatát a második helyre. Az unió egészében az utóbbi kritérium a legfontosabb.

A szomszédos országokban egyelőre kifejezett apátia van az EP-választásokat illetően. Az esemény az osztrákok 47, a szlovákok 32 százalékát érdekli, azonban mindössze 17, illetve 15 százalékuk látja teljesen biztosnak, hogy voksolni fog.

Tíz választóból hat otthon maradt öt éve

Az első európai parlamenti választást 2004 júniusában rendezték meg Magyarországon. Akkor 3,1 millióan mentek el szavazni, ami 38,5 százalékos részvételi arányt jelentett. Négy párt lépte át az 5 százalékos küszöböt: a Fidesz a voksok 47,4, a Magyar Szocialista Párt 34,3, a Szabad Demokraták Szövetsége 7,7, a Magyar Demokrata Fórum 5,3 százalékát szerezte, ami sorrendben 12, 9, 2 és 1 mandátum megszerzésére volt elég.


hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tekerj Te is!

A győriek rendhagyó módon, biciklizve tapasztalhatják meg, mennyire nehéz energiát előállítani, és… Tovább olvasom