Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Az új lista nagy bukás a megyének

Győr-Moson-Sopron - Több milliárd forintot bukik el a következő hét évben a csornai és a téti kistérség, miután 2009-től nem számít hátrányos helyzetűnek. A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen elkészíti a hazai kistérségek fejlettségi rangsorát. A legfrissebbet októberben tették közzé.

A rangsort ezúttal 31 mutató alapján állították össze. Egyebek mellett olyan adatokat vettek figyelembe, mint az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó vagy iparűzési adó összegét, a munkanélküliség mértékét, a széles sávú internethez való hozzáférést, a legközelebbi gyorsforgalmi út távolságát. Az így képzett szám alapján az ország három legfejlettebb vidéke Budaörs és Dunakeszi környéke, valamint Érd. A győri kistérség a 10., a mosonmagyaróvári a 19., a sopron–fertődi a 22., a kapuvár–beledi a 61., a csornai a 65., a pannonhalmai a 69., míg a téti a 75. a lajstromban.

Milliárdokat bukik a megye - Nagyításhoz kattintson a képre!

A sorrendnek a puszta érdekességen túl forintokban kifejezhető haszna van, bár Győr-Moson-Sopron esetében inkább kárról beszélhetünk. A kormány a múlt héten ez alapján fogadta el a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló rendeletet, amelyben a 94 legalacsonyabb mutatóval rendelkező kistérséget minősítette hátrányos helyzetűnek. Az eddig ebbe a körbe tartozó Csorna és Tét környéke most „vonal fölé került", utóbbi mindössze 0,09 ponttal. A módosítás január 1-jén hatályba lép, de mindkét „minirégió" – a másik kilenc kikerülővel együtt – egy átmeneti évig még hátrányosnak minősül, hogy ne érje   sokkhatásként őket a változás. A „túl jó" helyezés tényét így sem lesz könnyű elviselni, hiszen ezúttal jóval nagyobb volt a tét.

Míg korábban országosan összesen évi néhány milliárd forint előnnyel járt a hátrányos besorolás, a 2013-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban a végösszeg a 200 milliárd forintot is elérheti. A magyarázat a rendelet indoklásában olvasható: a kedvezményezett térségek – többek között – előnyben részesülnek mind a pályázatok értékelésekor, mind pedig a támogatás mértékének megállapításakor.

Nem véletlen, hogy Szabó Ferenc téti polgármester nem repesett az örömtől a hír hallatán. Ő úgy érzi, hogy a kistérség a statisztikával ellentétben mit sem fejlődött az elmúlt években, és ezzel a döntéssel kerültek igazán hátrányos helyzetbe, így kezdetét veszi a leszakadás. Hozzátette: attól fél, hogy ezt a lemaradást később már nem tudják behozni.

Székely Imre, a megyei területfejlesztési tanács (mtt) munkaszervezetének vezetője furcsállta, hogy Győr-Moson-Sopron az egyedüli megye az országban, ahol egyetlen kistérség sem hátrányos helyzetű. Szerinte ez azt jelenti, hogy nincs minden rendben a határokkal. Magyarázatként hozzátette, hogy a kisebb Vas és Zala megyében kilenc-kilenc kistérség van, míg nálunk hét. Az mtt ugyan korábban kezdeményezte, hogy a fejletlenebb déli részekből – Beled, Iván, Lövő környékén – új kistérség jöhessen létre, de nem járt sikerrel. Zala megyében ugyanakkor két új kistérség is alakulhatott.

Hátrányban 14 település
A még 2006-ban egy kormányrendeletben társadalmi-gazdasági és/vagy infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített települések a hátrányos helyzetű kistérségekkel egyenlő elbánásban részesülnek a jövőben is. A megyében 14 ilyen község van: Cakóháza, Csáfordjánosfa, Csér, Edve, Lázi, Maglóca, Magyarkeresztúr, Markotabödöge, Rábaszentandrás, Rábcakapi, Sobor, Szerecseny, Tárnokréti és Vadosfa.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A gázártámogatás új, a kérdések a régiek

Győr-Moson-Sopron - Jövőre változik a gázár-támogatási rendszer; Győr-Moson-Sopron megyében több… Tovább olvasom