Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Az első hazai Alzheimer-kávézó Győrben lesz

Az első magyarországi Alzheimer-kávézó Győrben jön létre, a Rába Hotel Belga éttermében dr. Menyhárt Miklós kezdeményezésére.

Az első klubfoglalkozás, összejövetel 2014. szeptember 4-én, csütörtökön 17 órakor kezdődik. Majd havonta tartanak ilyen találkozókat.

Dr. Menyhárt Miklós csütörtökön sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az Alzheimer-kávézó havonta megtartott, pár órás találkozásokat, jó hangulatú klubfoglalkozásokat jelent, ez egy mindenki számára nyitott rendezvény. Ilyenkor a betegek és családtagjaik, ismerőseik, barátaik kötetlenül beszélgethetnek, tapasztalatokat cserélhetnek, tanácsokkal segíthetik egymást. Már önmagában az is segítség, hogy a beteg, rokona érezheti, nincs egyedül súlyos gondjával. S kötetlenül, egyénileg vagy kisebb csoportokban szakemberekkel is beszélgethetnek, együtt kávézhatnak.

Győrben a tervek szerint rövid tájékoztatókat is tartanak egészségügyi szakemberek, orvosok, kérdéseket lehet nekik feltenni és közben kávézni lehet, ugyanis a kávé bizonyítottan kedvező hatással van az Alzheimer betegségre. Olyanokat is várnak, akik többet szeretnének megtudni erről a betegségről, az időskori szellemi leépülés tüneteiről, megelőzéséről, a betegség lassításának módjairól. Világszerte hasonló rendszeres találkozókra, „Alzheimer Cafékra" sok példa van.

Családias légkörben
Alzheimer-kávézóknak nevezik világszerte azokat a rendszeresen megtartott klubfoglalkozásokat, amelyek az Alzheimer-kórban szenvedőket és főként családtagjaikat segítik. Nyitottak az érdeklődőknek is, akik többet akarnak megtudni az időskori szellemi leépülés tüneteiről, azok enyhítéséről, vagy segíteni szeretnék az ismeretségi körükben lévő betegeket. Ezeken az összejöveteleken nagyon fontos a kötetlenség, a családias légkör. Mindez azt szolgálja, hogy a betegben és családjában kialakult elszigeteltség-érzés csökkenjen.

Történet
Az első Alzheimer kávézót 1997-ben Hollandiában hozták létre, az ötletet egy geriáter-pszichiáter valósította meg, akit dr. Miesen Berének hívtak. Rájött arra, hogy erről a betegségről mindenféle tabu nélkül kell beszélni és olyan helyet kell ezeknek az emberek biztosítani, ahol figyelembe véve a betegségüket szégyenkezés nélkül tapasztalatot tudnak cserélni.
Elterjedt a módszer azóta Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban is. Az amerikai modell a művészetekre, a környezetre, a szociális interakciókra fókuszál, ezért az összejöveteleket múzeumokban, koncerttermekben tartják. Általában havonta egy alkalommal fix napon és órában.

A család betegsége
Az Alzheimer-kór nem csak a beteg betegsége, a családja betegsége. Az idős ugyanis, akinél jelentkeznek a szellemi leépülés tünetei, állandó felügyeletre, folyamatos segítségre szorul. Átszerveződnek a családon belüli szerepek és ez nagy anyagi, lelki megterheléssel jár.
A diagnózis megváltoztatja az érintett személy életét, de családja, barátai életét is. Azonban sokszor a szükséges információk hiányoznak. Senki nem tud egyedül szembe nézni az Alzheimer-kórral és más demenciákkal. Ugyanis a beteg személyisége megváltozhat, hangulatváltozásai lesznek, az írás és szóbeli kommunikáció zavarai jelentkeznek nála. Helyeket, személyeket, eseményeket összekeverhet, vizuális képeket rosszul értékelhet.

Diagnosztizálás
2016-ban Magyarországon rendezik meg az Alzheimer világkonferenciát. Azon a szakemberek a korai diagnosztizálás lehetőségeiről, nehézségeiről is beszélnek majd. Az Alzheimer betegség az elbutulásnak egy olyan formája, ami az agy folyamatos leépülését eredményezi. Az Alzheimer memóriazavarokat, a gondolkodás és a viselkedés zavarát alakítja ki. Kezdeti időszakában enyhe tünetek lehetnek, azonban azok folyamatosan romlanak. A lefolyás emberenként változik, de általában 8-10 évvel a kezdeti tünetek után kialakul a súlyos, végleges fokozat.
Az idősek sok mindent elfelejtenek, de nem minden memóriazavar az Alzheimer jele és az Alzheimer tüneteit mutatók se mindig Alzheimer-kórosok, vannak hasonlóképp szellemi leépüléssel járó betegségek, de más lehet a kezelésük, ezért is fontos lenne a pontos diagnosztizálás. E téren hazánkban előrelépésre lenne szükség.

Tájékoztatás
Mindenkinek többet kellene tudnia erről a mindenképp szellemi leépüléssel járó, gyógyíthatatlan, de kialakulásában lassítható betegségről. Azért, hogy ne rekesszék ki a betegeket. A franciák ezt célzó kampánya bevált, s annak egy része nem kerül pénzbe. Például az Alzheimer Café.
A franciák például kézikönyvet is készítettek a kezdőknek, akiknek frissen diagnosztizált van rokonságukban. Mesekönyvet a kicsiknek, amelyek történetében az egyik idős szereplő alzheimeres. Azért, hogy az unokák ne idegenkedjenek beteg nagyszüleiktől.

Népbetegség
Az Egészségügyi Világszervezet tavaly népbetegséggé nyilvánította az Alzheimer-kórt, a fejlett nyugati országokban a 65 év felettiek több mint tíz, a 85 éven túliak több mint negyven százalékát kezelik ezzel. Hazánkban is nő a betegek száma, de sok lehet a diagnosztizálatlan eset és kevés a pontos adat. Fontos, hogy nálunk is többen felismerjék, mekkora problémát jelent ez társadalmi szinten és többen tudják, nem kell félni a betegektől, nekik, családtagjaiknak nincs szégyellnivalójuk.
Világszerte 18 millió Alzheimer-kórosról tudnak, az elmúlt évtizedekben gyors ütemben nőtt számuk és ez várható az elkövetkezőkben is. 2025-re 34 millióan lehetnek. Franciaországban évente 225 ezer új esettel számolnak.
Az agyi elváltozással járó betegség oka nem ismert. Tüneteinek fokozódása lassítható.
Magyarországon a súlyos szellemi hanyatlásban szenvedők száma 150 ezer körüli. 2009-ben 119 adófizetőre 35 demens beteg jutott, 2040-ben 135 adófizetőre már 233 juthat. Az Európai Unió is érzi a veszélyt, ezért az időskori lelki egészség kérdését, az Alzheimer-kór ellátását kiemelt jelentőségűvé tette politikájában.

Dr. Menyhárt Miklós
Dr. Menyhárt Miklós jelenleg a bőnyi háziorvosi praxis tulajdonosa. Sebész és háziorvostan szakorvos, főorvos, egészségügyi szakmenedzser. Korábban több évet franciaországi kórházakban töltött szakmai kiküldetésben. Ott szerzett másoddiplomát, az Alzheimer formáinak diagnosztizálása terén képezte magát, e kórral kezeltek kórházi részlegét vezette. Részt vett úgynevezett Alzheimer-kávézók összejövetelein. Követendő példának tartja, ahogy a franciák készülnek az Alzheimer-kór elterjedésére, ami nálunk is várható, ugyanis egyre hosszabb ideig élnek az emberek, így több az idős és jobbak a diagnosztikai módszerek, így többeknél felfedezik fel a kórt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Önkormányzati választás 2014 - Az MSZP bemutatta megyei listáját Győrben

Az MSZP szerint a helyi önkormányzatok komoly gátat jelenthetnek a kormányzat politikájával… Tovább olvasom