Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 21°C Még több cikk.

Az autista Danika élete a tét

Kis Tiborék ötödik gyermekéről, Danikáról hatéves korában derült ki. hogy autista. 
Kisné Katalin és Danika.
Kisék évek óta menekülnek. Előbb a Nagyvárad mellőli Biharból, Ceausescu emberei elől, azután baleset miatt költöztek kényszerűen, most pedig keresik azt a helyet, ahol hozzáértők foglalkoznának 16 éves Dániel fiukkal, aki autista. Kisék legkisebb fia idő előtt született, neurotikus tünetei az autisztikusokra jellemző panaszokkal keverednek, ám a szülők csak a gyermek hatéves korában szembesültek a megváltoztathatatlannal, a fiú állapotának kényszerű tényével. Kis Tibort a román diktátor emberei üldözték, s mivel féltette gyermekeit, inkább családostól elmenekült.

Túl messze voltak az intézmények

– Az építőiparban dolgoztam, amikor Szombathelyen, az egyik építkezésen súlyos baleset ért – idézi vissza a velük történteket a családfő. – Szilánkosan eltört a kezem, mindkét sarkam. Idő előtt lerokkantosítottak, nem volt más lehetőség. A családunk ekkor már ideát élt, a nagyobb gyerekeknek szakmát adtunk a kezébe. Tiszanánán kötöttünk ki, mert egykor ott éltek az ősök. Göncz Árpádtól kaptuk meg a visszahonosításról szóló papírokat. Dani fejlesztésére viszont semmi lehetőség nem nyílt: az orvos és a speciális iskola is messze lett volna, az ingázást pedig nem tudtuk megoldani.

– A lányunk itt dolgozott Győrben és mivel itt helyben szakorvos és speciális fejlesztőiskola is akad, ezért döntöttünk úgy, hogy eladjuk a házat és Győrbe költözünk – veszi át a szót az asszony. – Igen ám, de a lakásárak különbségével beütött a mennykő! A tiszanánai otthonunktól potom pénzért váltunk meg, itt viszont muszáj volt azonnali lakásmegoldás után néznünk.

Egyetlen helyiséget fűtenek

A győri ipari parkkal párhuzamosan futó utcát nevezhetnénk akár világ véginek is, a zömében víkendtelkes területen csak hébe-hóba találkozni emberrel. Kiséknek a Nárcisz utcai toldott tároló jelent otthont. Egyetlen helyiséget fűtenek, erre futja. Életterük többi részét: a konyhát, a kis túlzással nappalit fólia alá hozta az édesapa, akinek betegsége ellenére folyamatosan akad munkája a ház körül.

Öregségükre mi lesz a fiukkal?

– Felelősek vagyunk a fiamért – jelenti ki Katalin. – Mondták, adjuk be otthonba, de az szóba sem jöhet, azt nem bírná ki, igényli a közelségünket, a szeretetünket. Nem értem, hogy az államnak nyolcvanötezer forintba kerülne a bentlakása, gondozása, én alig több mint húszezer forintot kapok. Az anyagiak – nehéz helyzetünk ellenére – mégsem határozhatják meg azt, mi történik a fiunkkal. Daninak a lehető legjobbat szeretnénk, s ő ezt tudja is.

Kisék szerényen és nagy beosztással élnek. A nagyobb gyerekek már családot alapítottak, rájuk nem számíthatnak. Tibor rokkantsága, Katalin szívbetegsége miatt azonban gondolkodniuk kell azon, hogy öregségükre, életük alkonyán mi lesz a fiukkal. Elképzelhető, hogy igénybe vesznek nappali ellátást, vagy hétfőtől péntekig tartó napközi otthont. Addig pedig? Marad a heti kétszeri alkalom a Bárczi-iskola fejlesztőcsoportjában, sürgős esetben pedig két kiváló orvos dr. Gyurcsó Mária ideggyógyász és Honner Márta háziorvos személyében. A család reménye, hogy az építési engedély és a közművek birtokában egy kisebb otthon felépítésébe kezd. Remélik, sikerül végleg gyökeret verniük Győrben, mindenesetre szeretnék hinni...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az utakra panaszkodtak

A győri közmeghallgatáson felszólalók többsége az utak és járdák állapotára panaszkodtak. Tovább olvasom