Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

Az Audi (újabb) lendületet hozhat a Széchenyinek?

Lovász László elnököt az új felsőoktatási stratégiáról és a bölcsész szakok háttérbe szorításáról is kérdeztük.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) több vezetőjével képviselte magát a minap a Széchenyi István Egyetemen, a győri térségi gazdaság, a város és a felsőoktatás együttműködésével ismerkedtek. A látogatás fő témája a tehetséggondozás volt, a műszaki életpálya motivációi, különösen a győri modell bemutatása állt a középpontban.

„A látogatás célja az volt, hogy megkeressük azokat az együttműködési formákat, amelyekben az egyetem, az Akadémia és az Audi együtt tud működni" – nyilatkozta Lovász László, az MTA elnöke az egyetemi könyvtárban, a Tudásmenedzsment Központban és az Audi belső égésű motorok tanszéken tett látogatását követően.

Lovász László: „A Lendület programot az MTA kiterjesztené a győri egyetemen, ha az Audi is támogatná.
Lovász László: „A Lendület programot az MTA kiterjesztené a győri egyetemen, ha az Audi is támogatná." Fotó: B. A.


Elmondta: az alapkutatástól az innovációig terjedő sorozatokat szeretnének támogatni, az Akadémiának vannak erre alkalmas programjai. Az egyik ilyen komoly lehetőségként a „Lendület" programot emelte ki, hozzátéve: ezt kiterjesztenék a győri egyetemen, „feltéve, hogy finanszírozásának egy részét az Audi vállalná".

Lovász László szavaiból kitűnt: az Akadémia nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, ezzel is igyekszik hozzájárulni a szakemberhiány problémájának megoldásához. Ezt szem előtt tartva az új felsőoktatási stratégia kapcsán is többször konzultáltak az államtitkárral, s úgy véli, hogy a kormányzat ad az Akadémia véleményére.

A Kisalföld kérdésére, hogy egyetért-e az egyetemek és főiskolák profiltisztításának szükségességével, így válaszolt: „Bizonyos fokú profiltisztítással igen. Teljesen nem volna helyes kiiktatni azt, hogy egy szak több egyetemen is létezzen, hiszen minden intézménynek megvan a maga helye, a sajátos diák- és oktatói köre, ez minél változatosabb, annál több esélyünk van hosszú távon az alkalmazkodásra."

A bölcsész szakok súlyának csökkentéséről, egyes szakok megszüntetéséről így vélekedett: „Az Európai Unió léte nagyon nagy mértékben attól függ, hogy több olyan kérdésben, ami a bölcsészekre tartozik – mint például a történelem, a szociológia, a közgazdaságtan, a jog, a nemzetközi jog –, minél jobban előrelépjünk. Azt gondolom, hogy az Európai Unión belül fel fognak erősödni a humán kutatások iránti igények és ugyanúgy Magyarországon is." Utalva a Nyugat-magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári agrárkarának csatlakozási szándékára a Széchenyi-egyetemhez, megkérdeztük, szerinte jó „házasság" lehet-e a két intézmény egyesülése. „Ennek megítélése nem az Akadémia hatásköre" – reagált a felvetésre.

Lovász László bízik abban, hogy az Akadémiának van súlya Magyarországon. „Az MTA a közvélemény-kutatások szerint az egyik leginkább elfogadott intézmény. Azt szeretném, ha ezt megőriznénk, sőt, továbbfejlesztenénk. Ezért keressük a lehetőségeket, többek között ezért vagyunk itt" – mondta.
Az akadémikusok látogatásukat a Mobilisban zárták, megismerkedtek a tudományos játszóház tevékenységével is.

Mi az a Lendület program?

A Lendület az MTA fiatal kutatói programja. Célja a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása, a tehetség-utánpótlás biztosítása, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítése, illetve az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességének növelése.

A befogadó intézményekben elsősorban az új témák kutatására alakuló kutatócsoportok számára kívánnak forrást biztosítani. 2009-ben hirdette meg az Akadémia először a programot, akkor 213 millió forint jutott erre a célra, 2014-ben pedig már 800 millió. 
  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pokol Gyárvárosban

1944. április 13. Ezen a napon érték el először a 15. Amerikai Légihadsereg Liberatorai és Repülő… Tovább olvasom