Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Az arányosság elve továbbra is él a jogos önvédelemnél

A szakemberek szerint az alaptörvény hatálybalépésével a jogos önvédelemre vonatkozó szabály nem változott. Ami korábban nem számított jogos védelemnek, az ezután sem számít annak, s az arányosság elve továbbra is él.

Az új alkotmány január 1-jétől "alapvető jogként" szabályozza a jogos védelmet. Az alaptörvény szerint mindenkinek joga van a törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy ettől kezdve a támadó cselekedeteivel szemben nem kell arányosnak lennie a védekező tetteinek.

– Az alaptörvény hatálybalépésével nem változott semmi, ugyanis a büntető törvénykönyv a jogos védelmet mint büntethetőséget kizáró okot éppúgy szabályozza, mint korábban. A jogtalan támadás esetén mindenkinek joga van védekezni, ha az utcán vagy otthonában megtámadják. A változás csak annyi, hogy a támadás elől nem vagyunk kötelesek kitérni, mint az korábban benne volt a törvényben – mondta megkeresésünkre dr. Glegyák Jenő.

Az ügyvéd saját praxisából hozott fel példát a jogos önvédelemre: két fiatalember beszorított egy idősebb férfit egy vendéglő folyosójára. A megtámadott az első, kezébe akadó üveget a falnak vágva eltörte, s amikor rátámadtak, suhintott vele és elvágta az egyik támadó nyakát, aki majdnem meghalt. A sarokba szorított embert megvádolták életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, de a bíróság felmentette őt jogos védelem miatt.

– Félreértés, hogy ezentúl az elhárító magatartással szemben semmilyen arányossági követelmény nincs. Igenis van, például ha a támadó felhagy a támadással, s elmenekül, a korábban megtámadott nem futhat utána, nem bánthatja, mivel a támadás abbamaradt. A magát megadó, tetten ért betörőt sem szabad bántalmazni. Jogosan csak támadással szemben lehet védekezni. A büntetőeljárást ilyenkor is le kell folytatni, s akkor kiderül, hogy jogos volt vagy nem a helyzet – magyarázta dr. Glegyák Jenő.
A javak – a kertben, lakásban lévők – védelmével kapcsolatban az ügyvéd megjegyezte:

– A jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszköz csak olyan lehet, ami az élet kioltására nem alkalmas. Amennyiben olyan okoz sérülést az elkövetőnek, ami ennek a kitételnek megfelel, az elkövető vessen magára.

Olvasóink írták

  • 3. Tabornok 2012. február 02. 00:12
    „Miért védik a jogászok ennyire a bűnözöket? Érti ezt valaki?”
  • 2. pozdorja 2012. január 31. 14:04
    „Majd megkérem a támadót, hogy várjon egy picit amíg olyan tárgyat találok ami védekezni jó, de az élet kioltására nem alkalmas.
    Tipikus példa arra amikor a jogszabály megalkotója üvegbúrában nőtt fel és fogalma sincs a valódi világban hogyan mennek ezek a dolgok.”
  • 1. miracle 2012. január 31. 13:48
    „"Félreértés, hogy ezentúl az elhárító magatartással szemben semmilyen arányossági követelmény nincs. Igenis van, például ha a támadó felhagy a támadással, s elmenekül, a korábban megtámadott nem futhat utána, nem bánthatja, mivel a támadás abbamaradt. "
    Egybemosás, a két mondat között semmilyen összefüggés nincs. Egy dolog, hogyha elfut nem lövünk utána egy sorozatot. Az viszont egy másik dolog - és ezt támasztja alá az üveges védekezés is, - hogy amíg a támadás fennáll, addig nem kell rajta dilemmázni, hogy mi az arányos, ez igenis, hogy változott.
    "- A jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszköz csak olyan lehet, ami az élet kioltására nem alkalmas."
    Kutyát nem lehet akkor tartani az udvaron szabadon.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A veszély nem fagy meg

Bizonyos, hogy a vakmerőbbek napokon belül rámerészkednek a szabad vizek jegére, ami végzetes lehet egy folyón vagy ahol a jégpáncél vastagsága nincs 8–10 centi. Tovább olvasom