Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Az anya lélegeztetőgépre gyűjt

Győr - Az öttevényi Szabó Veronika két gyermeket nevel: ötéves Adrián fiát otthon, 14 éves, halmozottan sérült kislányát viszont csak a kórházban láthatja viszont, így amikor csak teheti, siet hozzá. Mercédesz több mint egy éve lélegeztetőgéphez kötötten él, így az anya leghőbb óhaja, hogy beszerezhessen egy ilyen műszert.
Kevés az esély, de az anyák már csak ilyenek: nem adják fel. A kétgyermekes Szabó Veronika is eltökélt, megnyugtatná, ha 14 éves, halmozottan sérült leányát öttevényi otthonukban a nagyszülők segítségével felváltva ápolhatnák. A kislány halmozott sérültséggel, lélegeztetőgéphez kötötten él. Szabó Veronika két műszakban egy kunszigeti üzemben dolgozik, ám egyedül reménye sincs, hogy előteremtse a szükséges összeget, a mintegy másfél millió forintot.

– Nagyon rendesek velünk itt a kórházban, de a folyamatos ingázás fizikailag és lelkileg is megviseli a családot – hallom az édesanyától, aki láthatóan tartja magát a kórházi folyosón, azután megerednek a könnyei.
– Merci apja évekkel ezelőtt kilépett az életünkből, így csak magamra meg a szüleimre számíthatok, ők mindenben segítségemre vannak. Maguk az orvosok sem tudják, a kislányom méhen belül vagy a születésekor sérült, sajnos azonban tény, hogy 14 éves kora ellenére féléves csecsemő szintjén él: járni, felülni nem tud, csak fekszik. Semmi jóval nem biztatnak bennünket, tisztában vagyunk vele, hogy Merci állapotában lényeges változás a jövőben sem történik. Ezzel együtt sem adjuk fel, ameddig gondoskodhatunk róla, otthon szeretnénk ezt megtenni.

Az anya kérte az egészségbiztosítási pénztár segítségét is, ám egyelőre semmi konkrétummal nem biztatták, ezért döntött úgy, magánakcióba kezd. Az ok nagyon is emberi: haza szeretné vinni 14 éves lányát, akinek szó szerint is lélegzetnyi életet jelenthet egy ilyen műszer.
Aki segíteni szeretne a halmozottan sérült gyermeken és családján, csatlakozhat a „Gyermekintenzív Terápiáért" Alapítványon keresztül, ennek számlaszámát megtalálják a www.gyermekintenziv.hu-n. A megjegyzésbe írják be „Mercike javára".

Szilvia, az édesanya több, hasonló sorsú szülővel is felvenné a kapcsolatot, Mercit öttevényi otthonukban szeretné ápolni. Fotó: Krizsán Csaba
Az édesanya több, hasonló sorsú szülővel is felvenné a kapcsolatot, Mercit öttevényi otthonukban szeretné ápolni. Fotó: Krizsán Csaba

Életmentő eszközök – adományból (is)

A tíz éve működő gyermekintenzív osztályon évente mintegy 300 kis- és nagyobb gyermeket kezelnek. Dr. Horváth Eszter, a gyermekintenzív adjunktusa elmondta, a bajban sokszor példaértékű az emberi összefogás, s ezt számos alkalommal megtapasztalhatták a szülők a civilek és a támogatók részéről. Alapítványuk életre hívása mellett éppen ezért bábáskodtak szívesen. A személyi jövedelemadó egy százalékából tavaly például orvosi műszerekre, azok felújítására, melegítőmatracok, felfekvést megakadályozó eszközök beszerzésére futotta, de az osztályon egy mára nélkülözhetetlen szülői tartózkodót is kialakítottak. (Számlaszámuk: 10960008-00000011-42980001, adószámuk: 18535806-0-08.)

Olvasóink írták

  • 8. PrettyWoman 2009. február 20. 11:22
    „Ez egy nagyon kényes téma, de hitetlennek igazat adok, még ha kegyetlenül hangzik is.
    aTibi! Te Binder Gyöngyire gondolsz, aki annó a Friderikusz-műsorban mesélte el a "gyilkosság" történetét. Nem jó szó, tudom. Köztársasági elnöki kegyelmet kapott. Megérdemelte.
    Én is azt gondolom, hogy azért szomorú az egész, mert még csak hálásak sem tudnak lenni ezek a gyerekek azért, hogy a szülő feláldozza értük az életét, hisz fel sem fogják talán, ami történik velük, körülöttük. Sajnos az is igaz, hogy egy ilyen családban mindenkinek el van cseszve az élete.
    De hallottam már olyanról is, ami talán még borzalmasabb, ahol egy anya "beáldozta" az egészséges gyerekét a fogyatékosért. (szintén a tévében volt). Magyarra fordítva: egy nőnek volt két gyereke. A nagyobb lány volt és tehetséges, okos, egészséges, a kisebb sérült volt abszolút, talán down-kóros, már nem emlékszem pontosan. No lényeg az, hogy a nőtől elvált a férje, ott maradt a gyerekekkel. A nagyobb pedig amint leérettségizett és dolgozni kezdett, azonnal lelépett otthonról, ráadásul jó messzire, külföldre. Nem is hallat magáról szinte. A nő pedig felháborodva telefonált be a tv-be (valami éjszakai betelefonálós műsor volt, azt hiszem a Baló Julié). Hogy milyen szemét gyereke van, mert elhagyta, pedig most már keres, és segíthetné őket anyagilag. Ja. Csak épp arra nem gondolt, hogy ha ő önzőnek tartja a lányt, az is valahol egy önzés azt várni egy egészséges fiataltól, hogy ő is csessze el az életét, meg arra keressen, hogy támogasson egy beteg gyereket, aki sosem fogja tudni értékelni ezt és akit nem ő vállalt. Neki élni kell a saját életét, mert még van esélye boldognak lenni. Arról nem is beszélve, hogy nyilván a sérült gyerek miatt rá semmi figyelem, törődés és szeretet nem jutott. Pedig ő is igényelte volna attól még, hogy ő egészséges. Na mindegy én meg tudtam érteni az ő döntését. Az anyukának meg azt kellett volna megérteni, hogy nem mindenki akar mártír lenni és mindenkinek joga van boldognak lenni. Ha otthon nem megy, akkor máshol. Szóval azért át kell ezt gondolni minden oldalról, az biztos.”
  • 7. comet 2009. február 15. 14:54
    „1 - a beteg gyemek féléves szinten van, nem valószínű hogy szenved, de ezt az orvosai tudnák megmondani.
    Az anya felvállalta a beteg gyermeket a testvérke is és ez önmagában nagyon nagy dolog, és minden tiszteletet megérdemel.
    Sajnos a család magára meradt, és nem Amerikában él ahol a fizetéséből esetleg pár hónapi spórolás után meg tudná venni azt a készüléket.
    Az Apeh prémiumnak ezen családoknál jobb helye lenne, még akkor is ha ezt egyesek képtelenek megérteni.
    Nem az anyagi haszon, vagy befektetés miatt, hanem a társadalmi lelkiismeret miatt.
    Hitetlen- a cikkedben nem a családról hanem magadról írtál, és ne akarj olyanoknak tanácsot adni akiktől csak tanulhatnál.”
  • 6. aTibi 2009. február 15. 14:04
    „Én ma is tisztelem azt az anyát aki megszabadította lányát a szenvedéstől!
    Kislánya kérését teljesítve, tette meg amit csak egy anya tehet meg gyermekének!”
  • 5. soproni 2009. február 15. 13:26
    „Nem tudom én,hogy reagálnék,ha hasonló sorsú gyermekem lenne,hisz biztos ragaszkodnék ahhoz,hogy éljen még akkor is,ha tudnám,hogy ezzel neki sem teszek jót . Viszont az is elgondolkodtató,hogy kívánhatom -e azt,hogy,ha igazán szeretem,hogy csak szenvedésből álljon az élete? Nehéz véleményt alkotni arról,hogy mi lenne a helyes döntés,főleg annak,aki még nem volt ilyen helyzetben. Viszont azon is el kell gondolkodnia az édesanyának,ha hazavinné a kislányt valószínűleg meg kell oldania a 24 órás felügyeletét,ami munka mellett elég nehéz lenne.Sajnálatos,hogy ilyen esetekben mindig csak mások segítségét kérve juthatnak hozzá a betegek a számukra életmentő készülékekhez.”
  • 4. Hunicum 2009. február 15. 10:25
    „Hitetlen!
    Na és Te nem gondoltál arra, hogy a szülőket mélységesen megbántod, megsérted a " béna lény" jelzővel?
    Bántottak ők téged? Haragszol rájuk?
    Kritikán aluli egy halmozottan fogyatékos EMBERT így illetni! Még ha szerinted igazad is, van se illik! Tanulj egy kis illemtant, vagy a szüleidtől intelligenciát!
    Mindenkinek minden jót kívánok!”
  • 3. zotya975 2009. február 15. 08:13
    „Nem tudom, ki hogy van vele, de van elég tehetős, mondhatnám dúsgazdag ember az országban, én szívesen olvasnák egy olyan cikket, hogy XY lerakta az asztalra a mellényzsebből a lélegeztetőgép árát. Max. 1 évvel később cseréli le a 3 éves mercit újjabbra. Felőlem akár hívhatják Gyurcsánynak, Kókának, Tocsiknak. Olyanról miért nem hallani, hogy a vezetőink kampányfogásból kihúznak valakit a szarból, aki nagyon rászorul?!?!?!”
  • 2. Judytka 2009. február 14. 20:32
    „Nehéz egyértelmű döntést hozni egy ilyen ügyben,mert az életben sok minden nem fekete,és fehér..
    Kívülállóként könnyebb kimondani az ítéletet,hisz nincsenek érzelmi szálak.S talán Hitetlennek igaza van abban,hogy nem mindegy,hogy milyen minőségű életet (szenvedést)hosszabbít meg a szülő.De ne hagyjuk számításon kívül azt,hogy itt egy anyáról van szó,aki a gyerekéért küzd..és nem számol azzal,hogy az,amit vállalni akar,mekkora teher is egyben.Szívszorító,azt kívánom,hogy teljesüljön a vágyuk,isten adjon elég erőt hozzá!”
  • 1. Hitetlen 2009. február 14. 18:49
    „Tisztelt szülők!!
    Lehet, hogy meg fognak botránkozni a hozzászólásomon de....valahol a leg mélyebb lelkükben miért nem gondoltak arra, hogy ez a teljesem béna lény, soha de soha nem lesz normális ember és neki csak kín lesz az élete addig ameddig élni fog. Nem lett volna jobb, ha akkor mikor ez kiderült, hogy béna lesz, egy életen át hoznak egy fájó döntést és az idő múlásával begyógyult volna a seb. Mert begyógyul ,még akkor is mikor az egészséges ember, fiatal, idősebb, megy el valamilyen tragédia folytán. És nem menne tönkre a fiatal életük, mert igen is tönkre fog menni. Sajnos láttam már nem egy ilyen családot, és higgyék el mind tönkre ment. Ebbe kellene egy orvosi ,vagy nagyobb, mondjuk Állami döntés, hogy az ilyen esetek ne forduljanak többé elő. Kitartást kívánok önöknek, de bár ne legyen igazam de sajnos ha tovább kínlódnak önök is növelik a többi tönkrement számát, úgy anyagilag mint emberileg.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

KÉSZ: Új elnököt választottak

Győr - Dr. Ottófi Rudolfné személyében nemrég megválasztották a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége… Tovább olvasom