Kisalföld logö

2018. 05. 23. szerda - Dezső 15°C | 25°C Még több cikk.

Az állatkert kulisszái mögött - természetvédelmi mentőközpont Győrben - fotók

Nem csak kiállítóhely, hanem a megyei természetvédelem jelentős helyszíne is a győri Xantus János Állatkert. Ottjártunkkor bekukkanthattunk a mentőközpont ápoltjainak kezelésébe, és megtudtuk, hogyan segíthetünk civilként a talált, sérült állatokon.

Cumiztatott gidák: nem furcsa látvány

– Amikor valaki egy sérült vadállatra talál, célszerű azt a természetvédelmi mentőközpontunkba juttatnia – hívja fel a figyelmet Farkas Adrienn, a győri Xantus János Állatkert zoopedagógusa, akinek lábai között ma már vidáman ugrándoznak a gondozók kedvencei, a 2010-es ár- és belvízi pusztítás menekültjei, a kis gidák, akik életüket a lakossági bejelentéseknek köszönhetik.

– Az elárvult barna jószágokat nemrégen még gondozóik cumiból itatták. Nem furcsaság ez a látvány – teszi hozzá a zoopedagógus. Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben az állatkert nemcsak a kifutók és villanypásztorok mögötti fajok bemutatására épült. A gyerekek és állatszeretők kedvelt helyszíne emellett 2008 óta természetvédelmi mentőközpontként is üzemel, hazai, vadon élő állatokat fogad be.

– A mentőközpontban most szökdécselő gidák például az ember közelsége miatt a természetben már teljesen magatehetetlenek lennének, ezért rájuk életük végéig az állatkert gondozói ügyelnek majd, sosem kerülhetnek vissza természetes élőhelyükre – árulja el Adrienn.


Természetvédelmi mentőközpont Győrben - képek: Marcali Gábor.

 Átgondolt segítségre van szükség

A mentőközpont nem lehetne sikeres a lakosság önkéntes hozzájárulása nélkül.

– A civil segítség nagyon fontos, mert nekünk sajnos nincsen arra kapacitásunk, hogy külön dolgozókat foglalkoztassunk azért, hogy a veszélyeztetett területeket pásztázzák, illetve, hogy a bejelentések esetén, mindig a helyszínre siessenek. Ezért hálásak vagyunk a lakosság munkájáért – mondja Adrienn.

Azonban a lelkes, de nem eléggé átgondolt segítségnyújtás gyakran végzetes hibákhoz vezethet például a tavasszal született őzgidák esetében, akiket az erdőben anyjuk rejt el, ám az emberek ezt félreértelmezve gyakran haza vagy a természetvédelmi központba szállítják őket.

Ezért egészít ki a zoopedagógust Ponty Eszter, az állatkert állatorvosa. – A legcélszerűbb, amikor sérültnek látszó, tehetetlen őzgidát látunk, ha az észlelést követő néhány óra múlva újra visszatérünk a helyszínre. Ha ennyi idő elteltével sem változott az állat állapota, csak abban az esetben ajánlott a mentőközpontba szállítása.

Ugyanis gyakran előfordul, hogy a gida azért van szokatlan helyzetben, mert anyja rejtette el, amíg táplálékot keres. Ilyen esetben pedig a természetbe való beleavatkozás több kárt okoz a fiatal állatnak, mert az emberrel érintkezett kis őzet az anyja, az idegen szag miatt, már nem fogadja vissza.

A kézzel nevelt őzbakok ráadásul felnőtt korukra agresszívvé válhatnak, és agancsukkal akár életveszélyes sérülést is okozhatnak.


Galéria kép

Nem megoldás az otthoni nevelés

Többek között a nem megfelelő segítségnyújtás miatt kényszerül egész életében állatkertbe Bubu, a védett macskabagoly is, akit szárnysérülése után három éve fogadott be egy jó szándékú család. A madár körülbelül három hete a repülésre képtelen szárnya miatt súlyos sérüléseket szenvedett.

– Az összes hazai vadfaj a Magyar Állam tulajdonát képezi. Így van ez a ritka ragadozó madarak esetében is. Nem szabad otthon tartani ezeket a fajokat, mert azzal nem biztos, hogy jót teszünk nekik – figyelmeztet a zoopedagógus.

– Most mi gondoskodunk Buburól. Amikor behozták már hetek óta nem evett, de szerencsére négy napja elfogadja tőlünk az ételt, és erősödik – avatta be portálunkat az állatorvos, miközben a tollas jószág begyét simogatta, és karmait ellenőrizte etetése közben.

Cél, a természet

– A beérkezett egyedeket az állatkerti állatorvos megvizsgálja és megállapítja, hogy mennyire súlyosak a sérülések. Néha, a szakemberek az állat alacsony túlélési esélyei miatt inkább az altatás mellett döntenek, megszűntetve ezzel az állat szenvedését. De a legtöbb esetben van mód a gyógyításra.

Egészen addig, amíg teljesen fel nem épül egy állat, a mentőhelyen marad. Ha szerencsés, kis idő múlva visszakerülhet eredeti élőhelyére. Hiszen a legfőbb cél az, hogy ezek az élőlények felépülésük után újra visszakerüljenek a természetbe – meséli el a mentés részleteit Farkas Adrienn, aki azzal is büszkélkedhet, hogy a mentőhelyen kezelt állatok közel 35 százaléka újra természetes élőhelyén él.

Valószínűleg ilyen sikeres lehet majd annak a viharsirálynak is a sorsa, akit csúnya szárnysérülése miatt a napokban szállítottak a győri mentőközpontba. Ottjártunkkor a riadt madár gondozója éppen sérült tollainak levágásával foglalatoskodott.

Megmentették az év madarát is

– Az itt nevelkedett állatok többsége sérülten kerül be a mentőközpontba, de vannak közöttük elárvult kölykök, fiókák, illetve megfordulnak itt engedély nélkül tartott és a hatóságok által elkobzott állatok is. A beérkezett fajok több mint 80 százalékát a madarak képviselték.

A menhelyen megfordultak olyan fajok, mint a vörös vércse, az erdei fülesbagoly, a tengelic, a réti pityer, a törpe gém, a bíbic vagy éppen a kabasólyom. Ezen kívül érkezett hozzánk őz, denevér, hód, valamint az európai sün néhány egyede is.

A legnagyobb különlegességünk, az év madarának is megválasztott, kék vércse volt, amit a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakembereinek segítségével juttattunk vissza a természetbe – emlékszik vissza az eddigi munkára az intézmény zoopedagógusa.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az izomsorvadásban szenvedő bezi kisfiún csak gégemetszés segíthetett

Gitt Vilmos másfél éve még életvidám kissrác volt, de egy súlyos betegség a jelek szerint… Tovább olvasom