Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Győr-Moson-Sopron megyében a 20 milliárd forintot bőven meghaladta tavaly az iparűzésiadó-bevétel, amelyen a megye csaknem összes települése, tehát 182-en osztoztak. Persze nem mindenkinek jut egyenlő mértékben, ezért nyilvánvalóan nem egyformán érinti a községeket, ha mondjuk csökkentik a helyi adókat. Legutóbb a téti cégnél történt nagyobb elbocsátás vetette fel a kérdést: az iparűzési adó félszázalékos csökkentése megmenthette volna 250 ember munkahelyét?

De fordítva is érdekes a kérdés: meddig mehetnek el azok a települések, amelyeknek szó szerint élet-halál kérdés, hogy az üzem túlélje a válságot, a helyi munkahelyek pedig megmaradjanak?

Győrben, ahol évek óta a legtöbb iparűzésiadó-bevétel folyik be a megyében, felvetődött a csökkentés kérdése: az MSZP az iparűzési adó kulcsának 2 százalékról 1,6 százalékra csökkentését szorgalmazta a közgyűlésben, de a többség ezt végül nem támogatta. A magyarázat az volt, hogy ez a lépés a kisebb vállalkozásoknak nem segítene, miután a nagy- és középvállalkozások fizetik be a teljes summa 77 százalékát. Gönyűn is 2 százalék az iparűzési adó, s bár nagy cégek telepedtek meg a Győr melletti településen – a Leier vagy a kikötő kft. említhető elsősorban –, egyelőre fel sem merült a kedvezmény bevezetése. A polgármester ugyanazt mondja, mint téti kollégája: ezeknek a cégeknek nem sokat számítana a fél százalék.

A soproni önkormányzat még tavaly decemberben módosította az iparűzési adó mértékét. Azok a vállalkozások, melyeknek a törvényi előírás alapján számított adóalapja nem éri el a 2,5 millió forintot, 30 százalékos adókedvezményben részesülnek. Kuslics Balázs szóvivő elmondta, a szempont az volt, hogy mérsékeljék a kis- és középvállalkozások adóterheit. Sopronkövesden – egyelőre – nem változtattak az 1,7 százalékos iparűzési adón. Egyházi István polgármester megkeresésünkre elmondta, nem feltétlenül az adócsökkentés a megoldás. – Recesszió van, kisebb a forgalom, amennyiben mérsékeljük az adót, az még nem jelenti azt, hogy több lesz a vállalkozások bevétele. Más településekhez képest Sopronkövesden egyébként is alacsonyabb a kiszabott adó mértéke – tette hozzá.

Az egyik álláspont szerint az iparűzési adó csökkentése legfeljebb a nagyobb cégeknek segít. Mások azt mondják: minden segítséget meg kell adni a vállalkozásoknak ebben a helyzetben. Fotó: H. B. E.

Mosonszolnok az elsők között határozott a három éve azonos mértékű iparűzési adó csökkentéséről (Kisalföld, 2008. december 16.). Ezt a döntést egyrészt a cégek talpon maradása, másrészt a munkahelyek megőrzése érdekében hozták meg. „A két nagy üzem és a közel kilencven kis- és középvállalkozó bevételének 1,8 százaléka helyett csupán 1,5 százalékát kell iparűzési adóként befizetnie településünk kasszájába. Ez a lépés gesztusértéknél több, mert a háromezrelékes könnyítés az előzetes számítások szerint hetvenmillió forintos adóbevétel-kiesést jelenthet a falunak" – tájékoztatott Török Sándor polgármester.

Lébény képviselő-testülete decemberi ülésén döntött a helyi adók módosításáról: január elsejétől eltörölték a vállalkozók kommunális adóját, s korábban a törvény adta lehetőséggel élve a 2,5 millió forint alatti adóalappal rendelkező vállalkozóknak adómentességet nyújtottak. „Bízunk benne, hogy a településünkön működő 100–110 mikro- és kisvállalkozás adómentessége segít a munkahelyek megőrzésében. Az intézkedés munkaerő-megtartó képessége mellett fontos volt számunkra, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek" – fogalmazott Kovács Gábor, Lébény polgármestere.

A szanyi önkormányzat 2 százalékban állapította meg az iparűzési adó mértékét. Az idei költségvetésben 56 millió forint bevételt terveztek ebből. Funtek János jegyző érdeklődésünkre elmondta: nem tervezik az adó csökkentését és ilyen igény sem érkezett a cégektől.

Veszkényben két nagyobb cég tevékenykedik, az adó mértéke 0,5 százalék. Matzkó János polgármester korábban arról beszélt lapunknak, annak idején azért állapították meg a minimális értéket, hogy ne terheljék meg túlságosan a befektetőket. Markotabödögén nincs iparűzési adó, ennek ellenére a beruházók nem tolonganak a településen. Amint Szabóné Szűcs Ildikó polgármester fogalmazott: mivel nagy cégeik nincsenek, a kicsiket próbálják azzal segíteni, hogy nem terhelik őket iparűzési adóval.