Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

Augusztus 20: Szent István ünnepe

Augusztus huszadika napján az államalapítás ünnepére és első királyunkra Szent Isvánra emlékezünk.

Tíz püspökség a Szent Korona jegyében

Szent István vérrel és vassal teremtette meg azt az erős államot, amely képes volt Európában a nagyobb, erősebb hatalmakkal szemben, vagy együtt egészen napjainkig megőrizni a Kárpát-medence magyarságát. Nem volt könnyű helyzete, hiszen sokszor saját rokonain is bosszút kellett állnia. De álma, az állam, a keresztény állam csak így valósulhatott meg. Tudjuk-e pontosan, ki volt ő? Vagy csak megünnepeljük az államalapítást, csak fejet hajtunk emléke előtt, miközben az István, a király rockopera slágereit dúdoljuk el halkan?

Győr kapuján Koppány teste

 
Géza fia, Vajk, aki a kereszténységben az István nevet kapta, Esztergomban született 975-ben. Neveltetése szerint is királynak szánták, ám apja akarata az ősi öröklési jogot felemlegető Koppány ellenállásába ütközött. Koppány arra hivatkozva, hogy ő a fejedelem legidősebb férfi rokona, a fejedelmi hatalmat magának akarta. Ez az úgynevezett szenio-
ritás, amely jellemezte a honfoglalás korabeli magyar törzsek utódlását.

Koppány egyébként azokra a törzsekre számított mint támogatókra, akik elégedetlenek voltak Gézának a kereszténység felé, Európa felé nyitó politikájával. Géza halála után István válaszút elé került és ő a harcot választotta, még akkor is, ha saját vére ellen külföldi segítséget, német lovagokat kellett az országba hívnia. A két hadsereg Veszprém közelében küzdött meg, ahol Koppány vereséget szenvedett. Testét felnégyelték és Győr, Veszprém, Esztergom s Gyulafehérvár kapujára tűzték ki. Később Gyula és Ajtony is lázadt István ellen, de ők is elbuktak.

István nem csupán a harcmezőn, de a finom politikában is otthon volt. Ezt mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy feleségnek a bajor herceg leányát, Gizellát kérte, így uralkodása alatt elismerte a császár vezető szerepét, aki ennek fejében nem tette őt hűbéresévé. A német uralkodói jelvény mintájára az ő hatalmának kifejezője a lándzsa lett. A pápától, annak elismeréseként, amit a keresztény világ érdekében tett, s köszönhetően a császári jóindulatnak is, koronát kapott, amellyel 1001. január 1-jén királlyá koronázták.

A koronás fő jogai: bencés apátság Pannonhalmán

István a koronázással a kor felfogása szerint jogot kapott arra, hogy megszervezze az egyházat és püspökségeket, valamint érsekségeket alapítson. Uralkodása alatt tíz püspökség alakult ki: Esztergom, Kalocsa, Bihar, Csanád, Eger, Vác, Veszprém, Pécs, Győr, Gyulafehérvár. Közülük Esztergom és Kalocsa érseki rangot kapott. Sok bencés apátság megalapítása ugyancsak az ő nevéhez fűződik: Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél. István komolyan vette azt, hogy a kereszténységet mint Európa vallását meghonosítsa. Második törvénykönyvében megparancsolta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Elrendelte az egyházi tized szedését. Rendeletileg tiltotta a pogány szokásokat, és vigyázott arra, hogy mindenki járjon templomba.

Előkelőek rendje a hét vezértől

Az ország vezetését István uralkodása alatt és után a királyi tanács végezte, mely a püspöki karból és az ispánokból állt. A tanács két vezetôje kezdettôl fogva a püspöki kar feje – az esztergomi érsek – és a nádorispán volt. A törzsi arisztokráciának azon tagjai, akik az Árpádok mellé álltak, megtarthatták birtokuk jelentôs részét; s azok számítottak a
legelôkelôbbeknek, akik a hét vezér valamelyikétôl származtatták magukat. István politikájának fô támaszai mégis inkább a betelepített, jobbára német lovagok voltak, akik az egyházhoz hasonlóan hatalmas birtokadományokban részesültek.

Az ország központja Esztergom és Székesfehérvár, azonban a király egész évben járta az országot, s vendégül láttatta magát a vármegyékben.

István a királyságot fiára, Imre hercegre akarta hagyni. Gondot fordított nevelésére, Imre számára készült a „István király intelmei Imre herceghez" című írás. Imre halála után a nővére és a velencei dózse fia, Orseolo Péter lett a kijelölt utód. Rokona, Vazul ebbe nem nyugodott bele. István megvakíttatta Vazult; fiait, Andrást, Bélát és Leventét pedig száműzte az országból. István 1038-ban halt meg, s Székesfehérváron temették el. A sors iróniája, vagy valamilyen égi beavatkozás folytán azonban az Árpád-ház uralkodói vérvonalát Vazul örökösei vitték tovább.  

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jól halad az azbesztmentesítés

A kezdeti problémák megoldódtak, jól halad Győrben az azbesztmentesítési program. Tovább olvasom