Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

Átszervezés pénzért cserébe

Győr - Megvonja az állam a szakképzési támogatást azoktól a szakközép- és szakiskoláktól, amelyek nem szerveződnek legalább 1500 tanulót „felmutató" képzési központokká. A tét Győrben évi közel 400 millió forint.

Egy héten belül már harmadszor találkoztak zárt körben a szakképző iskolák igazgatói, hogy az új jogszabályokkal kikényszerített átszervezésről tárgyaljanak. Az átalakítás sürgető, hiszen a közoktatási és szakképzési törvény nyár végén megjelent módosításának értelmében az intézmények csak akkor kaphatnak szakképzési támogatást és vehetnek részt eredményesen pályázatokon, ha úgynevezett területi integrált szakképző központokká (TISZK) alakulnak. Ennek feltétele legalább 1500 fős tanulólétszám, amelyet Győrben jelenleg egyedül a Lukács-iskola tud felmutatni. A tét nem kicsi: a támogatás tanulónként évi 40–45 ezer forint, azaz a megyeszékhelyen az elmúlt évben meghaladta a 350 millió forintot.

Információink szerint a zártkörű szakmai egyeztetéseken hét lehetséges variáció merült fel az integrált intézmények létrehozására. Köztük a társulás más önkormányzatokkal – például Kapuvárral vagy Csornával –, ez a megoldás azonban inkább azoknak a városoknak kedvez, ahol nincs annyi önálló intézmény, mint Győrben. Lehetséges lenne az is, hogy az iskolákat kivonják az önkormányzati fenntartás alól, és nonprofit gazdasági társaság működtetné őket tovább, ezt azonban szintén elvetették, mert így a közel hétszáz érintett pedagógus kikerülne a közalkalmazotti jogviszonyból.

Egészen a múlt hét végéig az úgynevezett „holland modell" élvezte leginkább az iskolaigazgatók és az önkormányzat oktatási szakembereinek támogatását;

e szerint az érintett 16 győri iskola – a Lukács-iskola kivételével – egy nagy „megaintézménnyé" alakult volna, amelyen belül az egyes tagintézmények önállóan működnének.

Múlt hét végén azonban módosult a hivatalos álláspont, s most minden arra mutat, hogy integráció helyett „csak" példátlan mértékű átszervezés vár az iskolákra. Egészen pontosan: szétválasztják az alapozó, közismereti és a szakmai (elméleti és gyakorlati) képzést, s ezeket koncentráltan oktatják majd, azaz a városon belül egy szakmát egy helyen tanítanak. Így kevesebb helyszínen, kevesebb (de jobban felszerelt) tanműhelyben, laboratóriumban, szaktanteremben tanulnak a diákok, ami azzal jár, hogy a legtöbb diák két-négy évet az egyik, további két vagy három évet pedig a másik iskolában tölt el. Ez csak látszólag földrajzi kérdés, valójában ugyanis azt jelenti, hogy nem kell már tizennégy évesen választ adnia a „Mi leszel, ha nagy leszel?" kérdésre, hanem bőven lesz ideje meghoznia a pályaválasztási döntést – nem mellékesen az aktuális munkaerő-piaci helyzet ismeretében. Jelenleg ezt sokszor csak egy esetleges (nehézkes) iskolaváltással teheti meg, azaz már az intézményválasztással leszűkíti saját későbbi lehetőségeit. A tervezett rendszerrel megszűnnének a költséges párhuzamos képzések; elektrotechnikát és közgazdaságtant például jelenleg három győri iskolában is oktatnak, de a gépészettel és a közlekedéstechnikával is hasonló a helyzet. Az átszervezés kapcsán felmerült az a gondolat is, hogy egyes „vegyes profilú" intézmények, mint a Szent-Györgyi- és a Jókai-iskola, más irányba mozdulnak el, és a szakképzés megszüntetésével gimnáziumként, illetve előkészítő vagy általános iskolaként működnek tovább.

A fenti átszervezés megtartaná ugyan az iskolák önállóságát, az együttműködési megállapodással azonban nemcsak a törvényi feltételeknek felelne meg a létrejött „szövetség", hanem – többek között a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságnál – remélhetőleg nagyobb beleszólása lesz a régió szakképzési politikájába és döntéseibe.

Az átszervezés szükségességét senki nem vitatja, már csak azért sem, mert ha nem lépi meg az önkormányzat, akkora pénzektől esnek el az intézmények, amelyeket más forrásokból nem tudnak pótolni.

– Gyakorlatilag kiesnek a regionális szakképzés rendszeréből, és számos intézmény egyszerűen fenntarthatatlanná válik. Nehezíti a helyzetet, hogy a „nem mozduló" iskolák a jelentős összegű szakképzési támogatás mellett az uniós és egyéb pályázati forrásoktól is elesnek, azaz önként lemondanak az akár százmilliókat jelentő pályázati lehetőségekről – mondta Papp András, a győri önkormányzat oktatási és kulturális osztályának vezetője, aki az egyeztetésekről csak annyit árult el, hogy egyelőre szakmai szinten folynak, s leghamarabb novemberben kerülhetnek a bizottságok és a közgyűlés elé. A jövő tanévre mindenesetre lépni kell, a finanszírozást érintő törvénymódosítások ugyanis már jövő januárban életbe lépnek.

Pomaranski Luca

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Családi napot rendeztek a győri Radnóti iskolában

Vasárnapra családi sport- és egészségnapot szervezett a Radnóti Miklós Általános Iskola. Tovább olvasom