Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

Antiszegregációs terv: Újváros van a legrosszabb helyzetben

Győr - 20 százalékos a munkanélküliség, 61 százalékban alacsony a lakók iskolai végzettsége, a lakások 26 százaléka komfort nélküli – egy új tanulmány szerint Újváros messze a leghátrányosabb helyzetben van a győri városrészek között.
A legnagyobb kérdés a lakáscserék és lakáskiürítések mikéntje, ami elkerülhetetlen

Az úgynevezett antiszegregációs tervet (ASZT) nemcsak időszerű, hanem kötelező is volt elkészíttetnie az önkormányzatnak, legalábbis ha pályázni szeretne komoly európai uniós forrásokra a városfejlesztéshez, többek között a Széchenyi tér felújításához vagy a sziget-újvárosi rehabilitációhoz.

A dokumentumot az önkormányzat közreműködésével az MTA regionális kutatóintézete és a HHP Contact Tanácsadó Kft. készítette, a szakemberek felmérték az egyes városrészeket; elsősorban azt, hol mennyi, úgynevezett alacsony társadalmi státusú ember él. Utóbbinak az minősül, aki alacsony iskolai végzettségű – legfeljebb nyolc általánosa van –, és nincs rendszeres munkajövedelme. Győr lakóinak 10 százaléka ilyen, legalábbis a legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján.

Talán nem meglepő, hogy a leghátrányosabb helyzetű városrész Újváros, amely a négy „problémamutatóból" háromban is a legrosszabbul áll, például a 20 százalékos munkanélküliségi rátával, vagy azzal, hogy az itt lakók 61 százaléka a legalacsonyabb végzettségű. Az Újvárosban élők közel harmada mindkét hátrányos csoportba beleesik... (Érdekes, hogy Szigetben jelentősen jobb a helyzet, ott a lakóknak „csak" 16 százaléka tartozik ide.)

Beszédes a családok összetétele is, a városban ugyanis itt a legmagasabb a 100 családra jutó gyerekek száma: 139, szemben az átlagos győri 102-vel. És bár van egy-két városrész, ahol szintén átlag feletti gyerek él, például Bácsa vagy Marcalváros II., ott a kevésbé városias életstílus vagy a fiatalok kiugró aránya a magyarázat. Újvárosban, amelyre egyik sem igaz, a lakosság etnikai összetétele a valószínű ok. Mert bár az antiszegregációs tervben erre nincsenek külön adatok, egy korábbi szakértői becslés szerint az Újvárosban élők harmada roma, s a körülbelül hétezer győri romából ezer itt él.

Hogy milyen körülmények között, arról is tartalmaz beszédes adatokat a tanulmány; elég, ha csak azt vesszük, hogy az itteni lakások 40 százaléka önkormányzati tulajdon, többségük szociális bér- vagy szükséglakás, negyedük ráadásul komfort nélküli volt a népszámlálás idején. Az antiszegregációs terv természetesen nemcsak a száraz – és valljuk be, szomorú – tényeket tartalmazza, hanem megoldási lehetőségeket is. Hogy ezek mennyire lesznek, lehetnek hatékonyak, arra Csizmadia Zoltán, a felmérés koordinátora szerint hazai példa nem nagyon van, az önkormányzatok ugyanis eddig nem voltak rákényszerítve arra, hogy ennyire átfogóan foglalkozzanak a hátrányos helyzetű lakókkal.

– Most, hogy jelentős uniós források nyíltak meg, a pályázóktól megkövetelik, hogy közös stratégia alá vonják a lakás- és oktatáspolitikát, a szociális és munkaerő-piaci intézkedéseket. Azoknak az intézkedési terveknek, amelyeket a győri dokumentum tartalmaz, egy része nem új. Az alapelveket eddig is alkalmazta az önkormányzat, a terv csak rögzíti az eddig megkezdetteket, s összehangoltabban oldhatók meg a problémák – mondta Csizmadia Zoltán.

Ilyen például az önkormányzati bérlakások számának növelése, amely évek óta törekvés, vagy a meglévő lakások felújítása. A legnagyobb kérdés azonban talán a lakáscserék és lakáskiürítések mikéntje, ami elkerülhetetlen az újvárosi rehabilitáció során. Erre külön terv készül, melybe bevonják a segítő-támogató intézményeket, mint a családsegítő központok és a gyermekjóléti szolgálat.

A rászoruló bérlők másik lakásba költöztetése az egyik kézenfekvő megoldás, az azonban a terv szerint csak úgy történhet, hogy azok beilleszkedhessenek egy másik lakókörnyezetbe, azaz véletlenül se jöhessenek létre újabb úgynevezett szegregátumok. A városfejlesztési tervek alapján egyébként az elköltöztetés 72 családot érint; 43 közülük visszaköltözhet a felújítások befejeztével, 17 családot korábban elhelyeztek – jobb állapotú és magasabb komfortfokozatú lakásba –, 29 bérlőt pedig ezután fognak. Új elem a város antiszegregációs stratégiájában az ifjúsági építési telkek kialakítása, három éven belül, amely megállíthatja az elvándorlást: pályázati formában ingyenes telkeket biztosítanának fiatal családoknak.

Jelentős része a tervezett intézkedéseknek az oktatási integráció, többek között az, hogy egy 25 fős osztályban az úgynevezett sajátos nevelési igényű gyerekek száma ne haladja meg a hármat, azaz a 12 százalékot. Most az újvárosi Kossuth-iskola tanulóinak negyede ilyen.

Győr antiszegregációs tervét, a város közgyűlése már elfogadta, azaz az abban vállaltak kötelező érvényűek az önkormányzatra nézve. Ha pedig a várt uniós fejlesztési pénzek is megérkeznek, teljesítésüket kétévente ellenőrzik is.

Olvasóink írták

  • 6. Young girl 2008. július 03. 13:59
    „Én egy 15 éves lány vagyok és szintén itt lakom újvárosban! És nekem az a vélményem hogy bizony az emberek nagyon nagy előítélettel vannak az iskolában és nagyon sok más helyen is.Én úgy gondolom hogy nem csupán a romák hibája az emberek újvárosi előítélete!
    Tinédzserként is úgy látom hogy győrnek ha plusz pénze van, akkor nem arra kellene költeni hogy a belvárosban minnél több virág legyen! Bizony nagyon nehéz itt az élet! Mert a saját család tagok is szörnyülködnek azon hogy hol lakik az ember! És bizony itt is vannak rendes dolgozó emberek és bármilyen hihetelen még romák között is!
    Szerintem nem azoknak az embreknek kellene haragudniuk a romákra akik nem is velük eggyütt élnek hanem azoknak akik velük eggyütt élnek! És én velük eggyütt élek és mégis ugy gondolom hhogy nem az ő hibájuk mind ez, mert amíg az emberek nem fogadják be a társadalomba a kultúrájukat stb, és amíg előítélettel tekintenek rájuk, addig sem nekik, és sem a környezetükben előknek nem lesz normális életük! Ehhez persze a romáknak is változtatni kell a hozzá állásukon! Másrészt újváros tisztán tartására is jobban oda kellene figyelni! Ilyen fiatal szemmel is úgy látom hogy itt lenne az ideje a változásnak mert ezeket a dolgokat nem csak a felnőttek hanem a gyerekek is sőt mi talán még sokkal nehezebben viseljük!!”
  • 5. Mamika 2008. július 03. 13:39
    „Én mint újvárosi lakó azt tapasztalom hogy igen nagy az elő ítélet az újvárosiakkal szemben, pedig higyék el élnek itt normális dolgozó családok is.Mi is szívessen el kötöznénk innen igen sokszor előfordult hogy hátrányunk származott csak a lakó helyünk miatt.De akkor sem gondolom azt hogy meg oldás lenne az hogy ki rekeszék a romákat és az alul iskolázott magyar családokat, mert itt ez őket is érinti. Azzal egyet értek hogy iskoláztatni kellene őket és arra ösztönözni hogy dolgozzanak és ne a segélyeket várják. Szerintem pont az lenne a megoldás hogy be költöztessék őket olyan közösségbe ahol az emberek nagy része dolgozik és normális életet él .Van már rá példa .”
  • 4. párizsi lány 2008. június 18. 20:35
    „ide figyelj accentos te most tényleg azt hiszed,hogy ujvárosban csak romák laknak , Nem itt laknak normális emberek is akiknek már nagyon elege van a 2-3 roma szomszédból akiket pár éve a nyakuikra raktad a lakásirodából ? Mi is szégyenljük,hogy itt lakunk a romák miat nekünk sem kellemes elhiheted csak éppen tenni nem tudunk ellene.már rég elhutem volna a csikot innen ha lenne rá mód de a lakáshivatal csak a kezéttárja szét amikor segitségért fordultunk hozzá. nekünk is jogunk lenne a normális élethez”
  • 3. Joja 2008. június 05. 07:38
    „Miért nem lehet azt bevezetni, hogy csak azok a családok kapjanak támogatást akik x évnyi munkaviszonyt fel tudnak mutatni???”
  • 2. raffy2 2008. június 04. 20:07
    „na igen,nem is tesznek semmit azért,hogy jobb körülmények között éljenek,mondván ami lakásban laknak,az önkormányzati.tegye renbe az.igen munkára és tanulásra kell őket kötelezni,de amíg csak úgy megy a pénz nekik,addig ez nem fog menni.”
  • 1. Accentos 2008. június 04. 09:34
    „Azért az nagyon jó,hogy ezeknek az embereknek nem kell semmit tenni azért,hogy jobb körülmények közé kerüljenek.Ha eddig jó volt nekik az,ahol laktak,most miért nem jó? Ha annyira igényük lenne a komfortosabb életre,valószínű,tettek/tennének érte,de jól elvannak ők,se igényük,se kultúrájuk a jobbra saját erőből.( hozzáteszem:tisztelet a kivételnek,aki tud változtatni,de nem ez a jellemző sajnos).Ha a tisztelt városvezetés változtatni szeretne ezen a városrészen,ne az legyen az első gondolat,hogy beköltöztetik őket a normális emberek közé,akik 20-25 évig gályáznak azért,hogy a lakásukat magukénak mondhassák.arról nem beszélve,hogy azokon a részeken,ahova költöztetik őket,biztos csökkennek majd az ingatlanárak.Szerintem tanitsák őket szakmára,ugyis hiány van az iskolákban.Foglalkoztatni is lehetne őket,manapság nagy divat támogatást felvenni kissebbségi munkaerő után.azokat a házakat is fel lehetne ujítani,biztos van rá forrás,meg kell keresni a megfelelő lehetőségeket,azért vannak a városvezetésben az okos emberek,hogy ilyen dolgokkal foglalkozzanak.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fúzióra lépett az LHB és a Patent Security

Amikor 1991-ben Győrött megalakult az Alarm Patent, többször újsághírnek számított, hogy bolti… Tovább olvasom