Kisalföld logö

2018. 02. 23. péntek - Alfréd -1°C | 2°C Még több cikk.

Állami milliárdok végtörlesztésre

A munkaadók egyszeri, legfeljebb 7,5 millió forintos támogatást adhatnak adómentesen a munkavállalóiknak; kifejezetten végtörlesztésre.
Ha minden eladósodott megyei közszolga kapna támogatást, akár 40 milliárd forintot kellene előteremteni – valahonnan. A munkaadói szervezetek első reakciói szerint nem várható, hogy túl sok magáncég él ezzel a lehetőséggel. A közszférában azonban akár jelentősen bővülhet a végtörlesztők száma.

Ezt a kijelentést arra a felmérésre alapozzák, amelyről elsőként a Kisalföld írt, s amely egyébként Győr-Moson-Sopron megyéből indult el. Röviden: a megyei kormányhivatal vezetője november 17-én írt levelet a jegyzőknek, ebben arra kérte őket, hogy másnapra – név nélkül – gyűjtsék össze a jelzáloggal biztosított devizahitelesek számát, s azt, hogy közülük hányan tudnak/akarnak végtörleszteni.

Kedden hivatalosan is megerősítették, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felmérést végez ugyanebben a tárgykörben.

Számolni azokkal az adatokkal lehet, amelyet a megyei kormányhivatal, a győri önkormányzat, illetve a KSH gyűjtött össze. A kormányhivatal levelére 48 jegyzőtől érkezett válasz (ebből 13 körjegyzőség). Eszerint 1100 önkormányzati munkavállaló közül 300 devizahiteles; mintegy százötvenen-kétszázan közel 2 millió svájci frankot vettek fel, százan pedig összesen százezer eurót. A válaszadó közalkalmazottak mintegy negyede devizahiteles.

Győrben az 5300 önkormányzati alkalmazott közül 900-an rendelkeznek valamilyen devizaalapú hitellel. A KSH kimutatása szerint Győr-Moson-Sopron megyében 26.536 közalkalmazott dolgozik. Ha tehát húsz százalékuk (5307) devizahiteles, s mindenki megkapja a 7,5 millió forintos támogatást, akkor csak a mi megyénk mintegy 40 milliárd forinttal terheli meg az állami költségvetést.

Az országban 740 ezer közszolga dolgozik, az előbbi arányokkal számolva 175 ezren részesülhetnének az állami kedvezményből. Ez esetben 1300 milliárd forintot kell valahonnan előteremteni. A szakemberek szerint ez lehetetlen. S még azt is elképzelhetetlennek tartják, hogy a büdzsé elbírná azt a pluszterhet, ha minden igénylőre átlagosan csak egymillió forint jutna. Ugyanis 175 milliárdos tartalék sincs most erre.

Hangsúlyozni kell, ez nem hitel, hanem támogatás. S ahogy a cikkünk elején jeleztük, mivel a magánszférát senki nem kötelezheti erre, ezért tömegével nem indulnak meg az átutalások a munkavállalók számláira.

De más kérdőjelek is maradtak: Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a munkajogi problémákra hívta fel a figyelmet. Szerződés híján ugyanis nincs rendezve, hogy mi történik, ha a munkavállalónak adnak több millió forint támogatást, de ő kilép utána. Az Indexnek így nyilatkozott erről: „Valószínű, hogy ebben formában inkább a jobb érdekérvényesítő képességű munkavállalók, azaz a vezetők fogják megkapni vagy megítélni maguknak a támogatást, míg a többiek el se jutnak ilyesmivel a vezérigazgatóig."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kerékpárost sodort el az autó Győrben

A zebrán akart áthajtani a kerékpáros kedden este 8 óra körül az Ikva és a Lajta utca… Tovább olvasom