Kisalföld logö

2018. 10. 18. csütörtök - Lukács 10°C | 21°C Még több cikk.

Ali pasa kéjtornya a Dunakapu téren állt

Győr - A régészek és az építészek értékes információkkal gazdagodtak a győri Széchenyi és Dunakapu terek geofizikai térképeit látva. Míg előbbin egy, már feltételezett római kori út vonala látható, utóbbin egy legenda kelt életre: Ali pasa kéjtornyának körvonalából egy negyed rajzolódik ki.
A város rehabilitációs programjának részeként készített  talajradaros felmérést a budapesti Geomega Kft. a terekről. A munka koordinálásában és kiértékelésében részt vett a Xántus János Múzeum.

A győri Xántus János Múzeum vezető régésze, Bíró Szilvia elmondta, az eredmények pontos feldolgozása, az eddigi – 1949-ben, az 1968–69-ben és az 1998–99-ben végzett – régészeti kutatásokkal való összevetése még zajlik.

– A felvételeken kirajzolódnak az egykori ásatási területek. A Széchenyi téren egy keleti irányú képződmény, szaknyelven anomália látszik. A római korban itt egy polgári város volt, a táborban élők családtagjai, kereskedők, iparosok lakták. A korábbi ásatások alapján ismertük, hogy itt húzódhat a város belső útja, de a radarképeken látszik, hogy tovább vezet délkeleti irányba – magyarázta Bíró Szilvia, a római kor ismerője.
A régészek a radarképek alapján a fel nem tárt részekről meg tudják mondani, mik azok, amik szintén a városhoz kapcsolódhatnak.

Ali Pasa kéjtornya a győri Dunakapu téren. A galéria megnyitásához kattintson a képekre >>


– A Széchenyi tér alatt római kori település van, épületeinek vonalai láthatók. Ez megerősíti, hogy nemcsak egy utcára felfűzött házsorból álló, hanem egy többházas településről van szó, ami a mai belvárost felöleli – tudtuk meg Bíró Szilviától, aki megjegyezte, a Széchenyi tér területét a XIII. századtól használták térként, így alatta minden ott van a korábbi időkből.

A Dunakapu téren nem volt még régészeti feltárás. Azonban számos olyan képződmény, anomália látható, ami idézi a régi korokat. A régész szakember szerint ami biztosan látszik, az az 1939-ben elbontott házsor alapozása. A radarfelvételek alapján épületbelsők értelmezhetők, s valószínű, a kazamatarendszerhez köthetők. S még egy érdekes, épületre utaló negyedkörív, ami egy körbástyára utal. A tér hídra vezető sarkánál látható.

– Ez alapján egy legenda látszik megdőlni, ami így nem legenda már, hanem valóság. Ugyanis itt állt Ali pasa kéjtornya. Itt mondta ki híres-hírhedt mondatát:

A keresztények akkor foglalják vissza Győrt, ha a félhold betelik, a csengettyűk megszólalnak a kapun és a vaskakas kukorékol
– vette át a szót Szabó Gyula, a megyei építészkamara elnöke.

Az építész a talajradar-technikáról elmondta, korszerű módszerrel ultrahangjeleket bocsátanak a föld mélye felé, s a visszaverődő jelek alapján láthatóvá válik, melyik rétegben milyen tárgyak, maradványok, anomáliák – talajsűrűség-eltérések – vannak.

– Mindez egy háromdimenziós ábrán jelenik meg, megkönnyítve a kutatórégészek munkáját. A mérési eredmények alapján el lehet dönteni, hogy a tényleges régészeti kutatás, a bemutathatóság vagy a megőrzés érdekében hol legyen, hol kezdődjön az ásatás. Nullától öt méter mélységig képes a berendezés megjeleníteni azt, ami a föld alatt van – mondta Szabó Gyula.

A reneszánsz éve van idén, ezért külön örül az építész, hogy a kutatás a Dunakapu térre is kiterjedt. A terület, ahol korábban házak álltak, bástyák védték a várost, s az ágyúdomb is ott volt a kazamatákkal, 1939-ben lett tér.

– Győr, s a reneszánsz kori emlékeket említve a házak gyakran voltak kitéve pusztításnak, így a föld feletti rész gyakran változott. Ami a föld alatt maradt, nem bolygatták. Ezért különleges Győr föld alatti arca, ami különösen a belváros vonatkozásában egészen mást mutat, mint ami a felszín felett látható. Például a Kreszta-ház pincéjéből átmehetnénk a Tejfölös köz sarkánál lévő házhoz, ha nem volnának a járatok elfalazva.

A pincék megőrizték azt a középkori városarculatot, ami a felszínen történt a barokk és a klasszicizmus korán át a mai állapotokig – részletezte Szabó Gyula, s hozzátette:

– Ezért külön öröm minden megyei építész számára, hogy a Dunakapu tér, ami soha nem volt kutatva, megőrizte a reneszánsz erődépítészet megmaradt emlékeit. Ugyanis amikor kialakították a felszínt – hagyományos győri eljárással letarolták a tetejét –, a többit nem bántották. A fülesbástyáknak csak tíz százaléka látható a felszínen, a többi a föld alatt van, s a termek, kazamatafolyosók is. Ezekkel találkoznánk, ha feltárnák a területet.

Az építész szakember szerint Győr akkor volt igazán világhírű, amikor a reneszánsz tartott, hiszen Európa második legnagyobb reneszánsz erődje állt itt.

– A török úgy hívta, Európa kulcsa, s én úgy érzem, most is az. Több köze van Győrnek a reneszánsz időkhöz, mint a barokkhoz – jelentette ki Szabó Gyula.

A város kultúrát felügyelő alpolgármestere, Ottófi Rudolf lapunk érdeklődésére elmondta:

– Ismeretekre tettünk szert a város múltját tekintve, ami azt jelenti, foglalkoznunk kell a feltárások elvégzésével. A Széchenyi teret rendbe tesszük, ami nem jelenti, hogy régészeti kutatások ne induljanak. Akár üvegpadló is lehet azon a részen, ahol érdekességeket lehet találni. De unikummá tenné a várost, ha a múzeum bejáratával szemben a pincéből el lehetne indulni a tér alá – sorolta elképzeléseit Ottófi Rudolf.
Az alpolgármester a Dunakapu térrel kapcsolatban megjegyezte, arra zajlott egy tervpályázat. Felül kell vizsgálni, hol lehetne mélygarázst építeni, esetleg azt a feltárt régészeti érdekességekhez kötni, azokat láthatóvá tenni.

Miért kéjtorony?
Ali pasa a legenda szerint ebből a toronyból éppen rálátott a Rába és a Duna összefolyására, amely akkoriban egy tószerű képződmény volt. A természet szépsége valósággal lenyűgözte, ha tehette, a toronyban időzött, s a látvány szépségében fürdőzött. Ezért nevezték el a gyönyör, a kéj tornyának.

Olvasóink írták

  • 2. hkornel1@t-online.hu 2012. szeptember 07. 17:02
    „Nagy a csend. Éveken keresztül üldözték belvárosban az autókat. Igazuk volt. Autó mit keres olyan helyen, ahol az emberek sétálnak. A turisták megtekintik a városunk nevezetességeit. A történelmi múlt Győrnek nagyon fontos.Városatyánk legfőbb programja a turizmus fejlesztése volt. Vajon csak volt? Tényleg, a dunakapu tér vajon melyik dimenzióba fér. Hazánk legjelentősebb történelmi feltárása zajlik. Beigazolódott, hogy már a rómaikorban is jelen voltak, és jelentős stratrégiai helyőrség volt. Onnan számítva hány jelentős fejlődésen ment keresztül Győr. Vajon szabad-e lerombolni azt amire büszkék vagyunk. Vajon megengedhető-e az, hogy autók tömege jelenjen meg újból, amit senki sem akar. Rombolás nélkül pedig autógarázst építeni nem lehet! Nem illik bele a Dunakapu tér arculatába. Jóindulatú újra átgondolásra van szükség. Jobb lesz az idegenforgalom látogatottsága. Győrieknek és környékének legyen mire büszkébbnek lenni. Csodálatos érzés, hog nekünk is van büszkének lenni. Buda, Eger, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely és Pécs”
  • 1. onem 2011. november 19. 16:35
    „Hol van most a Tejfölös köz? Meg tudná valaki írni?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán Viktor a sajtóházban: Borkai évtizedes megoldás

Győr – Nem gyakran vendégeskedik szerkesztőségekben. Minek, kinek köszönhetjük, hogy Géza… Tovább olvasom