Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Áldozatok a szovjet gulágon

Magyarország - Hatvanegy évvel ezelőtt, 1947. február 25-én a szovjetek letartóztatták és bírósági tárgyalás nélkül húsz év kényszermunkára ítélték Kovács Béla kisgazda politikust. Ez a nap 2000 óta a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Több mint egy évtizede jelent meg a Kommunizmus fekete könyve. A kötet tanúsága szerint – többek között – a Szovjetunióban 20 millió, Kelet-Európában 1 millió – összesített adatok szerint a világon 100 millió – áldozata volt a kommunista rendszernek.

Rózsás János
Magyarországon közel 600 halott az 1919-es kommün, 40 ezer internált, 43 ezer börtönbe vetett az 1945–50 közötti időszak, több mint 200 kivégzett, 12 ezer kitelepített, 9 ezer munkatáborba hurcolt, 390 ezer elítélt pedig az 1951–56 közötti politikai időszak számlájára írható. Az 1956 utáni megtorlás feketelistája: közel 250 kivégzett, 13 ezer internált, 27 ezer börtönre ítélt. Egyes adatok szerint 700 ezer magyart deportáltak a Szovjetunióba.

Közülük való Rózsás János író, műfordító – a világhírű orosz író, Szolzsenyicin rabtársa, barátja – is, aki 1944 decemberében, mint frontszolgálatra mozgósított levente, 18 évesen esett szovjet fogságba. Az elhárítás tartóztatta le társaival együtt, majd a megalázó vizsgálati fogság után – koholt vádak alapján – a katonai törvényszék 10 év javító munkatáborra és örökös száműzetésre ítélte. A sokat meg- és átélt író nemrégiben a kajárpéci népfőiskolán beszélt – saját tapasztalatait is beleszőve – arról, milyen gyötrelmes körülmények között sínylődtek, szenvedtek, tűntek el magyarok a szovjet gulág kényszermunkatáboraiban. Rózsás János egy év híján letöltötte az ártatlanul rámért súlyos ítéletet. Ahogy fogalmazott: a szovjet birodalom Kínával határos vidékéről a Kárpátok lábáig több ezer kilométeres vonatutazás, hosszú várakozás, idegtépő bonyodalmak után 1953. december elején este léphette át szülei nagykanizsai házának küszöbét.
Hazatérése után több társával együtt kérelmezte rehabilitációját. A Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának Katonai Kollégiuma felülvizsgálta azokat, és az ítéletet bűncselekmény hiányában visszavonták, ügyüket megszüntették és személy szerint Rózsás Jánost 1963-ban rehabilitálták. Természetesen ezután sem feledkeztek meg róla, titkos megfigyelése egészen 1989-ig folyt, a magyar hatóság egészen a rendszerváltásig rajta tartotta a szemét. Fogságba kerülését, a leventék sorsát, szovjet fogságának naplóját azóta több könyvben megörökítette. (A Rózsás Jánosról készült hosszabb írást a szombati Szieszta mellékletünkben közöljük.)


Olvasóink írták

  • 1. utód 2008. február 26. 16:53
    „Súlyos ez a hallgatás.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Evitát keresik

Győr - A Győri Nemzeti Színház következő évadának darabjai ugyan még nem publikusak, de egyet… Tovább olvasom