Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

Akkor most mi is a teendőnk?

„ Mi lesz azokkal a kistelepülésekkel, amelyek nem tudnak ilyen társulásokat létrehozni?” – teszi fel a kérdést az alig hatszáz lelkes Lázi polgármestere a kistérségek számára kiírt pályázat kapcsán. Válintné Fekete Teréz levelet írt szerkesztőségünkbe, amelynek szerkesztett változatát ezennel közöljük.

„ Ebből elegem van"

Elmúlt másfél éves polgármesterségem alatt még nem fordult elő velem ilyen, de most a napokban egy tanácskozás kellős közepén felálltam, és azzal, hogy „no, nekem ebből elegem van", otthagytam az egészet. A többcélú kistérségi társulások támogatása volt a téma. Azóta már eltelt néhány nap, de felháborodásom, sőt, inkább elkeseredésem azóta sem csökkent.

Hogy mi a baj? Lássuk részletesen! A kormány kitűzött célja, hogy javítja a lakossági szolgáltatások színvonalát és hatékonyabbá teszi azok ellátását. Eddig semmi baj, nagyon jó lenne, ha ez megvalósulna… A fenti célok elérése végett kijelölték a kistérségek határait.

Működjenek, ha tudnak

Jött a második forduló, amikor is ezekre a kistérségekre azt mondták, mostantól működő egységek, és ezeken belül kell a társulásban is megoldható feladatokat ellátni. Hogy történelmi hagyományaik kiket kapcsolnak úgy igazából össze, nem érdekes, ezen belül kell társulnotok – mondja ki a 244/2003. számú kormányrendelet. (No igen, tudom, a jelenleg működő társulásokat nem kell senkinek sem felszámolni, csak nem azokat támogatják, és nem úgy… működjenek, ha tudnak.) Még ez idáig sem olyan borzasztó, legfeljebb számos szépséghibája van a dolognak, de ami ezután jön…

Kettős mércével

A társulásban folytatott feladatellátás költségtakarékosabb, tehát a cél ezek támogatása. A többcélú kistérségi társulás 80–120 millió forintban akkor részesül, ha a térségen belüli összes önkormányzat részt vesz benne. Ehhez még az szükséges, hogy legalább három közszolgáltatási feladatot közösen lássanak el.
Aki csatlakozik, vagyis megfelel a kormány elvárásainak, jól jár, vagyis pénzhez jut. Ha ott maradok a

tájékoztatón, azt kellett volna

megkérdeznem: és mi lesz azokkal a kistelepülésekkel, amelyek nem

tudnak ilyen társulásokat létrehozni?
Nem azért, mert nem akarnak, hanem mert az előírt feltételeknek nem felelnek meg.

Halmozódó problémák

Miről is van szó konkrétan? Ahhoz, hogy a maximális támogatási összeget tudjuk megcélozni, annak a feltételnek kell megfelelni, hogy a kistérség összes lakosságának 60 százalékát bevonja a társulás, vagy az önkormányzatok 60 százaléka kell hogy csatlakozzon, és ez lefedje az ott élő lakosság 50 százalékát. Már ez is gondot okozhatna, viszont a probléma még ezután halmozódik, ugyanis társulni legalább három közszolgáltatási feladatra kellene.
A közoktatási társuláshoz (ami az egyik kötelező elem) az kell, hogy a 2004/2005. nevelési évtől az egy csoportra jutó gyermekek száma óvodában legalább 10 fő, alsó tagozatban 10,5 fő, felsőben 11,5 fő legyen. A 2005/2006-ostól ezek a létszámok sorrendben 15-re, 15,75-ra, 17,25-ra módosulnak. Ez azt jelenti, hogy egy társuláson belül az összes évfolyamon létező csoportok átlaglétszáma el kell hogy érje ezt a számot. A kisiskolákban általában nincs ennyi tanulónk.
Megoldás a csoportok összevonása, de ez azzal járna, hogy egy háromközséges társulás esetén legalább egy helyen be kellene zárni az iskolát, ezt pedig nem akarjuk megtenni!

Nincs miről beszélni, ha


Mondhatnánk, hogy ha ennek nem felelünk meg, nincs is tovább miről beszélni társulásügyben, de ha még tovább boncolgatjuk a témát, más „gyöngyszemekre" is bukkanunk. Pedagógiai szakszolgálatot is létre kell hozni, ami egyébként nagyon jó dolog volna, ehhez viszont nyolc-tíz helyiséges intézményt kell felállítani sok-sok alkalmazottal. Ahol a térség központja rendelkezik alkalmas épülettel, ez talán meg is oldható, viszont a mi kis központunkban tudomásom szerint nincs ilyen.

Még talán említsük meg az egészségügyi alapellátást biztosító többcélú társulást. Meg kellene szervezni ezen belül például a központi orvosi ügyeleti rendszert. Erről csak nagyon röviden annyit, hogy a társadalombiztosítás szerint 30 ezer ember kell egy körzetben ahhoz, hogy finanszírozható legyen, mi ebben a térségben 17 ezren vagyunk.

Végül néhány kérdés

Még nincs vége, de most már abbahagyom. Néhány szerény kérdésem van csupán. Van még ilyen térség több is, vagy egyedül vagyunk? A térségfejlesztési társulást mindenképpen létre kell hozni, szól a jogszabály – most vagyunk abban a helyzetben, hogy a közelebbi és távolabbi folyamatokat meg tudjuk ítélni és tervezni? Ki az a szakember, aki most, ennyi bizonytalansági feltétel mellett megalapozott területfejlesztési koncepciót tud alkotni? Itt a hangsúly a megalapozotton van, hisz valamilyet bárki tud (és ha másra nem is, de erre lesz 9–20 millió forint térségenként – éljenek a szaktanácsadók!).
Aki kimarad, lemarad – mondják.
Akkor most mi is a teendőnk?

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A városvezetés szerint Győr fejlődik

A győri politikai elit nem fáradt ki, Győr fejlődése nem állt meg – állította kedden… Tovább olvasom