Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Ágak a Galgóczi-családfán

Galgóczi Károlyné majd másfél évtizede foglalkozik helytörténeti kutatással.
Nemrég Ménfőcsanak kronológiájával, bibliográfiájával nyert első díjat a megyei honismereti pályázaton. Igazi kuriózumnak viszont a Galgóczi-családfáról készült munkája számít.

Galgóczi Erzsébet a hetvenes években kezdett el foglalkozni családja történetével. A Kossuth-díjas író, miként erről hagyatékában több dokumentum tanúskodik, annak idején el is látogatott Galgócra (a ma Szlovákia területén található Hlohovecra), a család névadó városába.

Az „utolsó paraszt"

– Sógornőm többször nyilatkozta, hogy megírja az „utolsó paraszt" regényét, benne a Galgócziak történetét is, de mindig akadt más téma, amit fontosabbnak tartott. A családi összejöveteleken gyakran szó esett az élő rokonokról, időnként össze is számoltuk őket. Közel háromszázig jutottunk, de ha rákérdeztem, hogy ki kinek a rokona, vagy ki volt a nagyapjuk, dédapjuk, netán annak testvérei, arra már senki sem emlékezett – idézte fel a kezdeteket Galgóczi Károlyné, aki az írónő szándékát sajátos, szépirodalmi helyett tudományos formában valósította meg.

Nagy kitartással

Galgóczi Károlyné
A könyvtári kutakodás után plébániáról plébániára, levéltárról levéltárra járt. Kitartással böngészte, jegyzetelte az anyakönyveket, adóösszeírásokat. A csanakhegyi, nagy- és kisbaráti, écsi, révfalui, Győrött a belvárosi plébánián áttanulmányozott dokumentumokban fontos adatokra bukkant. Kiírta az összes Galgóczi nevű megkereszteltet, megházasodottat és megholtat, és a család eredetét kutatva kénytelen volt elővenni azt a legendát, amit Galgóczi Erzsébet Hűség a múlthoz című írásában említett.

Él a legenda

– E szerint az ezernyolcszázkilences kismegyeri csata után a szétvert nemesi táborban találtak egy ötéves, díszes ruhájú kisgyereket, aki csak annyit tudott magáról, hogy Galgóczi Károlynak hívják. A csanaki pap örökbe fogadta, és mikor megnőtt, elküldte a földesúrhoz, a pannonhalmi főapátság vincellérének. Erzsi utánajárt a történetnek, de rá kellett jönnie, hogy abban az időben több Galgóczi nevű család is élt a környéken, így arra már nem vállalkozott, hogy az anyakönyvek alapján elkészítse a családfáját. Jegyzeteiben viszont megtalálható az általam összegyűjtött nevek egy része. Egyébként ez a legenda, aminek lényege az én értelmezésemben a harc, a katonaság, a nemesi kiváltság, vagyis valamiféle előny a társadalomban, ma is él a testvérek között. Legidősebb sógornőm nekem is szinte kötelezővé tette, hogy továbbadjam az unokáimnak.

Valójában kik is voltak

Az igaz, hogy az ősök között voltak katonák, sőt, az egyik Galgóczit a dunai hajóhad naszádos vajdájaként említik, de igazából az elmúlt két évszázadra nem ez volt a jellemző. Békés, dolgos emberekként művelték, műveltették például a csanakhegyi szőlőiket, földdel foglalkoztak. De nem is ez a kutatásaim lényege, hanem az az anyakönyvi adatok alapján összeállított tizennégy családfa, amiből tényszerűen kiderül, valójában kik is voltak Galgóczi Erzsébet író ősei.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Városrét lesz az új városrész neve

A Városrét elnevezést találta a legjobbnak a zsűri, így ez lesz a Rába-gyár volt győri Budai úti telepének helyén az Engel Group által felépítendő városrész neve. A név kiötlője, azaz a névpályázat győztese 3 millió forintos lakásvásárlási bónt vihet haza, melyet a felépítendő lakások egyikének megvásárlásakor válthat be. Az Engel már kezdi értékesíteni az első ütem lakásait. Tovább olvasom