A szélsőséges csapadékok próbára teszik a vízelvezető rendszereinket. Győrben a Pannon-Víz zrt. közel hatezer darab rácsos víznyelőt üzemeltet. Ezek a központi csatornarendszerre vannak kötve. – Kisebb esőknél a víznyelőkbe folyt víz eljut a bácsai szennyvíztisztítóba és közel 95 százalékos hatékonysággal megtisztítva a Mosoni-Dunába jut. A bácsai telep óránként „csak" hatezer köbméter szennyvizet tud fogadni. Ennél több víz egyszerűen kimosná, elsodorná a biológiai tisztítást végző baktériumokat, az „eleven iszapot". Nagy záporoknál azonban ennek három-négyszeresét kell elvezetni minél gyorsabban. Ilyenkor sorra nyílnak a záporkiömlők és az óriási mennyiségű vizet a folyók nyelik el.
„Az igazság az, hogy nem szívesen használjuk a záporkiömlőket. Ilyenkor a csatorna tartalma – tizenöt-hússzoros hígítással ugyan, de – a folyókba kerül. Ez azonban még mindig jobb, mint hogy a mélyebben fekvő utcákat, lakásokat elöntse a szennyvíz – mondja
Kovács István, a Pannon-Víz zrt. üzemelésvezetője. Megjegyzendő, hogy fővárosunk szennyvizének kétharmada még ma is tisztítatlanul kerül a Dunába.
 |
| Az esővíz csak akkor kerülhet gyorsan a csatornarendszerbe, ha nem tömíti el semmi a lefolyót. |
– Hogy minél jobban működjön a csatornarendszer, a víznyelőket évente kétszer kitisztítjuk. A frekventáltabb helyekre többször is visszatérünk. Sajnos építkezések környékén gyakori, hogy a víznyelőkbe beton- vagy aszfaltmaradék kerül.
A Hédervári úton és a Király utcában két víznyelőnk is van, ahol fel kell bontanunk az útburkolatot és ki kell vésnünk a csatornából a belekötött építőanyagokat – mondja Kőváry Attila, a csatornahálózat művezetője.
Legtöbbször gyepnyiradék vagy utcai szemét okozza a dugulást. Sokszor két marék szalmáért vagy egy reklámszatyorért megy ki a szippantókocsi. Mára már elértük, hogy az utcán szétszórt szemét egyre kevesebb, jó lenne, ha lenyírt fű se kerülne az aszfaltra. Egyre többen belátják, ha a lefolyó csapadékvíz a zápor első percében odasodorja a szalmát a víznyelőhöz, az bizony sok bosszúságoz okoz.