Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 19°C Még több cikk.

A vörös barátok legendája

A sokorópátkai vörös barátokról szóló monda igazságtartalmát kísérelte meg kideríteni sokéves munkával dr. Edelényi Adél néprajzkutató. Az eredményt nemrégiben könyvben jelentette meg.
Sokorópátkán él egy monda, amelyet szinte minden helybeli ismer. A hagyomány szerint a községtől egy-két kilométerre található Harangozó-hegyen állt hajdan a vörös barátok kolostora. Az elmondások alapján az egyházi személyek nem voltak éppen szent életűek, sőt, éppen hogy rabló lovagoknak tűnnek fel a történetekben, akik asszonyokat, lányokat hurcoltak el, áldozataikat megkínozták, sőt, időnként meg is ölték. Az elbeszélésekben szó van az általuk Pátka és Pannonhalma között kiásott alagútról és elrejtett kincsekről is.

Másfél évtizedes munka

A sokorópátkai származású, Győr-Ménfőcsanakon élő dr. Edelényi Adél néprajzkutató középiskolás kora óta, másfél évtizede foglalkozik ezzel a témával, amelynek eredményét – a helyi képviselő-testület és Mecséri Lajos polgármester támogatásával – nemrégiben jelentette meg „A harangozó-hegyi vár története a sokorói szájhagyományban" című könyvében. Az évek során körülbelül száz, Sokorópátkán és környékén élő embert kérdezett meg a mondáról.

Más a valóság

A kutató kiderítette, hogy a valóság és a szájhagyomány ezúttal sem fedi egymást. „A vörös barát kifejezést régen a templomos lovagrend tagjaira használták, de a források szerint a Harangozó-hegyen nem ők, hanem a pálosok alapítottak kolostort valamikor a XV–XVI. század fordulóján" – mondta dr. Edelényi Adél. Ekkor azonban a templomos rend hivatalosan már nem létezett, miután az 1300-as évek elején koholt vádak alapján megszüntették a szervezetet, tagjai egy részét pedig kivégezték.
A szakember szerint a sokorói történet elemei nagyon hasonlítanak a templomosokról Európa több mint ötszáz, a Kárpát-medence mintegy háromszázötven településén hallhatókkal. Dr. Edelényi Adél könyvében azt állítja, hogy a magyarázat éppen az ellenük folytatott koncepciós perben keresendő. A csaknem hétszáz éve kreált vádpontokból eredhettek azok a történetek, amelyek a lovag-szerzetesek eretnekségéről, romlott erkölcseiről szólnak. A fantáziálásnak ugyancsak alapot adhatott a rend nyilvánosságot kizáró titokzatossága. A kutató úgy véli, a monda hazai elterjedésében a Magyarországra érkező német telepesek játszhattak szerepet.

A történet nyitva marad

Kérdésünkre, nem okoz-e csalódást a kutatás eredménye a helybelieknek, dr. Edelényi Adél azt válaszolta: „A sokorópátkaiak úgy érzik, ez a monda az egyik leglényegesebb eleme a falu történetének. A visszaemlékezéseket nem cáfolom, és végül is nyitva hagyom a kérdést, hogy a pálosokat megelőzően templomos birtok volt-e a Harangozó-hegyen. A könyv így a mondát megörökíti, és lehetőséget ad arra, hogy új elemekkel bővüljön a történet, amint a könyvben olvasottak alapján továbbmesélik a pátkaiak leszármazottaiknak."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tíz perc két levegővel a 22-esen

A járatbővítés ellenére még mindig zsúfoltság várja azokat az utasokat, akik a helyi… Tovább olvasom