Kisalföld logö

2017. 11. 24. péntek - Emma 3°C | 8°C Még több cikk.

A választáson nem osztanak ezüstérmet

A Magyar Szocialista Párt esélyei nem romlanak az őszi önkormányzati választásokon – állítja Molnár Csaba megyei elnök.
– Ezek a napok a kormányprogramról szólnak. Alig akad szakértő, aki elmulasztaná megjegyezni, hogy kevés a konkrétum, nem derül ki belőle, mit és hogyan akar tenni a kormány. Önnek tetszik az iromány?

– A kormányprogram ilyen műfaj: vegyük elő a négy, a nyolc, a tizenkét évvel ezelőttit, és látjuk, hogy mindegyik általános célokat és néhány konkrétumot határoz meg. A mostani is pont így néz ki, semmivel nem kevésbé konkrét, mint a korábbiak. Azért azt senki nem gondolhatja, hogy a törvényjavaslatok szövegét is rögtön beleszerkesztik.
A kormány tudja, mit akar, amit mutat, hogy a miniszterelnök már el is küldte a kilenc, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot az ellenzéknek.

Az Országgyűlés a héten már több törvénymódosítást el is fogadott, például a parlamenti képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének csökkentéséről. Ez azért volt fontos, mert a politikának meg kell mutatnia, hogy magán kezdi a takarékoskodást.

– Szavaiból azt veszem ki, hogy elégedett a programmal.

– Teljesen egyet tudok érteni vele. Összhangban van azzal, amit a választásokon mondtunk, és azzal is, hogy országreformot kell végrehajtani, benne az államreformmal és a költségvetési reformmal.

– Azt hiszem, sokan úgy érzik, hogy a kampányban egyáltalán nem erről volt szó.

– Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök-jelölti tévévitában és több nyilatkozatában is megmondta, kiigazításokra lesz szükség. Ezt senki nem tagadta. Sőt, politikai elemzők szerint ez volt az egyetlen választás a rendszerváltás óta, amelyen a kevesebbet ígérő oldal nyert.

– A kampányt ezzel szemben egyrészt mégiscsak a fejlesztési ígéretek uralták, másrészt szó nem volt az utólagos tandíjról, a kedvezményes áfakulcs esetleges felemeléséről. Sok választónak emiatt tűnhet úgy, hogy nem erről beszéltek.

– Egy friss felmérés szerint a többség elfogadja, hogy kiigazításra van szükség, és felkészült rá. Márpedig ha derült égből villámcsapásnak tűnnének a mostani tervek, akkor a kutatásból a közvélemény megdöbbenése derült volna ki.

– Nem tart attól, hogy a reformhangulat azonnal tiltakozásba fordul át, amint az emberek szembesülnek azzal, pontosan hogyan érinti őket a kiigazítás?

– Nem vagyok jós, de nem tartok ettől. A választások végeredménye is megmutatta, hogy a választópolgárok jóval bölcsebbek annál, mint ahogy ezt némely politikus és politológus gondolja. Mindenki látja, hogy bizonyos kiigazításokra szükség van. Lesznek, akik ezt örömmel elfogadják, a többség tudomásul veszi, de nem örül neki, mások tiltakozni fognak. Az mondjuk jó lenne, ha a tiltakozásokat nem az ellenzék szervezné, mint a gazdatüntetések esetében történt.

– Számol azzal, hogy a nagy kiigazítási buzgalom következményeként a szocialisták meggyengülnek az önkormányzati választásokon?

– Abban hiszünk, hogy az ország érdeke jóval előbbre való a párténál. Másként fogalmazva: a költségvetés rendbetétele, az euró 2010-es bevezetése és a fejlesztések fontosabbak annál, mint hogy ki nyeri az önkormányzati választásokat. De visszautalok arra, amit az imént mondtam: a választópolgárok bölcsek, ezért nem gondolom, hogy romlanának az esélyeink. Jó programunk lesz, és jó jelöltjeink vannak.

– Térjünk rá a választási eredményre. Az ön helyzete Szijjártó Péteréhez tűnik hasonlónak abból a szempontból, hogy bár mindketten vesztettek egyéni körzetükben, mégis dicséretet kaptak párton belül. Elégedett magával?

– A városban, a pártban úgy kapom a dicséreteket, hogy még én szólok: de hát nem nyertem. Nem vagyok elégedett. A választás olyan verseny, ahol nem osztanak ezüstérmet. Igaz, elégedetlen sem lehetek, hiszen fiatalon, első választásomon néhány száz szavazattal kaptam kevesebbet egy rutinos, tehetséges politikusnál, aki már a harmadik ciklusban képviselője a választókerületnek. Pozitívnak leginkább azt tartom, hogy a választókörzetben jóval többen szavaztak rám, mint ahányan az MSZP listájára.
– A megyében az MSZP a listás eredményeket tekintve alig erősödött valamit 2002-höz képest, igaz, egy helyett két egyéni mandátumot gyűjtött be. Megyei elnökként ezért is kapott dicséretet?

– Igen. Mindenben jobbak voltunk, mint 2002-ben. Nemcsak azt kell nézni, hogy az MSZP néhány százalékkal több szavazatot kapott, mint négy éve, hanem azt is, hogy a Fidesz lényegesen kevesebbet.

– Ez persze részben annak köszönhető, hogy a Magyar Demokrata Fórum most önállóan indult, míg 2002-ben a Fidesszel közösen.

– De 2002-ben a MIÉP még erős volt, és indult a kisgazdapárt is. Az pedig, hogy két egyéni győzelmet arattunk, tizenkét éve a legjobb eredményünk. Sőt, ha ezerkétszázzal többen voksolnak ránk, akkor a megyei listáról nem két, hanem három mandátumot szereztünk volna.

– Lát esélyt arra, hogy meg tudják szorítani a Fideszt belátható időn belül Győr-Moson-Sopronban?

– Igen. Amióta a Fidesz nagy párt, egyre jobb eredményt érünk el a megyében. Igaz, még mindig jelentős a különbség, de folyamatosan csökken. Nagyon szeretnénk előbb-utóbb a megyei önkormányzati, vagy ha az már nem lesz, a regionális önkormányzati választást is megnyerni, mert akkor megmutathatnánk: mi, szocialisták nemcsak a városok, hanem a megye, a régió vezetésében is ugyanolyan jól teljesítünk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Marad a zsúfoltság a bölcsődékben

A győri bölcsődék a múlt héten tettek kísérletet arra, hogy felmérjék, jövőre hány új gyermekkel számolhatnak. Az igények igazolták a várakozásokat, a város tizenhárom intézményében nem enyhül a zsúfoltság. Április és május az év két olyan hónapja, amikor a legtöbb apróság jár bölcsődébe. Az 580 győri férőhelyre a legfrissebb adatok szerint 802 gyermeket vettek fel. Tovább olvasom