Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

A szövegértés még mindig gyerekcipőben

Szövegértési felmérést írattak a győri szakközép- és szakiskolásokkal. Az eredmények elgondolkodtatók, a diákok a feladott esszékhez kapcsolódó kérdéseknek csak a felére tudtak válaszolni.

Az időjárásról, illetve a pókerről szóló olvasmányokhoz kapcsolódó szövegértési feladatokat oldottak meg az elmúlt tanév elején és végén húsz győri szakközép- és szakiskola 11. és 12. évfolyamosai. Az eredményeket nemrég tette közzé a Győri Területi Integrált Szakképzési Központ. A pedagógusokat megdöbbentette az ötvenszázalékos átlagteljesítmény.

Össztársadalmi szinten látjuk kárát, ha lesznek olyan diákok, akik egy szakmunkás-bizonyítványt sem tudnak megszerezni, mert képtelenek feldolgozni, megtanulni, amit olvasnak.
Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna
Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna magyartanár, megyei szaktanácsadó a gyenge teljesítmény okát keresve elsőként a Pisa 10 évvel ezelőtti szövegértési felmérésére emlékeztet. Az akkori magyar 15 évesek közül minden negyediknek a tudása ahhoz volt csak elegendő, hogy elolvassa a mozihirdetéseket, de ahhoz kevés, hogy értelmezzen egy egyszerűbb gyógyszerismertetést. A közoktatást sokkoló statisztika hatására fordult a figyelem a szövegértés és az azzal szorosan összefüggő gondolkodás fejlesztése felé. Tíz év telt el, s úgy tűnik, bár bevezették az érettségin a szövegértési feladatlapot, a legtöbb iskolában még mindig a tények átadása és visszakérése uralkodik vázlatírással, passzív magyarázattal, a tankönyv szövegének feldolgozása helyett.

A gyerekek általában silány szókinccsel rendelkeznek, és amikor kiderül, hogy egy tízéves számára gondot okoz a barázda vagy az özvegyasszony szó megfejtése, az arra utal, hogy a mese is kimaradt az életéből, amiért elsősorban a rossz családi szokások okolhatók.

Az iskola gyakran kevés ahhoz, hogy a hiányosságokat pótolja, ez pedig oda vezet, hogy a hátrány újratermelődik, és a gyerek nem tud belépni abba a szociokulturális körbe, amely a munkához való hozzájutásnak valamiféle iskolázottsági feltételt szab.

A szövegértési képesség mindenféle ismeret elsajátítására kihat, annak pedig össztársadalmi szinten látjuk kárát, ha lesznek – mert lesznek – olyan diákok, akik még egy szakmunkás-bizonyítványt sem tudnak megszerezni, mert képtelenek feldolgozni, megtanulni, amit olvasnak.

Olvasóink írták

  • 2. szocdem 2010. november 04. 14:28
    „A probléma az, hogy a vizsgálatot 20 éve a közhivatalok meg állami intézmények dolgozói között kellett volna elvégezni, és a megfelelő konzekvenciák után az állományt frissíteni!

    Hihetetlennek tűnhet, de a közhivatalok felében olyan emberek ülnek, akik a döntéseiket a Köztársaság pecsétjével ellátott közokiratokba foglalják bár, - de fogalmuk sincs róla hogy miket írnak le, és miért...

    Konkrét példa: I. Bíró kiszámolja számológéppel(!) egy kértérítési perben hogy 0,8x0,7 az egyenlő ÖTVENHAT és ítéletbe foglalja.....! A károsultból (felperes) így károkozó lesz az ítélet értelmében..
    II. Közterületes szabsértés fellebbezési tárgyalásán bíró kijelenti, hogy a szabsértő védekezése "kismértékben igaz".... (avagy nem volt szabsértő az állapot amiért a bírságot kiszabták) de a védekezést "nem lehet figyelembe venni".
    És a sort folytathatnám, de hiába, mert ez itt ... 2010 Magyarország.”
  • 1. Goldmund 2010. november 02. 14:55
    „Hát igen!

    Nem mindegy, hogy a gyermek a szókincsét Benedek Elek meséiből szerzi, vagy a Maunika-show-ból.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabadhegyis sikerek

A Bolyai matematika-csapatverseny megyei döntőjében a Szabadhegyi Közoktatási Központ kiemelkedő… Tovább olvasom