Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

Egy 2006-ban készült tanulmány több érdekes kérdést is feszeget, azaz vajon melyek a zöldek pártrendszerbe való kerülésének akadályai Magyarországon? A legtöbb európai országban ugyanis a zöld pártok már a '80-as, '90-es évek óta a pártrendszer részét képezik, Magyarországon viszont nem jött létre az ökológia politikáját eredményesen képviselő pártformáció.

Gyenge zöldek, erős piros-narancs

Abban, hogy mi befolyásolhatja egy zöld párt sikerességét – hazánkban egyáltalán a létét –, több tényező is szerepet játszik. Így példának okáért nem mindegy, hogy az adott ország népsűrűsége mekkora, és milyen a városi lakosság számaránya.

Ugyanis ez a két érték minél magasabb, annál inkább láthatóvá válnak olyan problémák, mint a zajszennyezés, a levegőminőség romlása, vagy a szemétgondok – amivel a zöldpártok kampányolhatnának.

Mivel nálunk a túlnépesedés egyelőre nem fenyeget, ez okból kevés a valószínűsége egy elsöprő ökopárt-győzelemnek.

A jó magyar választási rendszer

Ugyanígy például a kisebb pártok sikerességét nehezíti maga a jó magyar választási rendszer. Például rögtön azzal lehetetleníti el ezen szerveződések parlamentbe jutását, hogy nem képesek elég jelöltet állítani, akik aztán megfelelő számban gyűjtenek kopogtató cédulát.

Ráadásul sokszor az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb sem teljesíthető feltétel, sőt az állami támogatás kiosztásakor sem ezek a kis pártok állnak a sor elején.

Ugyanakkor vannak elméletek, melyek szerint éppen olyan országban lehet sikeres a zöldek szerveződése, mint amilyen kis hazánk is. Mondjuk azért, mert a nagypártok egyre erősebb koncentrálódása miatt ők maguk nem feltétlenül kockáztatják a szavazatok elvesztését azzal, hogy egy-egy új zöld témát emelnek be programjukba.

Ez a hiány pedig feléleszti a keresletet (és az érdeklődést) az ökopártok iránt.

Zöld gondolat van, de minek?

Kíváncsiak voltunk, vajon mi a véleménye a téma kapcsán maguknak a "zöldeknek". Kérdéseinkre Tóth Csaba, a Zöld Demokraták Szövetségének kabinetfőnöke és a megyei elnök, Reuter György válaszolt.

Tóth Csaba is megerősítette, hogy főként a hazai választási rendszernek köszönhetik kudarcukat a zöldek és persze a többi törpe párt. "Nem a társadalmi támogatottság hiánya az, amely hazánkban nem engedi meg egy zöld párt parlamentbe jutását – fejti ki a ZDSZ kabinetfőnöke, hanem az a választási törvény és a párttámogatási rendszer, amely ma Magyarországot jellemzi."

Ez a rendszer – teszi hozzá Tóth –, még a rendszerváltás hajnalán betonozódott bele a demokrácia alapkövébe, és vajmi kevés eséllyel kecsegtet ennek módosítása ma, 2008-ban.

Ráadásul a jelenlegi politikai elit is pontosan tudja, ez a törvény kiválóan alkalmas arra, hogy a lehetséges politikai vetélytársakat távol tartsa a törvényhozástól, és hogy konzerválja a jelenlegi status quo-t.

Merre vezet a jövő útja?

Tóth Csaba elmondta: egyértelműen a politika az elsődleges terepe a zöld elvek érvényesítésének, mivel a döntések a törvényhozásban születnek, ugyanakkor civil szervezeti keretek között is jelentős munka folyik.

Ahhoz, hogy ma Magyarországon sikeres – vagy legalábbis törvényformáló erő – legyen egy zöld párt, a politikai intézményrendszer átalakítása mellett a tömegkommunikáció támogatása is elengedhetetlen. "A Zöld Demokratáknak ma azt is mérlegelniük kell – mondja a kabinetfőnök –, hogy egyedül, vagy más, a zöld értékrendet elfogadó és azt a középpontba helyező politikai csoportokkal együttműködjön".

"Se nem jobb, se nem bal, hanem zöld"

Reuter György, a Zöld Demokraták megyei elnöke még az előzőeknél is sarkosabban fogalmaz. Szerinte az is gondot jelent hazánkban, hogy a jelenleg létező 3300 civil szervezet és a négy zöld párt nem működhet együtt, mert a hatályos törvények értelmében ez esetben a civil szervezet elveszíti pályázásra való jogát az állami támogatásokkal kapcsolatban. Azt mondja – némi keserű szájízzel – az elnök, hogy az sem segít a magyarországi zöld pártoknak a parlamenti szerephez jutásban, hogy igyekeznek őket ellehetetleníteni mind anyagilag, mind a pártok és a többi zöld mozgalom – legyen az radikális – összemosásával.

"Ezek az értékek lehetnek kulturálisak, anyagiak, szolidárisak, konzervatívnak mondottak, vagy radikálisan haladónak minősíthetők.
Ahogyan az Európa Parlament patkójában helyet foglal az EGP, úgy kívánja meghatározni magát a Zöld Demokraták is: azaz csak kényszerűen veszi tudomásul a megkövesedett besorolást" – folytatta Reuter György. 


A megyében egyedülként zöld zászlóval

2006-ban a Zöld Demokraták Győrben az egyetlen olyan párt volt, amely mind a huszonegy helyre saját jelöltet tudott állítani. Minimális anyagi támogatással, ismeretlenül 1,9 százalékos eredményt értek el az önkormányzati választásokon.

Reuter György elmondta: jelenleg egyedül képviseli a zöldeket a helyi döntéshozatalban, mint a Likócsi Településrészi Önkormányzat képviselője. Ugyanakkor támogatást és segítséget nem csak "övéitől", hanem az osztrák "Die Grüne" párttól is kap, hiszen komoly kapcsolatokkal rendelkezik az elnök sógorainknál. Így a zöld gondolatok, ha nem is jelentős számú képviselővel, de helyet kapnak a megyei döntések során.

Már csak az a kérdés, vajon a szép és jó célkitűzések – a jövő kor generációinak érdekében való munkálkodás, a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás kihívásaira adott válaszok – vajon elég meggyőzőek lesznek-e parlamenti választások idején egy napról-napra élő, és egyre nehezebben megélő, az ország bajaira tényleges megoldásokat váró országban.

Jobb híján tehát marad az Európai Parlament, ahol sokkal kevesebb összegyűjtött kopogtató cédulával is szívesen várják a zöld gondolatokat.

Cikk megosztása

Ossza meg ismerőseivel

Facebook Twitter Iwiw E-mail