Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

A szomszéd óvatosabb a hitelekkel

Az elmúlt években a hazai önkormányzatok kétharmada hiánnyal fogadta el a költségvetését: falvak több (tíz)milliós, városok milliárdos hitelekhez is nyúltak.

Szlovákiában jóval óvatosabbak: a somorjai és a doborgazi büdzsét sem terheli kölcsönök visszafizetése.

Az elmúlt tizenhárom évben országosan közel harminc önkormányzat ment ˝csődbe˝. Az önkormányzati szektor hitelállománya nagyjából 800 milliárd forint: 2005–2008 között több mint kétharmaduk hiánnyal hagyta jóvá költségvetését.

Magyarország az egyetlen Európában, ahol egy bíróság által felügyelt, független csődbiztos vezette adósságrendezési (tehát nem csőd) törvény van hatályban. Itthon például korábban pénzügyi gondnokot kapott több tízmilliós tartozása miatt Neszmély, a sportcsarnok építésébe belebukott Tiszaderzs: a szennyvizével küszködő Boba és a gázberuházásával megbukó Atkár is nehéz helyzetbe került. A hazai önkormányzatok csődlistáján olyan települések szerepelnek, amelyek kétezernél kisebb lélekszámúak. Vagyis: aligha van fedezetük arra, hogy többmilliós beruházásokra hitelt vegyenek fel.

Megyénkben még nem került ˝csődbe˝ egyetlen önkormányzat sem, sokan azonban jókora adóssággal küszködnek. Ásványráró hitelállományáról polgármestere annyit mondott: ˝Sok. Banki hitel nincs, a magánhiteleink fedezetéül az önkormányzati telkek szolgálnak.˝

Az eladósodás oka sokszor már nem csak a nagyberuházásokban keresendő: elég, ha az önkormányzat meg szeretné tartani (a csökkenő normatíva és a fogyó diákok mellett is) iskoláját. Ezt látva Máriakálnok lépésre kényszerült. ˝Súlyos fizetési nehézségeink lettek volna, ha intézményeinket – óvoda, iskola, polgármesteri hivatal – nem szervezzük át˝ – mondta Széles Sándor polgármester. A kálnoki iskolások például már a mosonmagyaróvári Hallerban tanulnak.

Az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének tanulmányában dr. Lóránt Zoltán, az ÁSZ főigazgatója ellenőrzési tapasztalataik alapján úgy fogalmazott: a községi önkormányzatok legnagyobb gondja a forráshiány. Nagyvárosok esetében a nyílt eladósodás elsősorban kötvénykibocsátás formájában történt. ˝Ezek azonban eladósodást jelentettek, ráadásul az ebből származó kötelezettségek visszafizetését – a képviselő-testületi előterjesztések szerint – a működési célú bevételekből tervezték˝ – áll a jelentésben. A tanulmány szerint szabályozni kellene az önkormányzati hitelfelvételt.

A soproni önkormányzat hiánya mintegy 14 milliárd forint, a fel nem használt kötvény összege 3 milliárd. Az önkormányzati bevétel 10 milliárd forint, a folyószámlán 2,1 milliárd van, állandó hitelként pedig 500 millió érkezik az önkormányzat számlájára. Mosonmagyaróvár és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat milliárdos hitelállománnyal számol.

Szlovákiában jóval óvatosabbak az önkormányzatok. ˝Somorján nagyon figyelünk arra, hogy ne terheljük hitelekkel a várost˝ – kezdte Domschitz Károly, a szlovákiai kisváros polgármestere. ˝Bérlakások építéséhez az állami lakásfejlesztési alap nyújt kedvezményes kölcsönt: ennek részleteit azonban a lakbérből fizetjük, a büdzsét így nem érinti. Kizárólag ilyen konstrukcióban gondolkodunk, még akkor is, ha az önkormányzatok jövő évi költségvetése nehéz helyzetbe hozhat bennünket. Elképzelhető, hogy uniós források elnyerése esetén – mivel azok utófinanszírozásúak – a városnak hitelből kell kifizetnie a kivitelezői számlát, ám ez az összeg néhány hónapon belül Brüsszelen keresztül megtérül. Az biztos: működési költségekre nem veszünk fel kölcsönt˝ – állította a városvezető. Hasonló a helyzet Doborgazon (Dobrohost) is: ˝Nincs hitelünk, s nem is szeretnénk felvenni. Úgy kalkulálok, hogy az uniós forrás önrészét is valahogy kigazdálkodjuk˝ – mondta Boráros József településvezető.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hetvenöt helyszínen gyűjtik a fenyőfákat

A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a karácsonyi ünnepek után 75 kijelölt helyen gyűjti a… Tovább olvasom