Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

A Széchenyi tér halott, de vajon miért?

A Kisalföld cikke után (Soproné a tér, Győr ráér – 2004. szeptember 28.) civil fórumon is megvitatták, miért jutott idáig a Széchenyi tér, s miért nem tartja fontosnak a város Európa egyik legszebb barokk terének felújítását.
A nosztalgikus múltidézés mellett számos ötlet is elhangzott, hogyan lehetne élővé tenni a halott, „döglött" teret, de a résztvevők elfogadták: a legfontosabb végre funkciót találni a belvárosnak, amely éppúgy nem a találkozások helyszíne, mint maga Győr. Szlogenek helyett megoldás kellene, ha már egyszer Európa kulturális fővárosa címre pályázik a megyeszékhely.

Az üres Széchenyi téren letakart asztalok és székek hűen tükrözték a szombati civil fórum témáját: a tér dicső múltját követő helyzetet. Igaz, akkor legalább az esőre lehetett fogni, miért nem töltik meg az emberek Európa egyik legszebb barokk terét. A civil fórum résztvevői az eső elől az Esterházy-palotába menekültek, ahol Gauder Péter urbanista vezetésével elkezdődött a vitadélelőtt, ami aztán vitadélutánba torkollott.

Az eredetileg kétórásra tervezett fórum messze túllépte az előírt időkeretet, ami azt mutatja, a győrieknek van véleményük és ötletük a tér hasznosítására. Az ötletek egymást követték, a felvetésekre válaszok, illetve ellenérvek születtek, így a lap is időrendi sorrendben adja közre a felszólalásokat. A fórumon Győr ismert értelmiségei mellett egyetemisták, mérnökök és a belvárosban élő civilek vettek részt.

Átlátszó üveget a térre

Kollárné Petrányi Ildikó felszólalásával kezdődött a vita, aki férjével együtt egy esztergomi kirándulás emlékeiből kiindulva vetette fel: miért nem lehet itt is a régészeti feltárást – a török kutat – láthatóvá tenni? A győriek bizonyára emlékeznek arra, néhány évvel ezelőtt a tér közepén a régészek kutakodtak, s míg vissza nem betonozták a terepet, látni lehetett a sok száz éves emlékeket. A házaspár úgy gondolta, ha ezt a részt átlátszó, törhetetlen üveggel fednék le, s azt mondjuk még ki is világítanák, olyan turistalátványosságot lehetne varázsolni a térből, amiért sok ezren látogatnának a városba – és természetesen a Széchenyi térre.

Az ellenérv is jött: a régészek nem találtak olyan kuriózumot, amelyet ilyen formában be lehetne mutatni. Aztán a rekontra: az emberek kíváncsisága nem mindig egyezik a régészek véleményével, magyarán, ha nem is európai szintű a kuriózum, amit a föld rejt, mégis olyan látványosság, amelyet szívesen megnéznének. A régi börtöncellák, illetve az utak, melyeken elődeink jártak, elég érdekesség ahhoz, hogy azért eljöjjenek és megálljanak a téren az emberek.

Föld alatti parkoló

Rosta Sándorné nyugdíjas pontosan emlékszik arra, hogy jó néhány évvel ezelőtt még milyen élet volt a téren. Nem szeretne mást, mint visszahozni ezeket az időket, sok nem is kellene ehhez, csak néhány pad, ahová le lehet ülni.

Azzal mindenki egyetértett, hogy a teret élettel kell megtölteni, mert másra jelenleg nem alkalmas, mint hogy az emberek (jó esetben) átvágjanak rajta. A mikéntnél voltak különbségek: Győr egyik neves tervezője – Bodrossy Attila – évekkel ezelőtti ötletét vette elő. Akkor azt tervezte, a tér alá föld alatti parkolót kellene építeni, ami behozza a gyalogosforgalmat a belváros egyik központjába. Ha nem is a Széchenyi, de a Dunakapu tér bizonyosan alkalmas lenne a garázs kialakítására. Kollégája, Rosta S. Csaba azt emelte ki: a Lloydnak funkciót kellene találni, ha másnak nem, a földszinti helyiségeknek. (Az emeleten mozi működik – a szerk.)

A tervező el tudná képzelni azt is, hogy a Mediawave ideje alatt óriásponyvát húznak az épület elé, így a filmvetítéseket is ki lehet hozni a térre. Külföldön jellemző az is, hogy a nap bizonyos időszakában – főképp reggel, délelőtt – piacok működnek a köztereken, ezt itt is meg lehetne csinálni.

Az egyetemisták kerülik

Az egyetemistákon volt a sor, akik kerek perec megmondták, nincs miért bejönniük a térre. A bulik nagy részét az egyetem környékén rendezik, így sokszor ki sem mozdulnak Révfaluból. Azon sem kell különösebben meglepődni (vagy megbotránkozni), ha kiderül egy felmérésből, hogy a főiskolások, egyetemisták egy része Győrből nem ismer többet, mint az iskola és a pályaudvar közötti útvonalat. Bejönnének a térre, mondták, ha: egy – lenne miért, kettő – ha jól éreznék magukat ott, három – ha lenne hely, ahová beülhetnek.

A felszólaló egyetemisták közül voltak, akik nem értették, miért nincsenek a belvárosban úgynevezett negyedek, s ezek közül a tér lehetne az egyik. A környező kulturális értékek, a templom, a múzeum, a barokk épületek miatt egyértelmű lenne a kulturális funkció – itt. Volt, aki ide akár még egy homokórát vagy mondjuk szökőkutat is tervezne. Érdekes volt, amikor az egyik fiatal azzal érvelt, hogy a megyeháza előtti tér legalább annyira „döglött" lenne, mint a Széchenyi tér, de mivel ott van a szökőkút, így ők is minden találkozót úgy beszélnek meg, hogy „találkozunk a szökőkútnál". Valóban: esténként fiatalok csoportjai találkoznak a megyeháza előtt, az is igaz, a rongálások miatt ebből voltak problémák.

Velence és Szeged is előkerült analóg példaként, miként lehet sikeressé tenni egy teret. „Elég lenne egy kávézó vagy egy cukrászda. De nem úgy, hogy itt is van ilyen, hanem úgy: itt van a város legjobb cukrászdája, itt kapható a legjobb kávé..." Elhangzott az is: a térre behozzák ugyan a turistákat, de egyetlen tábla sem mutatja, mit, merre találnak a városban.

Szkeptikus helyiek

A környéken élők szkeptikusak a megoldást illetően, mint mondták, húsz-harminc éve szemlélik a tér pusztulását. Hogy pénz nincs (a jelenlegi számítások szerint 800 millió forint körül kell számolni), az egy dolog, de ennél is nagyobb probléma, hogy a Lloyd tulajdoni helyzetét sem tisztázták. „Sem a tér, sem a belváros nem él" – szögezték le a környékbeliek, hozzátéve, hogy míg a város nem hajlandó megválni az épületeitől, nem is történik semmi. „A Széchenyi tér fizikálisan és mentálisan is egyre pusztul. Mi pedig végignézzük."
(A városvezetők nem vettek részt a fórumon, így értelemszerűen a témához sem szólhattak hozzá.)

Pécs: élőlánccal és gőzerővel készül

Győr egyik riválisa, Pécs eközben gőzerővel készül az Európa kulturális fővárosa címért folyó hazai versengésben: a történelmi belváros köré szervezett élőlánccal kívánja népszerűsíteni értékeit. Az Öleljük át városunkat! akció keretében csütörtökön este iskolások, illetve vállalkozó kedvű pécsi felnőttek 3500–4000 emberből álló élőlánccal veszik körül a XIII. században épült 4,5 kilométer hosszú városfalat. Ez lesz az ország legnagyobb élőlánca, ami Guinness-rekord is lehet...

Tegnap konferencia is kezdődött a kulturális főváros címre benyújtandó pécsi pályázat előkészületeiről. Ott úgy gondolkodnak, a cím elnyeréséért folytatott előkészületekben fontos, hogy a város szélesebb nyilvánossága is részt vegyen, s a megvalósítandó elképzeléseket az üzleti szféra is támogassa.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győr jövőjéért le kell vetni a pártkabátot

A győri értelmiségiekből álló Fészek Klub néhány hónapja állt elő városfejlesztési elképzeléseivel.… Tovább olvasom