Kisalföld logö

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

A stroke nem utazik szabadságra...

A Magyar Hipertónia Társaság kampányt indított a súlyos következményekkel járó stroke, a gutaütés megelőzésére. A szakember szerint tíz szélütésen átesett beteg közül kilenc soha nem lesz képes úgy élni, mint az agyi érkatasztrófa előtt.


˝A stroke nem utazik nyári szabadságra!˝ Ez a fő üzenete annak a kampánynak, amit nem véletlenül időzített erre az évszakra a Magyar Hipertónia Társaság. A nyaralások alkalmával ugyanis gyakran megváltozik az emberek életmódja, megváltoznak szokásaik, sokszor háttérbe szorul a diéta, az egészséges életmód megtartása és ˝támadhat˝ a stroke.

– A stroke köznyelvi elnevezése, a szélütés, a gutaütés jól utal az agyban lezajló eseményre. Lényege, hogy az agy vérellátása zavart szenved, ezért az érintett terület idegsejtjei nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigénhez és tápanyaghoz, emiatt károsodnak vagy elhalnak. Maradandó károsodás jelentkezik a központi idegrendszer működésében – nyilatkozta portálunknak prof. dr. Kékes Ede belgyógyász, kardiológus, a kampány egyik orvos szakértője.

Ditrói Zoltán egyike azoknak, akik szinte következmények nélkül épültek fel a stroke után. Fotó: Krizsán Csaba
Ditrói Zoltán egyike azoknak, akik szinte következmények nélkül épültek fel a stroke után. Fotó: Krizsán Csaba

– Olyan betegség, ami alattomosan, tünetek nélkül érkezik és súlyos következményekkel járhat. Tíz szélütésen átesett beteg közül kilenc soha nem lesz képes többet úgy élni, mint az agyi érkatasztrófa előtt. Bekövetkezte súlyos terhet ró az érintett családjára és környezetére, pedig a probléma az esetek jelentős részében megelőzhető lenne, hiszen a stroke kialakulásának kockázata a magas vérnyomás megfelelő kezelésével jelentősen csökkenthető!

A nyaralások alkalmával gyakran megváltozik az emberek életmódja, megváltoznak szokásaik, sokszor háttérbe szorul a diéta, az egészséges életmód megtartása és ˝támadhat˝ a stroke.
A professzor hangsúlyozta: a közhiedelemmel ellentétben a stroke nem csak az idős emberek betegsége – bár az életkor előrehaladásával a bekövetkezés valószínűsége nő –, bármely életkorban kialakulhat. Egyik szerencsés példa erre Ditrói Zoltán, a Magyar Rádió győri regionális stúdiójának vezetője, akit 50 éves korában, 2007 nyarán minden előjel nélkül vett le – szó szerint – lábáról a stroke. Ebédelni indult nagyfiával, amikor néhány lépés után nem mozdult, lebénult a jobb fele, folyamatos beszéd helyett csak hangokat tudott kiadni.

– A fiam visszasegített a lakásba, hívta az orvost, a mentőket. A kórházban megkaptam az ellenanyagot, szerencsémre időben, mert ha a stroke-os két órán belül nem jut hozzá, nem sok remény van a felépülésre – emlékezett vissza Ditrói Zoltán. – Néhány óra múlva már mozdultak a lábujjaim, négy nap múlva újra tudtam beszélni, bár a mondatok egy ideig furcsán, összefüggéstelenül fejeződtek be. A legnehezebben azt éltem meg, hogy három napig pelenkázni kellett. Később megműtötték két nyaki ütőeremet, gyógytornászhoz jártam, rendbe hozták a hangképzési problémáimat. Gyógyszert szedek, figyelek a koleszterinemre.

Ditrói Zoltánt mostanára csak akadozó, olykor-olykor olvashatatlan írása, bizonytalan járása, az, hogy evés közben többször félrenyel, illetve gyakori elérzékenyülései emlékeztetik a történtekre. Ahogy mondja: előre néz. Elhatározta, akkor is megmutatja: nemrégiben németből nyelvvizsgázott, doktori iskolába jár, újra a karateedzéseken gondolkodik. Hogy mindehhez mi ad erőt? Elsősorban felesége és tizenhat hónapos kisfia!

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kié az elúszott hal? - reagálnak a szomszédok

Az árvíz során több, a horgásztavak, folyók közelében lévő telekre sodort magával a víz halakat. Az… Tovább olvasom