Kisalföld logö

2017. 06. 24. szombat - Iván 18°C | 33°C Még több cikk.

A sógorok többet költhetnek, mint mi

Bár a hazai háztartások rendelkezésére álló büdzsé 2000 óta hatvan százalékkal nőtt, a GfK kutatásaiból kiderül: a keleti és a nyugati uniós tagok között továbbra is öt-hatszoros a különbség a háztartások fogyasztási lehetőségeit nézve.
"A magyar vásárló hazai árszinten is csak nagyjából feleannyi terméket tud megvenni jövedelméből, mint az Európa gazdagabb felén élők saját, jóval drágább árszínvonalú országukban" - szerepel a GfK Hungária Piackutató Intézet friss tanulmányában. Igaz, ez véletlenül sem jelenti azt, hogy a karácsonyi ünnepek előtt nem fogják honfitársaink elözönleni az üzleteket. Már csak azért sem, mert a magyar fogyasztó évközben közel kétszer annyit jár boltokban, mint a visegrádi országok polgárai.

Nálunk a családok költségeinek negyedét teszi ki az élelmiszerekre költött összeg, miközben a GfK szerint ez az érték Nyugat-Európában 12-15 százalék körül alakul. A tíz százalékpontos különbözetet ott tartós fogyasztási cikkekre, ruhára, szabadidős és kulturális tevékenységre fordítják.

A háztartások vásárlásaiban folyamatosan csökken a napi fogyasztási termékek részaránya, s emelkedik a tartós javakra - műszaki cikkekre, lakásra és szolgáltatásokra - költött összeg aránya. Jól mutatja ezt, hogy 2000-hez képest Magyarországon meghatszorozódott a mobiltelefonok száma - száz emberre már 158 készülék jut itthon -, s a CD-lejátszók, mikrohullámú sütők, videokamerák és számítógépek száma is négy-ötszörösére nőtt.

Magyarországon tavaly a családi büdzsé nyolc százaléka ment el tartós fogyasztási cikkekre, ám a nyugat-európai átlag 11-12 százalék körül alakul. Azt sem árt azonban megjegyezni, hogy a hazai termékpalettán aránylag kevesebb van a felső kategóriásnak számító műszaki árucikkekből. Vagyis: lehet, hogy átlag szerint ugyanannyi DVD-lejátszó fogy Magyarországon mint Franciaországban, ám a gallok klasszisokkal jobb minőséget engedhetnek meg maguknak.


Újgazdagok és régi-új szegények

A piackutatók jelzéseiből ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy van egy izmosodó hazai vásárlói réteg - a népnyelv jogosan vagy igazságtalanul őket csúfolja újgazdagoknak -, amely egyre inkább odafigyel a termék minőségére, s ezért hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni. A kutatók a kifejezetten erős vásárlóerejű felső csoport mellett az utóbbi években leszakadó, gyenge vásárlóerejű rétegre is felhívják a figyelmet.
Mivel a műszaki és szórakoztatóelektronikai termékek piaca a tavalyi megszorításokig rendületlenül bővült, könnyen lehet, hogy ez utóbbi fogyasztói csoport inkább kikoplalja a mobil, a DVD vagy az LCD televízió árát. A spórolás amúgy nem feltétlenül mennyiségi csökkenést jelent, hanem a kifejezetten olcsó élelmiszerek előnyben részesítését.


Ruhára nem verjük el a pénzt

Ugyancsak az egymástól mindinkább eltávolodó vásárlói igények figyelhetők meg a ruházkodásban. Összességében kijelenthetjük: nem a ruha teszi a magyart - összeurópai szinten arányaiban a legkevesebbet költjük ruházkodásra. Míg a nálunk jócskán divatosabb németek, görögök, osztrákok pusztán a ruházkodás öröméért is gyakran vesznek ruhát, addig a hazai vásárlók 85 százaléka jellemzően akkor vesz ruhát, amikor kifejezetten szüksége van rá.

Ugyanakkor Európában nálunk a legfontosabb a márka: míg az európai vásárlók 30-35 százaléka nézi meg a márkajelzést a ruhán - ez a magyar vevők 45 százalékát jellemzi. Dörnyei Otília, a GfK Hungária cégvezetője úgy látja: a hazai társadalom egyre inkább szétválik a hipermarketekben és a diszkontokban kapható tömegtermékeket keresőkre és azokra, akik szívesebben járnak drágább kényelmi boltokba, vagy speciális luxusüzletekbe.


Sport helyett költünk

Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója szerint míg Nyugaton már a szabadidő jelenti a luxust, a régióban még jobbára a felhalmozás. Könnyen lehet, hogy ez ránk fokozottan érvényes: a vásárlóerő-index szerint a térségben a magyar fogyasztó szeret leginkább vásárolni. Kiugróan gyakran - az utóbbi évben átlagosan 353 alkalommal - térünk be egy üzletbe. Ez a visegrádi országok átlagának közel a kétszerese.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Öt százalékkal drágul a gáz

Január elsejétől öt százalékkal kell többet fizetni a gázért. Kóka szerint ez az arány még mindig… Tovább olvasom