Kisalföld logö

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 33°C Még több cikk.

A sajátos nevelési igény nem levethető

Julcsi nem beszél. Szaknyelven szólva mutista, kortársaival nem játszik, nem kommunikál. Ezzel együtt osztályelső, az ő füzete a legszebb.

Míg évekkel ezelőtt legfeljebb egy speciális iskoláig juthatott volna, Julcsi ma normál osztályban tanulhat, és sok mindenben igazi tehetség.

Julcsi édesanyja örül, hogy foglalkozunk a témával. ˝Túl sok rossz ért bennünket a lányunk állapotával, a mutizmussal kapcsolatban, pedig nekünk is könnyebb volna, ha nem kellene magyarázkodnunk. Ez nem egy nagykabát, amit le lehetne rakni, a helyzettel együtt kell élni, ami sokszor nekünk sem könnyű˝ – halljuk a mamától.

Julcsi egy gyerek a 2. a-ból. Érzi nevelői szeretetét, osztálytársai elfogadását, akik így találkozhatnak a mássággal.
Julcsi egy gyerek a 2. a-ból. Érzi nevelői szeretetét, osztálytársai elfogadását, akik így találkozhatnak a mássággal.

A megye 34 ezer diákja közül 2276 SNI-s tanuló kap speciális fejlesztést, gyógypedagógiai fejlesztésben 813-an vesznek részt, így minden tizedik fiatalt érintő kérdés ez.
Több mint tíz éve egyre nagyobb figyelmet kapnak a Julcsihoz hasonló, sajátos nevelési igényű gyerekek, cél a segítséggel történő felzárkóztatásuk, speciális fejlesztésük, lehetőség szerinti integrációjuk, azaz a társadalomba való beillesztésük. Míg évtizedekkel ezelőtt rossznak vagy egyszerűen gyengéknek tartották őket, mára ők a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyerekek. Közöttük ott vannak a hiperaktívak, a diszlexiások, a beszédhibások vagy épp a mutisták: kiváló tanulók, ám mint Julcsi: „néma" tehetségek. Megyénk 118 általános iskolájában a közel 34 ezer diák közül 2276 SNI-s tanuló kap megfelelő speciális fejlesztést, s ha hozzávesszük a gyógypedagógiai fejlesztésben részt vevő plusz 813 gyereket, ez már több mint 3000 diákot, azaz minden tizedik fiatalt érintő kérdés. Korábban ezek a gyerekek többnyire bentlakásos intézményekben tanulhattak, a megye 8 speciális iskolája fogadta őket. Ma már csak a könyvtárak őrzik a beszédes adatot: egy évtizede mindössze 282 általános iskolás és 11 középiskolás tanulhatott kortársaival, több mint 1000 általános iskolásnak és 257 középiskolás korú fiatalnak viszont be kellett érnie a bentlakásos speciális intézménnyel.

A szakemberek szerint az SNI-s gyerekek száma – ha nem is ugrásszerűen, de – némiképp emelkedik, s ez éppúgy magyarázható a felgyorsult életritmussal, a környezeti hatásokkal, mint a genetikával, de van olyan összetett kórkép, amelyre egyszerűen nincs magyarázat. Körmöci Katalin, a győri polgármesteri hivatal oktatási és kulturális osztályának szakfőtanácsosa a diszlexiát, a diszgráfiát, valamint a diszkalkuliát mint vezető részképességzavart említi, de az óvodáskorúak egy része is logopédiai problémával küzd, ami megfelelő fejlesztéssel orvosolható. Győrben 52 leendő kis elsősnek például szüksége lenne a folyamatos logopédiai fejlesztésre. Nekik jó hír, hogy indítanak logopédiai fejlesztőosztályt a Radó-iskolában.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ingatag ingatlanpiac

Két és fél éve tart az ingatlanok árának feltartóztathatatlan zuhanása, a válság magával rántotta a… Tovább olvasom