Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

A rómaiak őrtornya állt Gönyűnél

Árpád-kori, illetve bronz- és késő középkori leletek kerültek elő a majdan a gönyűi kikötőhöz vezető vasút nyomvonalán folytatott régészeti feltárásokon. Az épülő erőmű helyén római kori őrtorony maradványaira bukkantak a régészek.

Szinte szimultán dolgoznak a régészek április végétől Gönyű térségében, az 1-es főút mellett két helyszínen, valamint a 19-es főút mellett, Győrszentiván térségében. A feltárások az épülő gönyűi erőmű helyén, valamint a kikötőbe vezető vasút nyomvonalán folynak.

– A jelenlegi helyszínen már majdnem befejeztük a munkát. Ezen a kéthektáros területen nagyon érdekes leletekre bukkantunk – magyarázta ottjártunkkor Bíró Szilvia ásatásvezető –, nyolc Árpád- kori sírt tártunk fel, korukat az egyikben talált fülbevalókból lehetett megállapítani. A csontvázakat a fotók elkészítését és a dokumentálást követően a Xántus János Múzeumba szállítottuk, ott az antropológus vizsgálja tovább őket.

A sírok nagyon magasan voltak, a földeken végzett szántás a csontokat széthúzgálta, széttörte. A régészek nem is bíztak abban, hogy maradtak ép leletek, csont vázas sírok. Végül nyolc ép, a X–XI. századból származó sírt sikerült feltárniuk.

– Azt, hogy hová tartozott a temető, nem tudjuk, a település nem tartozik a feltárási területbe. Nyilvánvaló, hogy nagyobb is volt, de egy homokdombon van, s a szántás, valamint az erózió folyamatosan roncsolta az egészet – mondta Bíró Szilvia.

Az ásatás Győr felőli oldalán bronzkori építmények kerültek elő. Ezenkívül nagy mennyiségű, valószínűleg tárolásra használt 2 méter mély, 3–4 méter átmérőjű kútszerű tartályok, amelyek feltehetően késő középkoriak. Nagyon kevés leletanyag van mellettük. A legnagyobb egy edény, amit darabjaiból állítanak helyre a restaurátorok.

– Azt, hogy mit tároltak ezekben a tartályokban, még nem tudjuk, mert egyedi lelet. Szerves anyagokat – gabonát, élelmet – nem valószínű, mert közel a Duna, s a vízállás miatt magas a talajvíz. A tárolóvermek közelében településnek is kellett lennie, de az a terület most nem tartozik a feltárás nyomvonalába. Az is elképzelhető, hogy felszínen álló építményekből állt a település, akkor meg nem is találjuk meg, mert nincsenek alapok – magyarázta a szakember. Az erőmű helyén a tavaszi próbafeltárás során egy római kori őrtorony került elő. Ott jelenleg a fedőtalaj elhordása folyik. A tényleges feltárás a jövő héten kezdődik. A harmadik helyszín a 19-es főút mellett van, a munkálatok a napokban kezdődtek meg.

– Amire ott a próbafeltárás alapján számítunk, egy középkori település, illetve egy őskori település maradványai. Ott egy bronzkori házra is bukkantunk, most ki tudjuk bővíteni a feltárást az egész nyomvonalra. Érdekes lesz, mert ilyenre nem számítottunk. Szimultán kell dolgozni, mert nagyon sok beruházó szeretné elkezdeni az építkezést – tudtuk meg Bíró Szilviától.

TÖRVÉNYI HÁTTÉR

Hazánkban Európa egyik legszigorúbb örökségvédelmi törvénye írja elő, hogy minden beruházás megkezdése előtt az örökségvédelmi hivatal nyilatkozik arról, hogy milyen mértékű feltárást kell végezni.

Tóth Gyula

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szent László ma is eszménykép

A Szent László-herma megalkotásának 600., Győrbe érkezésének 400. és a szent uralkodó megkoronázásának 930. évfordulójára gazdag programsorozattal készült a város. Szerdán az ünnepi díszközgyűlésen a Szent László-díjakat is átadták a bazilikában, melyet körmenet és hangverseny követett. Tovább olvasom