Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 19°C Még több cikk.

A remény földjére költöztek

Évente egy falura való embert nyer a megye azzal, hogy többen költöznek ide, mint ahányan elvándorolnak. A letelepedők közül sokan a munkahely reményében vagy a jó egyetemek miatt érkeznek.
Szabó Gyuláné és férje 13 éve Debrecenből költözött Gönyűre, akkor, amikor gyermekeik már befejezték tanulmányaikat és látszott, hogy az ország nyugati felében helyezkednek el. Segíteni akarták őket és gyakran látni az unokáikat, nem csak hosszú utazgatások árán.

A férj agrármérnökként el tudott helyezkedni Győrben, ahogy felesége is, aki bútorcégeknél volt projektvezető. „Szerettünk Debrecenben lakni, de itt találtuk meg a számításainkat. Beilleszkedtünk, sok új barátot találtunk. Másoknak is csak azt ajánlhatom: a jobb megélhetés miatt érdemes költözni" – szögezte le az asszony.

Szabó Gyuláné és férje 13 évvel ezelőtt, Debrecenből költözött Gönyűre. Mindenkinek azt ajánlja: ha megélhetésről van szó, ne tétovázzon.
Szabó Gyuláné és férje 13 évvel ezelőtt, Debrecenből költözött Gönyűre. Mindenkinek azt ajánlja: ha megélhetésről van szó, ne tétovázzon.

Szintén Gönyűn élnek Humenyánszkyék, Zsolt és felesége, Barbara. Először a férfi jött megyénkbe az Ózd melletti Borsodnádasdról, miután a győri Audiban kapott munkát 1998-ban.

Egy évig ingázott, aztán utánaköltözött a család.

Humenyánszky Zsolt felesége, Barbara a komáromi Nokiánál helyezkedett el. Nem volt könnyű dolguk, segítség, ismerősök nélkül két kisgyermekkel, de éppen miattuk döntöttek így.

Humenyánszky Zsolt és felesége, Barbara gyermekeiknek szerettek volna jobb tanulmányi lehetőségeket teremteni. Az Ózd melletti Borsodnádasdról kerültek Győrbe. Fotók: H. Baranyai Edina
Humenyánszky Zsolt és felesége, Barbara gyermekeiknek szerettek volna jobb tanulmányi lehetőségeket teremteni. Az Ózd melletti Borsodnádasdról kerültek Győrbe. Fotók: H. Baranyai Edina

Ha maradnak Borsodban, sokat kellett volna utazniuk, hogy jó iskolákba járhassanak. Itt ez nem volt gond és a szülők büszkék arra, hogy fiuk, Tamás Győrben gépészmérnöknek készül, lányuk, Fanni rendésznek.
Ennek fényében már nem hangzik olyan rosszul, hogy korábban a mostaninál nagyobb házukat olyan olcsón kellett eladniuk, hogy árából Gönyűn csak egy telket tudtak venni.

Tízből hétnek sikerül.
Az édesapa már munkába állásakor kétszer annyi fizetést kapott itt, mint Borsodban, ha pedig ma tenné meg az összehasonlítást, még nagyobb lenne az eltérés.
Humenyánszky Zsolt elmondta azt is, hogy környékükről sokan próbálkoztak a Kisalföldre költözéssel, de tízből heten visszatértek: vagy nem tudtak elszakadni megszokott környezetüktől, vagy nem tudták elfogadni, hogy áron alul kelljen eladni ingatlanjukat, esetleg el sem tudták adni.

„Menni kell a munka után." – Menni kell a munka után, az helybe nem jön – jelentette ki a Kisalföldnek Varró Ferenc (képünkön), aki Beszterecről akar megyénkbe költözni, ha el tudja adni házát.

December óta a győri Ipartechnika kft.-nél dolgozik, aminek azért örül, mert előtte a Nyírségben már jó ideje nem tudott szakmájában, villanyszerelőként elhelyezkedni. Alkalmi munkákat kapott csak, ahogy felesége is. Pénzük alig volt elég a rezsire és hiteltörlesztésre, ráadásul egyik gyermeküket még támogatniuk kell.

Évente egy kisebb falunyi embert nyer a megye.
Az ide költöző ezreknek köszönhetően Győr-Moson-Sopron – amelynek lakónépessége 2011 végén a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint már elérte a 452 ezret – évente egy kisebb falunyi embert nyer a belföldről bevándorlókkal. Az emiatti növekmény csak az ezredforduló óta éppen egy Csorna nagyságú város lélekszámát tette ki. Szűkebb pátriánk a vándorlási egyenleget tekintve Pest megye kivételével valamennyi megyével összevetve pluszban zárja az éveket: a fejlettebb észak-dunántúli részekről általában másfélszer többen érkeznek ide, mint ahányan innen odamennek.

A nyereség az elmaradottabb területekkel – például Békéssel, Szabolcs-Szatmár-Bereggel, Borsod-Abaúj-Zemplénnel, Nógráddal, Hajdú-Biharral – szemben jellemzően három-négyszeres.

A munkahely a legfőbb vonzerő.
A téma egyik kutatója, Hardi Tamás szerint a folyamat mögött három ok áll. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályának tudományos főmunkatársa lapunknak elmondta: a legtöbben a munkahely reményében jönnek nyugatra. Ez jelentheti, hogy a megyén belül – a legjellemzőbben Győrben, Sopronban és környékén – akarnak elhelyezkedni, de azt is, hogy a határ túloldalán, Ausztriában.

Gyakran előfordul, hogy az itteni jó univerzitások jelentik a vonzerőt.
Az intézet vizsgálatai szerint mind a Széchenyi István, mind a Nyugat-magyarországi Egyetem szívóhatása saját megyénken túl Vas megyére, valamint Fejér, Veszprém és Zala megye északi részére terjed ki, de szintén sokan jönnek az ország távolabbi részeiből. S aki itt diplomázik, az nemritkán itt is akar boldogulni. Így megyénk Kelet-Magyarországról és az Észak-Dunántúlról egyaránt jelentős vándorlási nyereséggel számolhat. „A harmadik tényező, hogy a nálunk megélhetést kereső fiatalok után sok esetben ideköltöznek a család idősebb tagjai, a szülők, a rokonok" – tette hozzá a szakember.

Hardi Tamás szerint a 2008-ban kitört válság még rá is erősített a tendenciára, mert hatására tovább tágul a gazdag és szegény térségek közötti szakadék. Nem lenne meglepő, ha a következő esztendőkben még többen kelnének útra a kilátástalanságból a Kisalföld felé, ami magyar viszonylatban a remény földjét jelenti.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balesetveszélyes a Baross híd lépcsője Győrben - fotók

A téli fagyok az elmúlt évekhez hasonlóan ismét széttörték a Baross híd lépcsőjének több elemét. Tovább olvasom