Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

A Rába visszanyeri régi fényét?

A 2008-as turisztikai esztendőt a vizek jegyében rendezik meg. Ennek apropóján Szentgotthárdon stratégiai célként fogalmazódott meg, hogy a Rába folyó nyerje vissza régi idegenforgalmi-turisztikai fényét.
A Vasárnapi annak járt utána megyénkben, hogy minden realitást nélkülöző, szép szólamról vagy valós alapokon álló tervről van szó.

A Rába remélt megújulását a Pannon Kapu Kulturális Egyesület elnöke, Szalainé Kiss Edina vetette fel a közelmúltban. Szerinte a Rábán szervezett kenu- és csónaktúráknak, valamint a horgászásnak kiemelten kellene megjelennie a különböző utazási katalógusokban, illetve az internetes kínálatban. Kérdéses azonban, hogy az utóbbi években végletekig szennyezett folyó alkalmas-e erre, illetve infrastruktúrát tekintve készen állnak-e a környező települések nagyszámú vendégek fogadására?

Csökkent a szennyezés

„A Rába Szövetség éveken keresztül – többek közt – azért harcolt a folyót ért szennyezések ellen, hogy a természetszerető emberek ismét csónakázhassanak a folyóban, kirándulhassanak a vízparton. Az osztrákokkal kötött szerződésnek köszönhetően a habzás mértéke az utóbbi időben szerencsére csökkent a folyóban, de nem szabad el feledkezni a láthatatlan szennyeződésekről sem" – mondta a Vasárnapinak Nemes László, a Rába Szövetség elnöke, Sobor polgármestere.

„Jelenleg ugyanis nagyon magas a sószármazékok szintje a folyóban, mint ahogy a saját házunk táján sem ártana söprögetni. Azt értem ez alatt, hogy az osztrákok korábbi szennyezéséhez képest ugyan elenyésző a folyót magyar oldalon ért károsodása – főként szennyvízről és gazdálkodásból származó vegyszerekről beszélhetünk –, de nem elhanyagolható. A vízszínt emelkedésére szintén gyógyírt kell találnunk, hisz nyáron különösen sekély a folyó. Erre több megoldást látok: egyrészt a Duna vízszintproblémájának megoldása Győr térségében, aminek visszaduzzasztó hatása lehet, másrészt a Rába vízét meg kell tartania. Erre vannak különböző vízügyi technikák, s ezzel együtt a Rába menti a belső patakok, erek vízrendezése is szükséges. Mindehhez azonban jelentős anyagi források kellenek" – folytatta Nemes László.

„Meglátásom szerint a Rába turisztikai megújhodása csak abban az esetben lehetséges, ha az alapokhoz nyúlunk vissza, s a folyó és a Rába-völgy Európában egyedülálló természeti és egyéb értékeinek bemutatásában gondolkozunk. Mindezt összetetten, Szentgotthárdtól Győrig kellene kezelni, s nem szakaszonként. Így több esély lenne pályázni kikötők építésére, kerékpárutak építésére a töltésen, vagy tanösvények kialakítására. Komoly gondot jelenthet viszont, hogy az önkormányzatoknak az uniós forrásokhoz önerővel is rendelkezniük kell, ami meglehetősen ritka manapság, s akkor még meg sem említettük a vendégcsalogató szállások, a kulturális programok hiányát" – zárta szavait a Rába Szövetség elnöke.

Holtágak víz nélkül

Mátyás király és a hazai vizek

Idén a megszokottnál korábban, február 28. és március 1. között rendezik meg Budapesten az Utazás kiállítást, amelynek mottója: „2008 a vizek éve". Ennek megfelelően a gyógy- és termálfürdők, valamint a vízi túrázási lehetőségek kerülnek majd fókuszba. 2008 egyben a reneszánsz esztendeje is, hisz 550 évvel ezelőtt kiáltották Magyarország királyává Hunyadi Mátyást. Az Utazás 2008 díszvendége ezúttal Szlovénia lesz.
„Meglátásom szerint jelenleg már nincs olyan nagy gond a folyó vízének minőségével, a vegyi anyagok szennyezése csökkent az utóbbi időben. Elkeserítőnek tartom azonban, hogy nem kevesen továbbra is kukának használják a Rábát, a szigetek rengeteg lim-lomot megfognak. Infrastrukturálisan viszont nem áll olyan rosszul a térség, tucatnyi remek vendégház, hangulatos kis étterem várja az idelátogatókat" – közölte Kovács Teodóra, Rábacsécsény polgármestere. „Noha valóban számos gonddal küzdünk – például a folyóhoz vezető utak nem ritkán magánkézben vannak, s ennek megfelelően a rendbetartásuk is hagy némi hagy némi kívánnivalót maga után –, kicsit a médiát is hibásnak érzem abban, hogy a Rábáról az utóbbi évtizedben csak rossz hírek jelentek meg. Bízom benne, hogy a folyó megtisztulásáról, újjáéledő turisztikájáról is tudósítanak majd" – tette hozzá Kovács Teodóra.

„Alapvetően optimista embernek mondom magam, de a Rába turisztikai célkitűzéseivel kapcsolatban vannak fenntartásaim. Óriási ellentmondásnak tartom például, hogy a 2000-es évek elején a Rábát kikiáltották az évtized folyójának, mégsem történt gyakorlatilag semmi" – kezdte Kenesei Ferenc, Bodonhely polgármestere. „Ebben kicsit mi, a térség polgármesterei is hibásak vagyunk, hisz a bőrgyárak szennyezését leszámítva nem igazán fogtunk össze a Rábáért. A fő bajt abban látom, hogy nyaranta rendkívül alacsony a vízszintje, s így ha akarnának, akkor sem tudnának eljönni a kajakosok-kenusok. Emellett végre figyelni kellene a holtágakra – Bodonhelynél körülbelül 10 kilométeres szakaszról van szó –, ezeket a részeket mindenképp rehabilitálni szükséges, mert az utolsó utáni pillanatban vannak" – vélekedett Kenesei Ferenc.

Vasárnapi Kisalföld - Szeghalmi Balázs

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Könnyű szülés

Az elmúlt öt évben mindössze nyolc külföldi várandós anya hozta világra a győri kórházban gyermekét.… Tovább olvasom