Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

A politikán múlik Győr sorsa

Győr - Közgyűlés, polgármester, kormány: e hármas fogaton múlik, a megyeszékhely fejlődik-e vagy sem – állítják a győriek. Más szereplőnek szerintük kicsi a befolyása.
A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által a Kisalföld kérésére elvégzett reprezentatív felmérés során arra is kíváncsiak voltunk: a győriek szerint kitől, milyen mértékben függ a város jövője. Erről határozott álláspontja van a megyeszékhelyen élőknek, amit az is mutat, hogy a „nem tudom" válaszok aránya mindössze 1 és 3 százalék mozgott.
Fent mindent elintéznek?

Az adatokból kitűnik: a győriek úgy látják, három szereplő játszik kitüntetett szerepet a megyeszékhely fejlődésében. A véleménnyel rendelkezők hat-héttizede gondolja azt, hogy a közgyűlésen, Borkai Zsolt polgármesteren és a kormányon nagyban múlik Győr jövője. A Fidesz–KDNP-frakciószövetség és a Magyar Szocialista Párt helyi önkormányzati képviselőinek – különösen utóbbiaknak jóval kisebb jelentőséget tulajdonítanak ebben a kérdésben.

A válaszadók úgy vélik, hasonlóan mérsékelt a befolyása a két egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének, Szakács Imrének és Balogh Józsefnek, valamint a helyi vállalkozásoknak. A tapasztalat, de elképzelhető, hogy a „fent úgyis mindent elintéznek" hozzáállás érhető tetten, hogy a győriek szerint a városlakókon és a civil szervezeteken alig múlik a település sorsa.

Nagyvárosi jelenség

A környezetvédők gyakorta hallatják hangjukat, de ezek szerint mégsem találnak nyitott fülekre Győrben. Lajtmann József, a Reflex egyesület elnöke úgy véli, ez tipikusan nagyvárosi jelenség, a kisközségekben más a helyzet, ott ugyanis jóval nagyobb szavuk van a faluvédő egyesületeknek. Az eredményt elemezve azzal kezdte:
az emberek többsége, de maga a média is pártokban gondolkodik, két-három választási ciklus óta a civilek egyre inkább kiszorulnak a helyi képviselő-testületekből is.

Lajtmann nem optimista, sőt, szerinte a mostaninál is rosszabb eredmény jönne ki, ha néhány év múlva ugyanezt a kérdést tennénk fel a városlakóknak.

Sragner László, a megyei munkaadók szövetségének soros elnöke ennél is tovább ment: szerinte amíg a közbeszéd csak a hatalomról szól, a helyi képviselő-testület a nagypolitika leképezése, a civilek pedig mondhatnak bármit, befolyásuk az utóbbi grémiumra szinte semmi; nem is születhet más eredmény. „Ne gondolja persze senki – tette hozzá a többiek helyett is önkritikusan Sragner –, hogy a gonosz politika és az ártatlan civilek meséjéről van csupán szó. Mert tény és való, számos civil egyesületnél azt látni, hogy valamelyik politikai párt nyúlványa, munkája pedig tele van kisstílű dolgokkal: ennek fényében pedig joggal mondhatják tagjairól azt az emberek, hogy ők sem különbek a politikusoknál..." A munkaadók szövetségének elnöke sem optimista abban, hogy rövid időn belül változik az eredmény. „Hiába elégedetlenek és kiábrándultak az emberek a politikával, ha szavazni kell, eszükbe sem jut a civilek közül választani."

Királycsináló civilek

Lényegesen szebbnek látja viszont a jelent és a jövőt Mónus Ágnes, a győri Fészek Klub alapító tagja – de a saját példájukból kiindulva. Elismeri persze ő is, hogy a civilek (általánosságban) nemigen tudtak pozíciót szerezni maguknak, mert „biztos okos dolgokról beszélnek és határoznak, de többségük nem tudja kommunikálni azokat, így az emberek nem is tudnak róluk". A Fészek Klub Mónus Ágnes szerint ebben más, ezért is gondolja azt a kommunikációs szakember, hogy Győrben igenis súlya és szava lett az értelmiségiekből, illetve a helyi gazdaságban jelentős szerepet vállaló üzletemberekből alakult civil egyesületnek. „Elkezdődött egy folyamat, aminek a végén egyszer utolérhetjük a nyugati demokráciákat, ahol a civilek »királyokat« tudnak csinálni és persze buktatni is. De addig meg kell tanulni, hogy a jót nem elég akarni, arról beszélni is kell – különben nem hallja meg senki."

A közvélemény-kutatásról

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Kisalföld megbízásából 2007. október 1-je és 7. között végzett közvélemény-kutatást a győri és a soproni felnőtt lakosság körében politikusokról, pártokról és az önkormányzat munkájáról. A kutatás során 600 véletlenszerűen kiválasztott 18 éves és idősebb személyt kérdeztek meg. A telefonon megkérdezett minta nem, életkori csoportok és iskolai végzettség szerint plusz-mínusz 6–7 százalékos hibahatárral reprezentálja a város felnőtt lakosságát. A mintavételből származó eltéréseket súlyozással korrigálták. A Kisalföld több közvélemény-kutató céget keresett meg, a legkedvezőbb üzleti ajánlat miatt döntött a Medián mellett.

Hancz Gábor–Sudár Ágnes

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kiosztották A kisherceg rózsái díjait

Győr - Ünnepi hangulatban került sor a megyei esélyegyenlőségi koordinációs iroda, a győri Esélyek… Tovább olvasom