Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 23°C Még több cikk.

''A polgármesterség szakmai kihívás''

A Győri Deák Ferenc Társaság győri polgármesterjelöltje abban bízik, hogy a választáson a szakértelem lesz a döntő tényező.
„ Győr jelenlegi vezetésében, de évtizedekre visszamenőleg egy-két kivételtől eltekintve senki nem győri születésű, ez nem lehet feltétel" – nyilatkozta a Kisalföldnek Plutzer István. Mosonmagyaróvár 1990–1994 közötti polgármestere, a Győri Deák Ferenc Társaság győri polgármesterjelöltje abban bízik, hogy a választáson a szakértelem lesz a döntő tényező.

– Mosonmagyaróvár az állandó lakcíme, Győr a tartózkodási helye és informatikusként az ország minden részében dolgozik. Miért akar a város polgármestere lenni?

– A Győri Deák Ferenc Társaság elnöke, Jungi Csaba kért fel polgármesterjelöltnek. A társaság a programjához keresett a feladatra alkalmas, magasan kvalifikált jelöltet. A volt győri alpolgármesterrel és Rechnitzer János professzorral, a társaság listavezetőjével ugyanis közel tizenhat éves a munkakapcsolatunk. Több témában dolgoztunk, pályáztunk együtt, például az „Intelligens Győr"-projektet is együtt készítettük.

– Mit mondtak? Hogy nem találnak jó jelöltet Győrben?

– Több, számba vett jelölt közül olyat kerestek, aki a város első emberének szerepkörére minden szempontból alkalmas, és már bizonyított. Én elsősorban hatalmas szakmai kihívást láttam a feladatban. Volt polgármesterként tudom, mit kell teljesíteni egy város vezetőjeként, és mivel jár a poszt: sokkal inkább munkával és felelősséggel, mint dicsőséggel. A Deák-társaságtól pluszként kapom azt a szakértelmet, ami győri specialitásként jó, ha megvan.

– Személyekben?

– Igen, személyekben és tudásban, helyi információkban is. A polgármesterség csapatmunka. A Rechnitzer János professzor vezette akadémiai kutatóintézet, a Széchenyi István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem tanítóképző főiskolai karának több felső szintű vezetője és munkatársa segít szakértőként. Pk egyébként a társaság tagjai. De velünk vannak azok a civil szervezetek is, amelyek szinte kimeríthetetlen erőforrást, új impulzusokat adnak.

– Említette, hogy volt polgármesterként van tapasztalata. Ha kötekedni akarok, azt mondhatom, tizenkét év alatt sok minden megváltozott.

– Én 1990 óta folyamatosan foglalkozom az önkormányzatokkal és polgármesteri hivatalokkal, tucatnyi város hivatalát, illetve működését szerveztem már, és ennek során egyedülálló értékű tapasztalatokra tettem szert. Az önkormányzati törvény a rendszerváltozás óta változatlan. A finanszírozás valóban sokat romlott, és többek között ez kényszeríti ki azokat a változásokat, melyek közigazgatási reform néven elindulnak. Ez volt az a másik ok, ami miatt elvállaltam a jelöltséget: hasonló helyzet van, mint 1990-ben.

– Nem idevalósiként meg kívánja tanulni a várost, az utcákat, a hagyományokat?

– Meg kívánom jegyezni, hogy Győr jelenlegi vezetésében, de évtizedekre visszamenőleg, egy-két kivételtől eltekintve, senki nem győri születésű, ez nem lehet feltétel. Törvényeink szerint megválasztható minden magyar állampolgár, akinek választójoga van és nincs olyan tisztsége, ami a polgármesteri megbízatással összeférhetetlen. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy minden városnak van szelleme, amit az ember vagy megérez, vagy nem. Én a gimnáziumi években megéreztem: Győr diákváros. Sok az iskola, rengeteg a fiatal, s a nyüzsgés a barokk keretben rendkívül jó hangulatot teremt. Életem meghatározó időszakában a győri bencés gimnáziumban tanultam, jelenleg is Győrben tanítok docensként, és a munkám révén ezer szállal kötődöm a városhoz.

Nyilvánvaló, hogy ha majd győri polgármesterként találkozom a problémákkal, az okokat kívánom feltárni és leküzdeni, nem pusztán a hatásokat enyhíteni. Semmilyen szinten nem elégséges megol dás a „kátyúzás". Mindenekelőtt ezen a szemléleten kell változtatni. Annyi előnyöm mindenképpen lesz, hogy civilként nincsenek előítéleteim, objektívebben ítélem meg a győri ügyeket. Továbbmutatva a feltett kérdésen, kit érdekel az például, hogy a világhírű győri női kézilabdacsapat játékosai hol születtek, honnan jöttek a mai teljesítménycentrikus világban. A lényeg: a sikert és hírnevet Győrnek hozzák, ezért győrinek valljuk őket! Mellesleg én ennek a megyének a szülötte vagyok.

A kampányt hogyan tervezi végigcsinálni?

– A kampány nem egyszemélyes feladat, az engem támogató Deák-társaság csapatmunkája lesz.

– Mennyi esélyt ad magának a választáson?

– Csak a győzelemre készülök, bár tudom, ez sok mindenen múlhat. Tény, hogy az emberek megcsömörlöttek a pártrendszertől, emiatt felértékelődik a civil jelöltek szerepe. Remélem, döntő tényező lesz a szakértelem, a hozzáértés.

– Milyen érzésekkel olvasta a Kisalföldben Stipkovits Pál mosonmagyaróvári polgármester szavait, aki szerint Győrben Kun András szocialista alpolgármester és polgármesterjelölt riválisai közül ön a legalkalmasabb, és szerinte még alpolgármester is lehet önből egy szocialista városvezetésben.

– Nekem a polgármesterség szakmai kihívás. Alpolgármesterséget, ami már politikai alku eredménye, nem vállalnék.

– A polgármesternek politikusnak is muszáj lenni. Kevés olyan közgyűlési felállás képzelhető el, amikor nem kell alkukat kötni.

– Nagy kérdés, hogy pártvezérelt alkukat kötök vagy a város érdekét szolgáló racionálisakat. A polgármester a pártpolitika fölött kell hogy álljon.

– Avatatlan szemmel, előítéletek nélkül milyen problémákat lát Győrben, mely területeken változtatna mindenképpen?

– Azzal kezdeném a munkát, hogy a képviselőtársaimtól kérnék egy swotanalízist, hogy kiderüljön, mit tartanak ők a város erősségeinek, gyengeségeinek, esélyeinek, lehetőségeinek. Ez módszertanilag is érdekes lenne, mert kitörnénk abból a keretből, ahogy a közgyűlés eddig működött, és pártsemleges problématérkép és stratégia alakulhatna ki. A Győri Deák Ferenc Társaság a város jövőképét már kialakította és megfogalmazta választási programjában. Ez új városfejlesztési koncepciót is jelent. Az önkormányzaton belül erről tárgyalnék. Győrnek növekednie kell, mert akkor érne fel a meghatározó nagyvárosok, régióközpontok közé.

A győriek java része a termelésben dolgozik, ami a legkisebb hozzáadott értéket adó szféra. A legnagyobb hozzáadott értékkel bíró területek, a kutatás és a termékfejlesztés irányába érdemes elindulni, amihez viszont szakképzett, minőségi munkaerő szükséges. Ebből következik, hogy meg kell tudnunk tartani, aki itt tanul, sőt, Győrbe hozni azt a tudást, amire szükségünk van. Ezzel együtt élhetővé kell tenni a várost. Mindenképpen biztosítani kell a „fenntartható fejlődést". Fontos kérdés az is, mitől lehet Győr más? A válasz: Győr legyen régióközpont, a kultúra, a tudás városa és mindemellett élhető város. Nem érdekekben, hanem értékekben kell gondolkodni.

– A választásokig mintegy három hónap van hátra, benne másfél hónapos nyári uborkaszezonnal. Nem tart attól, ennyi idő nem lesz elegendő arra, hogy eléggé ismertté váljon a győri választók körében?

– A Deák-társaság gondolatainak erejével és újszerűségével kíván hatni, mely választási programunkban ölt testet. Ez hozza meg az én ismertségemet is. Kreatív kampányra készülünk, melynek módja és formája egyelőre a mi titkunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csőtörés egy nap alatt

Kérdezem: miért kell egy frissen felújított utat felbontani; melyek azok a munkálatok, amelyeket nem lehet előre betervezni? Az »Önöknek építjük az Önök pénzéből« szlogen itt mintha egy kicsit más értelmezést nyert volna..." – írja olvasónk, aki az általa küldött fényképek alapján a Szigethy Attila–Tihanyi Árpád út kereszteződésében lakik. Rajta kívül több (tíz)ezren látták, mi történt ott a napokban. Tovább olvasom