Kisalföld logö

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 17°C | 30°C Még több cikk.

A nyári monszun a jövőben is lecsap megyénkre?

Vajon májusban, júniusban ezentúl meg kell szoknunk a nonstop zivatarokat? Kiss Márton soproni meteorológussal készített interjúnkból kiderül.

- Mennyivel volt csapadékosabb az időjárás május elejétől számítva idén, mint az utóbbi 3-4 évben megyénkben?

- A megye keleti felén egészen rendkívüli volt a magunk mögött hagyott hónap. Győr térségében a szokásos májusi esőmennyiség három és félszerese hullott. Ez több csapadékot jelent, mint amit 2003-ban Szegeden egész évben mértek.


Kiss Márton munka közben.
Kiss Márton munka közben.


"Csak egyszer, 1939-ben fordult elő, hogy a havi csapadék mennyiség meghaladta a 200 mm-t"

A megye nyugati részén - a szokottal ellentétben - jóval kevesebb eső esett, mint Győr környékén, de ezt azt hiszem, nem is bánjuk, látva a Bakonyalján kialakult helyzetet. Ilyen mennyiségű esőzésnél az Ikva mentén is hasonló helyzet alakulhatott volna ki.

Győrben 1885 óta mérik a csapadékot, azóta csak egyszer, 1939-ben fordult elő, hogy a havi csapadék mennyiség meghaladta a 200 mm-t. Idén május volt a második ilyen alkalom az elmúlt 125 évben.

Medárd népi jóslat: "ezen hiedelmek mögött egy valós természeti jelenség rejlik, az úgynevezett nyári monszunhoz hasonló jelenség" 

- Tavaly a június volt rendkívül csapadékos - akkor a Duna vonalán pusztított árvíz -, idén májusban szakadt le folyamatosan az ég. Ezt kell megszoknunk, hogy ezentúl tavasz végén, nyár elején beköszönt egy "monszunszerű" esős hónap megyénkbe?

- Május-június az év legbővebb csapadékú időszaka. Ameddig a téli hónapokban az átlagos csapadékmennyiség csak 25-30 mm körüli, addig májusban ennek kétszerese, júniusban pedig közel háromszorosa.

Az esős időszakra utal a Medárd napi népi jóslat is, mely szerint ha Medárd napján, vagyis június 8-án esik, akkor negyven napig esni fog, sőt a bukovinai székelyek hiedelmei szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz is.

Ezen hiedelmek mögött egy valós természeti jelenség rejlik: az úgynevezett "nyári monszunhoz" hasonló jelenség, amely az európai kontinensen is megfigyelhető.


Árvíz Mezőörsön - Fotók: H. Baranyai Edina.

"A jövőben is számítani lehet arra, hogy a nyár elején nagy valószínűséggel kialakulnak csapadékos időszakok"

Rendszerint a korán, május elején érkező meleg, száraz időt egy csapadékosabb idő követi.

Mindez azzal magyarázható, hogy a kontinens belső területei erősen felmelegszenek a magas napállás miatt, a meleg levegő felemelkedik, az így kialakuló légnyomás változás miatt pedig nyugat-keleti irányú áramlás alakul ki, mely az Atlanti-óceán felől páradús légtömegeket szállít a kontinens belső területei fölé.


You need to upgrade your Flash Player.

Get the latest flash version here.

Viharfelhők Kapuvár felett május 27-én.


Arra tehát a jövőben is számítani lehet, hogy a nyár elején nagy valószínűséggel kialakulnak csapadékos időszakok. A mostani esős májust pedig az Itália felett kialakult úgynevezett mediterrán ciklonoknak köszönhettük, melyek hazánk fölé helyeződve, s tőlünk csak lassan mozogva tovább - kiadós esőzéseket okoztak.

Ilyen volt a május 15-18 közötti és a jelenleg is heves esőt okozó ciklon is.

"Ez szelesebb, hidegebb, csapadékosabb időt jelent Sopronban és környékén, azonban most az Alpok védelmében és a ciklonok tőlünk keletebbre elhelyezkedő pályája miatt lényegesen kevesebb esővel megúsztuk"

- Ha jól tudom Sopront és környékét idén viszonylag elkerülték a heves
esőzések. Mi az oka ennek az Alpokalján?


- Az előbb említett mediterrán ciklonok vonulásuk során középpontjukkal tőlünk keletre, északkeletre helyezkedtek el, amikor a kiadós esőzések voltak, így a legcsapadékosabb területek tőlünk keletre a Bakony és a Dunántúl déli részei voltak.

A Sopron-Szobathely-Szentgotthárd félhold, az Alpokalja területének éghajlata erősen függ az Alpoktól. Európa legmagasabb hegysége éghajlat módosító hatással bír erre a térségre.

Gondoljunk itt például arra a közkeletű soproni mondásra, hogy nálunk mindig más az időjárás mint az ország többi részén.

Általában ez szelesebb, hidegebb, csapadékosabb időt jelent Sopronban és környékén, azonban most az Alpok védelmében és a ciklonok tőlünk keletebbre elhelyezkedő pályája miatt lényegesen kevesebb esővel megúsztuk.

A május ugyanakkor nálunk is átlagon felül teljesített a csapadék szempontjából. A soproni állomáson közel 100 mm-t regisztráltunk.

"1686. május 5-én egész nap havazott, akkor is gondolhatták az emberek, hogy megbolondult az időjárás!"
 
- Egyre több embertől hallani és olvasni a különböző fórumokban, hogy
napjainkban olyan erős viharok csapnak le Magyarország felett,
melyekre 10-15 éve nem volt példa. Mennyi az igazság ezekben a
vélekedésekben, s mennyi a képzelet műve?


- Ha visszatekintünk, már évszázadokkal ezelőtt is voltak rendkívüli időjárási körülmények.

A soproni Bruckner, Fauth és még néhány családi krónika, napló az 1410-es év óta rendszeresen beszámol minden év időjárásáról, így az elmúlt 600 évből szinte minden jelentősebb időjárási szélsőségről tudomásunk van. Ezeket Réthly Antal, a Meteorológiai Intézet egykori vezetője gyűjtötte össze.

Csak egy példa: 1686. május 5-én egész nap havazott, a hó éjjel is megmaradt, csak másnapra olvadt el, de a Soproni-hegyekben két napig megmaradt. Akkor is gondolhatták az emberek, hogy megbolondult az időjárás!

"Ezek hátterében azonban inkább az rejlik, hogy egyre több ember rendelkezik felvevő eszközökkel"

Az időjárás egyik fontos tulajdonsága a bolondság, a kiszámíthatatlanság. Manapság egyre több hír érkezik itthonról is tornádókról, jégverésekről, tubákról (tornádó kezdemény), melyeket kamerafelvételek is bizonyítanak. Az elemi károk egyre jelentősebbek.

Ezek hátterében azonban inkább az rejlik, hogy egyre több ember rendelkezik felvevő eszközökkel, így szinte azonnal értesülhetünk minden szokatlan eseményről, ami esetleg 20 évvel ezelőtt még a feledés homályába veszett volna.

Belegondolhatunk, hogy 30 évvel ezelőtthöz képest mennyit változott az éghajlat, de abba is érdemes belegondolnunk, hogy mi mennyit változtunk. Ha mérlegre tesszük mindezt, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy az emberi infrastruktúra fejlődése robbanásszerű.

Így bármilyen árvíz, jégeső, vihar jóval több emberi javat érint, mint évtizedekkel ezelőtt.


You need to upgrade your Flash Player.

Get the latest flash version here.

Jégeső Gönyűn május 30-án.


Mit hoz a jövő az időjárásban? Minden évszak középhőmérséklete emelkedni fog 

- Mennyire változhat meg az éghajlat a Kárpát-medencében az
elkövetkező években; húsz év múlva milyen időjárást prognosztizálnak a
meteorológusok térségünkben?

- Gyors változásokra, mint például amit a Holnapután című filmben láttunk sem negatív irányban, sem pozitív irányban nem kell számítanunk.

Magyarországon az ELTE és OMSZ folytat a jövő klímájának modellezésével foglalkozó kutatásokat. Ezen modellek alapján felmelegedésre számíthatunk. Minden évszak középhőmérséklete emelkedni fog. Több lesz a nyári nap, hőségnap.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy-egy hűvösebb hónap ne csúszna be, de összességében enyhébb telek, melegebb nyarak várhatóak.

Sopronban az elmúlt klímaidőszak középhőmérséklete, melyet az 1971-2000 közötti 30 év átlagából számolunk 9,9 fok, ez a 1991-2020 közti időszakra számolva már a 10,5 fok körüli tartományba esik.

"Saját kurucdombi állomásunkon is megfigyelhetőek és a jövőben is jelentkezni fognak a globális tendenciák"

Az elmúlt 100 év soproni középhőmérsékleti görbéjére tekintve vitathatatlanul látszik a felmelegedés. 1901 óta mintegy 0,83 fokkal emelkedtek a hőmérsékletek; saját kurucdombi állomásunkon is megfigyelhetőek és a jövőben is jelentkezni fognak a globális tendenciák. 

Csapadék tekintetében árnyaltabb képet adnak az ELTE és OMSZ modelljei.

A jelenlegi heves zivatarok ellenére tűnjön bármennyire furcsának, hosszútávon télen valamivel több, nyáron pedig kevesebb csapadékra kell számítani a jövőben.

Olvasóink írták

  • 11. enzso 2010. június 02. 22:20
    „Nem hiába volt régen minden faluba egy központi helyen egy vízgyűjtő terület mely az árkokból a csapadékot levezették. Manapság nem illik bele a falu képbe így betemették átalakították őket így fungciójukat elvesztették. Ez nagyon nagy gond. Most meg mindenki sír.Az árterekbe meg nem kellett volna kiadni az építési engedélyt nem hiába volt régen rét!!! Illetve az éghajlat változást is mindenki mondja de tenni senki sem tett semmit sem. mindig csak akkor akar mozdulni mindenki mikor már késő”
  • 10. sharapova2008 2010. június 02. 19:37
    „Ez nem "nyári monszun",hanem az izlandi vulkáni kitörés hamuja által indikált permanens ciklontevékenység! Ha "nyári monszun" lenne,akkor nem 1939 táján fordult volna elő utoljára,hanem lényegesen gyakrabban.A nagytömegű vulkáni hamu a légkörben kondenzációs magként viselkedik és ez okozza a hosszantartó eszést! Ezt egy meteorológusnak illene tudni!”
  • 9. janika 2010. június 02. 14:32
    „Ja globális felmelegedés! Azért kellett begyújtani újból! Ez inkább globális lehűlés ami itt tart már hetek, óta.”
  • 8. Edem85 2010. június 02. 14:26
    „lehet hogy az árkokat meg kéne javitgatni és a normális csapadékelvezetést megoldani minden településen...”
  • 7. buggyant 2010. június 02. 13:58
    „...és drága lesz a minden.”
  • 6. Goldmund 2010. június 02. 13:53
    „Tehát Itália felől felénk húzódott ciklon okozta két hete és most is a heves esőzéseket. Ez pedig arra utal, hogy a mediterrán éghajlati hatások egyre gyakrabban érvényesülnek nálunk, ami a globális felmelegedés (éghajlaváltozás) újabb jele.”
  • 5. janika 2010. június 02. 12:38
    „Már rég át kellett volna térni a rizs termelésére és, akkor nem volna ennyire magas az ára. Habár a kereskedelmi maffia akkor is külföldről hozatná ép úgy mint a szenet, mert azon neki több a haszna mint a hazai termelésen.”
  • 4. Szilágyi_Zsolt 2010. június 02. 11:06
    „Jó ez az első kép, olyan, mintha a saját lázát mérné a száján keresztül a hőmérővel. :)”
  • 3. Mankapunka 2010. június 02. 10:39
    „Mennyire igaz ez a rész:

    "Belegondolhatunk, hogy 30 évvel ezelőtthöz képest mennyit változott az éghajlat, de abba is érdemes belegondolnunk, hogy mi mennyit változtunk. Ha mérlegre tesszük mindezt, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy az emberi infrastruktúra fejlődése robbanásszerű.

    Így bármilyen árvíz, jégeső, vihar jóval több emberi javat érint, mint évtizedekkel ezelőtt."

    Ezért van sok ház elöntve,mert az ártérben sokan építkeztek.”
  • 2. pret 2010. június 02. 08:14
    „20 éve beszélnek az éghajlat változás hatásairól. Most már talán látszik, hogy csak beszéltünk róla, de tenni nem sokat ettünk az elkerülésére.”
  • 1. Patriot 2010. június 02. 08:07
    „Valaki szólhatna már a " Kapor Szakállas-nak", hogy elég az esőből!
    A mennyi időjárás felelősnek is más munka után kellene nézni. Ki vagy rúgva vazze!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bőnynél 38 ezer homokzsákot építettek be a nyúlgátakba

Tovább olvasom